Gyors helyzetjelentés

Tegnap valahogy igencsak nosztalgikus hangulatban voltam. 

Két albumot is töltöttem fel régi fotókkal facebookra. Az egyiken tesómmal és Buksi kutyánkkal pózolunk 2012 nyarán, az écsi búcsú idején... Akkor még mennyire más volt minden...:(

A másik mappába az ETO 2008-as stuttgarti UEFA-meccsén készült képek kerültek. Az is igen jó volt.:)

---

Még délelőtt Lui barátommal, barátnőjével, és anyukájával csavarogtunk egyet az ETO-piacon. Vettem kétféle füstölőt, azon kívül csak nézelődtünk.

És összefutottam Harcsi barátom anyukájával, és egykori itteni szomszédainkkal is. 

Utána elmentünk Lidlbe bevásárolni. Nem vagyok babonás.:)

Hazatérve ebédet készítettem: csirkefalatok pikáns bundában, ubival, paradicsommal, és mozzarella-sajttal. Nagyon meg voltam elégedve a végeredménnyel.:)

Este átmentem a szomszédba fürdeni, és megbeszéltük az élet nagy és kevésbé nagy dolgait. Majdnem azt írtam, hogy közben, de persze előtte és utána, fürdés közben pont nem.:)

Volt osztálytársnőmnek hála belecsöppentem egy mókás játékba is. Picit haragszom magamra, meg lettem szívatva, de illett volna résen lennem...:)

Délután olvastam facebookon, hogy síelés közben balesetet szenvedett Michael Schumacher. "Sisakot viselt, beütötte a fejét, nincs nagy gond."-szóltak az első hírek, és meg is nyugodtam. 

Este aztán romlott a helyzet: kóma, agyvérzés, műtét, kritikus állapot. És ma sem érkeznek jobb hírek. 

Nem, nem voltam Schumacher szurkoló. 1991 óta követem a pályafutását, és szinte mindig épp aktuális ellenfelének szurkoltam. 

Voltak necces húzásai, de az autósportban kinek nincsenek? 

Profizmusát, eltökéltségét, tökéletességre való törekvését mindig is elismertem, és sokra tartom őt. 

Egy olyan időszakban élte fénykorát, amikor még tényleg minden idegszálammal koncentráltam egy futamra, együtt lélegeztem a pilótákkal, 1999-es lábtörése alkalmával zokogtam a tévé előtt...

Szóval nagyon szurkolok neki, hogy épüljön fel, esetleges halála...

Nem, erre gondolni sem merek...

Nehezen aludtam el, kattogott az agyam. A fürdőszobán, Schumin... 

Alvás előtt Mosolyka könyvét olvasgattam, tényleg nemsokára végzek vele...:)

És megint Anyuval álmodtam. Rosszul volt, és aggódtam, és felébredtem...:(

---

Ma reggel elmentem a biztosítóba. 

A buszmegállóban láttam egy kéményseprőt. Eszembe is jutott, hogy nekem beszélnem kell vele.

A helyzet a következő: azért nem kaptam kéményseprői szakvéleményt, mert nem mondtam meg a tűzeset másnapján, hogy megint gázbojlert szeretnék-e, vagy átállok villanyra. 

Január 6-ig szabin van a közös képviselő. 

Tőle aznap kérnem kell, hogy kérjen szakvéleményt a kéményemről. 

Ha ez megvan, jönnek kibélelni a kéményt. 

Utána jöhet a festő, a burkoló, a gázszerelő. 

Január 6-ig semmi... 

Ezt így szépen letárgyaltuk, bementem biztosítóba. Felírták az adatokat, meg megígérték a kárszakértő érkezését. Majd egyszer. Utána végre elkezdhetem takarítani a fürdőszobát, meg legalább hideg vízben fürödhetek...:)

A biztosítóból kijövet találkoztam Lacival, aki egykori kollégám, és a stuttgarti képeken is szerepel...:)

Hazajöttem, ellenőriztem a tippmixemet, nyertem 1300 forintot. Jaj de jó...:)

Aztán hívott a másik biztosító kárszakértője, hogy hamarosan érkezik. 

Fényképezett, jegyzőkönyvet vett fel, semmi váratlan. 

Elég lekezelő volt a stílusa, nem hiszem, hogy a "3000-be' fog önnek fájni" túlzottan hivatalos formula lenne... 

A mosógép esetleges kárát csak akkor fizetik, ha szakszervizben ellenőriztetem. Szerencsére még garis. 

Valószínűleg tényleg a bojler hibájából történt a fennforgás, azt viszont nem fizetik, mert nem ingóság, mert nem viszem magammal költözéskor...

Remek. 

Kitértünk az ingatlanbiztosításra is. Azt mondta az úr, hogy semmi jóra ne számítsak, mert egyrészt nincs papírom a gázbojler ellenőrzéséről, másrészt a biztosítók csak átterjedő tűz esetén fizetnek, nekem meg csak a fürdőszobámban keletkeztek károk. 

Jó, hát erre mit lehet mondani?

Nemrég volt egy olyan sztori, hogy csórikám egyenes szakaszon autózott, és egy frontális ütközést elkerülendő az árokba hajtott. 

A biztosító nem fizetett, mert nem az útviszonyoknak megfelelően vezetett. Miért kanyarodott egyenes úton? Ha ütközik, az korrekt... 

Ha megvárom, míg átterjed a tűz a lakás többi részére, vagy esetleg én is felrobbanok, az lett volna indokolt káresemény... Vagy mi... 

Áhhhh...

Na, dühömben vizet forraltam, elmosogattam, és megsütöttem idei utolsó bundás kenyeremet...:)

És nem gyulladt ki a konyha...:/ :)

Kaja után aztán jött a hír, hogy meghalt Akeem Adams, a Ferencváros labdarúgója.

Infarktus, amputálás, agyvérzés... Nagyot küzdött, de sajna nem bírta tovább... Nyugodjék békében!

Karl Erik Böhn leukémiája pedig gyógyíthatatlan...

Hihetetlen, komolyan nem értem, mi történik a világgal...:(

Közben valószínűleg Horváth Ferenc lesz az ETO új vezetőedzője. 

Lássuk csak! Honvéd-nevelés, játszott a Vidiben, a Fradiban, Újpesten, Diósgyőrben. Emellett Belgiumban, Németországban, meg talán Izraelben. De ez nem biztos...

Edzőként Kecskeméten, majd Pakson dolgozott. 

A hírös városban elég emlékezeteset nyújtott, a későbbi bajnok ETO-t pl. 5-2-re verték. 

Pakson már inkább agyament nyilatkozatai, és flancos öltözködése voltak emlékezetesek. 

Nem tudom. 

Tud látványos, eredményes focit játszatni csapataival, Győrben a keret többé-kevésbé adott, szóval majd meglátjuk. Még nem utálom... :)

Hm... 

Ma még átmegyek a szomszéda fürdeni, aztán tévézek, olvasok, pihenek. 

Holnap reggel bolt, délután tali Harcsás barátommal és Zsófival. Este tévé. Vettem virslit, meg mustárt. 

Partytime.XD

2-án vagy 3-án, hogy a tűről eltereljem a figyelmem, kikapcsolódásként megindíttatom a fogyatékossági eljárást. az Államkincstárban. Vagy a Nyugdíjfolyósítóban. Vagy a TB-nél. 

Halmozom az élvezeteket...XD

Szombaton meg meglátogatom fatert. Mondom én... 

Hétfőn meg meló... Adná az ég...

Kitaláltam, hogy addig nem borotválkozom, amíg nem lesz kész a fürdőszoba. De már most szúr, bök, viszket, szóval szerintem ez a projekt nem fog megvalósulni...

---

Nem tudom, holnap jelentkezem-e bejegyzéssel. 

Szóval inkább most ragadom meg a lehetőséget, és mindenkinek Boldog Új Évet kívánok!

Holnapra pedig jó bulizást!

Jók legyetek, vigyázzatok magatokra!

Puszik, pacsik, éljenek a csajok!:)

Pótposzt- kissé szétcsúszva

Ígértem egy pótlólagos bejegyzést a kimaradt napokról. Aztán nem találtam meg a feljegyzéseimet. A vicc mégis az, hogy szinte minden napról tudok írni valamit segítség nélkül is. És nem is voltak rossz napok- vasárnapig.

---

Akkor tehát még az előző vasárnaptól indulok!

A boltban a bevásárlókocsiknál vettem észre, hogy nincs meg a kolleginától kapott bigyó. Szerencsére volt nálam százas, így tudtam menni vásárolni. 

Aztán itthon az is eszembe jutott, hogy Écsen számolgattam az aprópénzemet. Fel is hívtam aput, hogy megtalálta-e. 

És igen, meg. Nem tudom megfogalmazni, de ez tök jó beszélgetés volt. Segítséget kértem apámtól, ő segített is, és igen büszke volt rá.:)

---

Hétfőn Dórival találkoztam volna, az avonból választott nekem parfümöt. De lemondtam a talit, mert a magyarok játszottak a kézilabda VB-n. Nem vagyok normális..:)

Egy kolléganőm hozott haza, így nagyon hamar hazaértem, meccs előtt még lepakoltam a ruhaszárítót, meg mostam is egy adagot. 

Aztán teljes volt a happy end, viszonylag simán nyertünk a spanyolok ellen.

Hm... Vagyok annyira babonás, hogy ha úgy nyerünk, hogy nem látom a meccset, akkor nem néztem volna meg a brazilok elleni negyeddöntőt.:)

(megj.: tényleg emlékezetből írok!:D És mosni szeretnék a saját mosógépemmel a saját fürdőszobámban!:/)

---

Kedden meló után találkoztam Dórival. Odaadta a parfümöt, amit ő választott helyettem.

Tök jó illata van, és nagyon hasonlít egy régi kedves noname tusfürdőre, amit nagyon szerettem.:)

És sütit is kaptam, amit Dóri az anyukájával sütött. És az egyik mazsolás volt. És nem szedegettem ki belőle..:)

---

Szerda. Úgy volt, hogy aznap is kolléganőm hoz haza, de előbb el kellett mennie. Elfelejtett szólni, és lelkiismeretfurdalása is volt emiatt...

Feleslegesen, mert távozóban egy nagyon érdekes-tanulságos beszélgetésben volt részem.

Sőt, azt is megbeszéltük, hogy három lány nálam tölti a szentestét, Jägerezünk, beszélgetünk...

Ez persze nem volt komoly felvetés, mindenesetre kétségtelenül jól hangzott...:)

Akkor még nem sejtettem, hogy egyikük tényleg fel fog jönni hozzám, két nappal korábban, és kevésbé vidám körülmények között...

Busszal is simán hazaértem a meccsre. Magyarország-Brazília női kézilabda VB-negyeddöntő. Vereség kétszeri hosszabbítás után a későbbi világbajnok dél-amerikaiak ellenében...

Drámai csata, többször megnyert meccs, mégis kikaptunk.

Még tévé előtt szurkolva is igazi horror volt... A távkapcsolót majdnem (tovább)amortizáltam, és egy ásványvizes üveget sikerült földhöz vágnom... Most nem repedt meg...:)

Egyébként majdnem három liter vizet megittam meccs közben. Elég viccesen nézhettem ki, mert egy ismerősömet tudósítanom kellett a mérkőzés alakulásáról, így a gurulós székemben ingáztam a tévé és a számítógép között. Komolyan elfáradtam..:)

---

Csütörtök. Pinyő.

Pintér Attila, az ETO vezetőedző lett a magyar labdarúgó-válogatott új szövetségi kapitánya.

Nem hittem el, amikor közölték velem a hírt.

Azok sem hitték el, akikkel én közöltem.

Beszarás...XD

---

Péntek. Kaptam egy újabb ETO-zászlót a kolleginámtól!:)

Lassan már múzeumot nyithatok. És ezúttal a puszi sem maradt el..:)

Meló után következett a céges forralt borozás, előtte vacsi a Patioban.

Forralt bor... Huh, nem számoltam, mennyit ittunk... És volt pálinka is...:)

Beszélgettünk, hülyéskedtünk, nagyon gyorsan eltelt az idő...

"Összefutottam" -azért az idézőjel, mert végig álltam, kivéve amikor a Mekibe mentünk pisilni:)- Zsófival és férjével.:)

És megismerkedtem egy kolléganőm nagyon kedves barátnőjével, aki egy volt kollégám unokatesója is egy személyben.:)

Elég szépen belehúztunk az éjszakába, bőven éjfél után értem haza.

---

Szombat. Jaj, de szét voltam csúszva....:O :)

Még sportért sem mentem le, lottót sem adtam fel.

Pihengettem, Pingwin hambit ettem, és időben lefeküdtem...

---

Vasárnap. Pff...

Nem tudom...

Lehet, hogy bekapcsolva felejtettem a fali melegítőt.

De azt észre kellett volna vennem, többször is bementem a fürdőbe, még boltbaindulás előtt is....

Ha meg a bojler gyulladt ki, az is egészen ijesztő...

Hm... Amikor Anyu meghalt, és be kellett mennem a kórházba a holmijaiért, fürödtem indulás előtt. És a buszon eszembe jutott, hogy bekapcsolva felejtettem a fűtést. Visszafordultam, persze nem így volt...

Csak az időt akartam húzni...

Meg mindig megnézem a konvektort, a számítógépet, tévét, csapot, hogy minden ki van-e kapcsolva, lehúzva...

Áááá idegesítő...

---

Hétfőről már írtam.

Jót tett a blogbejegyzés, kiírtam magamból a dolgokat, eléggé szét voltam esve.

Délután elmentem postára, feladtam a tűzoltóságnak a szükséges levelet, feladtam egy csekket, meg vettem Sportot, meg Kincses Kalendáriumot apunak...:)

---

Kedd. Több emberkével beszélgettem telefonon, facén, személyesen, így valamennyire lett karácsonyi hangulatom. De már ezt is leírtam, most nézem..:O :)

A vidékiben odajött hozzám egy jóember, kért 150 forintot buszjegyre. Tatára szeretett volna utazni.

Adtam neki 200-at, és mondtam neki, hogy kedves egészségére. Nevetett. Nem értem, miért mindig Tatára utazik, aki piát akar venni. Mármint mindig ez a szöveg...:)

Hazafelé menet Écsen majdnem infarktust kaptam.

Sétáltam haza, és egyszer csak gázszagot éreztem, a forróság is elöntött.

Kellett egy kis idő, mire rájöttem, hogy a szél megfújta a kabátomat, azért éreztem újra a szagot...:/

Szenteste. Otthon semmi váratlan. Vacsoráztam, apuval megnéztem a híradót, aztán ő lefeküdt.

Én meg tévéztem, olvastam, facebookoztam.

Fél 10-kor már aludtam. A túlélés volt a cél...

---

Szerda. Reggel megittam két kávét. Bravos 3 in 1, biglájk.:)

Aztán visszafeküdtem.

Apu háromnegyed 12-kor szólt, hogy ebédeljünk. Tyúkhúsleves volt a menü.

Ebéd után megint lefeküdtem.

Délután visszajöttem, Melinda, régi kedves barátosném, szurkolótársam látogatott meg, és hozott sütit.:)

Este megnéztem a Családi üzelmek című vígjátékot. Pazar, rég nevettem ennyit. Filmen.:)

---

Csütörtök. Azt álmodtam, hogy Szlovákiában vagyok ETO-meccsen, és vernek a rohamrendőrök...:O Reggel meg arra ébredtem, hogy fáj a hátam...:O

Mostanra szerencsére elmúlt, de nagyon ijesztő volt, alig bírtam megmozdulni.

Sógornőm családjához voltunk hivatalosak karácsonyi ebédre.

Nagyon finom ételek voltak, meg jókat beszélgettünk is.

Én nem mentem ki Écsre, mert úgy volt, hogy egy kolléganőmmel találkozom.

Sajnos nem találkoztunk, viszonylag későn értem vissza.

Kiültem a konyhába. Sör. Cigi. mp3.

Nem lesz belőle rendszer, rossz kedvében ne igyon az ember... De akkor kellett...:)

Utána Életrevalók.

Aranyos film, jót tett a lelkivilágomnak!

---

Péntek. Megpróbáltunk tesómmal ezt-azt elintézni, de semmit nem sikerült.

Viszont ebédeltünk a Patioban.:)

Hazaérve csendespihenő, meg fürdés a szomszédban.

Este alaposabban nekiveselkedtem Mosolyka könyvének, már a 118. oldalon tartok.

Fantasztikus olvasmány, főleg így fogyatékos szemmel.

Nagyon hasonló gondjaink vannak... Vagyis vannak hasonló gondjaink vannak...

Közben Életrevalók ismétlés.

Aranyos film, jót tett a lelkivilágomnak!:)

---

Ma reggel a konyhában matattam, levertem a sótartót, ami nagyot csattant egy lábason.

Elterültem a konyhában, vártam a robbanást...

Az Árkád mellett valaki eldobott egy petárdát. Kishíján összefostam magam.

Szerintem nem vagyok jól.

A piacon boldog új évet kívántam egy ismerős árusnak, meg ittam egy kávét a kopasz bácsinál...:)

Vöröshagyma-, meg szalonna-utánpótlásról elfeledkeztem, magas tepsit meg nem akartam egyedül venni.

Vettem viszont Sportot, adtam fel lottót, meg egy minimál tippmixet is..:)

Hazaértem. Nem kellett volna.

Kiderült, hogy január 6-ig nincs ügyelet a kéményseprőknél...

Azaz nincs írásos szakvéleményem arról, hogy a kéményt ki kell bélelni. Így a kéménybélelő bácsi nem bélelheti ki a kéményt. Pedig ma is volt itt...

Addig nem jöhet a festő, a burkoló, a gázszerelő...

F@sz kivan...

Villanyszerelővel is szeretném  megnézetni a fürdőszobát, mert hát mégiscsak megéghettek itt dolgok... Mosógépszerelővel meg a mosógépet szeretném ellenőriztetni, mert az ugye a bojler alatt volt...

Igen, tudom, az egyik Calgon-reklámban győri mosógépszerelő szerepelt...:)

A vágyakat a realitásokhoz kell igazítani.

Régi vágyam, hogy születésnapomon egy formástestű kiscicával pezsgőzhessek a kádamban.

Most arra vágyom, hogy születésnapomra legyen használható fürdőszobám...

Hm...

Sajttal-sonkkával töltött krumpli volt az ebéd. Igen, Lidl-s.

Ettem hozzá uborkát, hagymát, paradicsomot...

Aztán csendespihenő.

Most van mozgássérült évbúcsúztató az ETO Parkban.

Nem mentem, nem lennék most valami szórakoztató társaság.

Holnap azért Lui barátommal kinézünk az ETO-piacra.:)

---

Hétfőn megpróbálok egy-két dolgot elintézni. Szerintem főképp a telefonon fogok lógni...

Szilveszterkor hívtak ide-oda, erre-arra, de ezen az évvégén egyszerűen nincs mit ünnepelni.

Virsli, nasi, kaja, itthon. Meg PlayStation.

A többi napot majd meglátjuk!

Hm...

Mára ennyi...

Jók legyetek, vigyázzatok magatokra!

Puszik, pacsik, éljenek a csajok!:)

Kiskarácsony

Tegnap azt találtam írni, hogy a karácsony részemről érdeklődés hiányában elmarad. Vagyis múltidőben írtam, mert nem vagyok normális.:)

És ez amúgy is hülyeség.

Mert miről is szól a karácsony? Szeretetről, odafigyelésről, meghittségről...

Senki nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy ne keresse ezeket az életben.
Meglepve láttam tegnap, hogy többen kiakadtak facebookon, hogy miért posztolják egyesek a már 23-án feldíszített karácsonyfájuk fényképét. 

Akkor volt idejük, kedvük, és meg akarták mutatni, hogy ők már felkészülten várják a Jézuskát!:)

Tudni kell örülni más boldogságának is!:)

Ma már lett egy kis karácsonyi hangulatom. 

A boltban nem kaptam szaloncukrot. Vettem helyette kiscsokikat. 

Láttam egy nagyon cuki kínai műfenyőt díszekkel. Komolyan szemezgettem vele, de végül nem hoztam el, mert túl nagy kupi van a lakásban...:)

Lehet, hogy nem ez lesz életem legszebb karácsonya. 

Anyu is hiányzik. 

A vasárnapi tűz is minden pillanatban ott motoszkál a fejemben.

És bizonyára van(nak) olyan lány(ok), akik eszembe fognak jutni, hogy mással ünnepelnek.:)

Apám a híradó után el fog menni lefeküdni. 

Én pedig gyújtok egy gyertyát, tévézek. 

Aztán olvasok. 

Mosolyka könyvét. 

Mert én döntök. Mert Te döntesz.:)

---
Végezetül egy verssel szeretnék mindenkinek Békés, Boldog Karácsonyt kívánni.
Egy verssel, amiben szerintem minden benne van, amiről a szeretet ünnepének szólnia kell.

Szilágyi Domokos: Karácsony
 
A puha hóban, csillagokban,
az ünnepi foszlós kalácson
láthatatlanul ott a jel,
hogy itt van újra a karácsony.

Mint szomjazónak a pohár víz,
úgy kell mindig e kis melegség,
hisz arra született az ember,
hogy szeressen és szeressék.

S hogy ne a hóban, csillagokban,
ne ünnepi foszlós kalácson,
ne díszített fákon, hanem
a szívekben legyen karácsony. 

  

1*5

Az volt a terv tegnap, hogy elmegyek Lidlbe bevásárolni, utána írok egy újabb fasza kis blogbejegyzést, aztán lepakolom a ruhaszárítót, meg kiganézom a lakást. 

Aztán teljesen másképp alakult...

A bejegyzést majd talán pótolom.

---

Hazaérve k*rva nagy forróságot éreztem a lépcsőházban. A lakásba belépve megláttam, hogy tűz van a fürdőszobában. 

Kimentem a folyosóra kiabálni, mint a filmekben, hogyaszongya "Segítség! Tűz van!" De egy árva hang nem jött ki a torkomon. 

Aztán telefonálni próbáltam. Először nem találtam a billentyűzetet, aztán a 105 helyett a címben szereplő "számot" sikerült tárcsáznom.

Na, az volt az a pillanat, amikor azt hittem, meg fogok halni. 

De aztán elértem a tűzoltókat, mondták a teendőket. 

Nagyon gyorsan kiértek, egy écsi rokon is köztük volt. A függőfolyosón voltunk, megkérdezte, hogy ugye nem hozzám jönnek. De igen.

Gyorsan eloltották a tüzet, nagyon rendesek és segítőkészek voltak.

Aztán jöttek a kéményseprőktől, a gázosoktól, a Győr-Szoltól. Már nem tudtam, ki kicsoda...

Az alsó szomszédék tartották bennem a lelket...

Közben kaptam egy smst egy kolleginámtól, hogy behajtaná a kávémeghívást. Felhívtam, és mondtam neki, hogy tűz volt, kávé van. 

Átjött.

Mivel csak a fürdőszobát kellett kiiktatni, ezért viszonylag használható a kéró. 

A leányzó segített a romeltakarításban (=eltakarította a romokat), aztán pizzát ettünk, meg feketeerdőtortát. Igen, a Lidlből. 

Hatalmas nagy köszönet jár neki, nem tudom, mit csináltam volna, ha egyedül vagyok...

Este kb. 1,5 órát aludtam. 

Reggel a szomszédban tudtam fürdeni. Nekik is ezer köszönet!

Ma is jöttek emberkék, de már nagyjából tudom a teendőket. 

Festés, csempézés, új gázbojler. Ez utóbbihoz persze tanúsított gázszerelő szükséges. 

Ezek közül valami csak januárban fog összejönni... 

Szóval kell vennem egy kádat. Gyerekfürdető kádat... :/

Próbáltam beszélni a biztosítómmal, a harmadik telefonszámon közölték, hogy nem tudnak segíteni. 

A közös képviselő valamiben tudott segíteni, valamiben nem.

A gázszolgáltatótól is hívtak, hogy 1 percen belül elküldik emailben a visszakapcsolás feltételeit. 

Nem küldték. 

Apám meg kb. lehülyézett. 

Aztán visszahívott, hogy ad pénzt, ha kell.

---

Halva születtem. Kiszedtek egy totálkáros Trabantból. Most meg ez. 

Azt hiszem, valaki nagyon vigyáz rám odafent. 

Ha nem vagyok itthon, a lakás ég le. Ha éjszaka történik, akkor...

Élek. Karácsonyi ajándéknak nem rossz.

---

Délután minden úgy volt a lakásban, ahogy hagytam. 

Apró öröm.

Tavaly azt mondtam, rosszabb már nem jöhet, egy ember édesanyja csak egyszer hal meg. 

Ez persze nem rosszabb, és a nagy számok törvényei alapján remélem, hogy az ember lakásában csak egyszer üt ki tűz.

---

Mp3-lejátszót hallgattam a buszon. 

Hooligans. "a tűz mindig ég..". Republic: "Égjen ami ég..."

Hátborzongató. 

Akkor hát kolleginának küldeném Alicia Keys-től a Girl on fire-t! Ha már...:)

Neki köszönhetem, hogy tudok mosolyogni. Egy picit. 

---

A korábban beígért meglepetés, és vele együtt a titokkampány most határozatlan időre szünetel. 

A karácsony pedig részemről érdeklődés hiányában elmaradt!

---

De kedves olvasóimnak, barátaimnak, ismerőseimnek Boldog Karácsonyt kívánok!

Puszik, pacsik, éljenek a csajok!

 

 

Mert ki tökéletes?

Körülbelül egy hete láttam ezt a videót, és nagy hatással volt rám. 

Ki is találtam, hogy írok hozzá egy bejegyzést. 

Írok benne magamról, hogy hogyan lettem mozgássérült, ez milyen nehézségeket okot, meg ilyesmik... 

Aztán másképp döntöttem. 

Ez a bejegyzés ne rólam szóljon!

Vagyis szóljon rólam, de úgy, hogy egy sérült ember szemszögéből formált vélemény jelenjen meg az írásban. 

Nem szeretek embereket a külsejük alapján megítélni. Vagyis olyan dolog alapján, amiről alapvetően nem tehetnek. 

Mondjuk nekem ilyen dolgok igazán fel sem tűnnek... Nagy az orra, esetleg a füle? 

Tehet róla? Nem. 

Mint ahogy én sem... Gyanítom, amikor megszülettem, Anyu sem kérte meg az orvost, hogy minél később kezdje meg a császármetszést, én meg szedjek össze egy kis maradandó agykárosodást. (Jaj, ezen mennyit röhögtünk anno Anyuval...)

Szerintem ugyanez igaz az elálló fülre, a nagy orra... 

Bajban vagyok, amikor egy lány/nő panaszkodik nekem a saját alakjára. Kicsi a melle, nagy a feneke, stb. Én meg sánta vagyok basszus...

Mindamellett persze pasiból vagyok, aki azért elmondja a véleményét. Vagy legalábbis megpróbálja. 

A film több tanulsággal szolgál számomra.  Szereplői végtaghiánnyal, torz testtel élik életüket. És mégis képesek vidáman hozzáállni az élethez. 

Mert nehézség mindig van. 

És mindenkinek a saját, aktuális problémája a legégetőbb. Ez tiszta sor. 

De próbáljunk meg örülni annak, ami van, és ne azon bánkódni, ami nincs!

Egy kártyajáték során is csak azokkal a lapokkal játszhatsz, amik hozzád kerültek, nincs más lehetőség, azokból kell kihozni a legjobbat!

Abba most nem mennék bele, hogy egy hasonló kampánynak Magyarországon lenne-e létjogosultsága. Tartok tőle, hogy néhányan akár az ombudsmanig is elmennének, hogy a próbababákat látva gyermekük megáll a fejlődésben, ijesztő, szánalmas, hasonlók.

Mindegy is. Vagyis nem mindegy, de vegyétek úgy, hogy ezt a bekezdést le sem írtam...

A lényeg: próbáljunk egy kicsit nyíltabban hozzáállni magunkhoz, másokhoz, a világhoz!

Biztosan nem ez lett a valaha írt legösszeszedettebb posztom. De szerencsére a kis filmecske önmagáért beszél!

Nézzétek meg!

Névsorolvasás

Az utóbbi időben többen is szóvá tettétek, hogy hogyan szerepeltetek, vagy éppen nem szerepeltetek egy-egy bejegyzésben. Most -kissé formabontó módon- ezekre szeretnék reagálni-szigorúan ABC-sorrendben!;)

Az "ismerős" szót idézőjelbe téve tett megszólítással kaptam üzenetet az általam ugyanúgy körülírt leányzótól. Mint kiderült, szokott is látni itt-ott. Barbi, nem harapok!;)

-

Szőke a haja, Dórinak hívják, és az előző munkahelyemen ismertem meg. Nem. Ő egy másik Dóri.:) Facebookon szoktunk néha bohóckodni, és múlt héten vasárnap összefutottunk az Árkádban, a kajáldánál. És ezt elfelejtettem megemlíteni a múltkori poszt idevonatkozó részében. A vicces az, hogy amikor a "Honnan ismerlek?" című játékról írtam, az ő Horst fux-kommentje is eszembe jutott.:)

Szóval Dórikám sorry vagyok, ezúton is mea culpa!:)

-

Kolléganőm szerint nem tett rám túl nagy benyomást, ha már fogyatékosos-támogatásos beszélgetésünket egy-két sorban lerendeztem. 

Pedig de. Sőt...:) 

Aranyos volt, segítőkész volt, "meg minden"... Na, ebből már nem jövök ki jól!XD

Szóval azóta volt szerencsénk párszor szót váltani, és tényleg nagyon szimpatikus. 

Sőt, ajándékot is kaptam tőle, méghozzá egy, az ETO 1997/98-as őszi bajnokcsapata által aláírt zászlót. Meg egy nemdedikáltat...:)

Az volt mókás, hogy tudtam, hogy oda fogja adni, mégis eléggé meg voltam illetődve.:)

És nagyon örültem neki, és köszönöm szépen!

Khm... Nono, azért túl kíváncsiak ne legyetek, az ő nevét nem szeretném megemlíteni!;)

-

Vilcsi kollegina nem nézte ki belőlem, hogy a lámpaoszlopot csapkodom mérgemben.:)

Szóval: anyuka kisgyermekkel kézenfogva a középső ajtónál a leszállókat meg sem várva felszáll a buszra, ami miatt én majdnem lefejelem a járdaszegélyt. 

Most tekintsünk el attól, hogy buszra hivatalosan csak az első ajtónál szabad felszállni!

Azzal sem szeretnék foglalkozni, hogy fogyatékosok/fogyatékkal élők/bénák/sánták -kinek kinek ízlés szerint- tisztelete, nem vagyok én Buddha-szobor, hogy tiszteljenek!

De ha az anya ilyen közlekedési morált, vagy mit tanít a gyereknek, mit fog a kiskölök művelni egyedül? 

Ennél már csak a zebrán kisgyerekkel piroson átfutó anyuka "tetszik" jobban...:/

Ezt nem kötekedésből írtam le, tudom, hogy kolléganőm is megértette a kiakadásomat, csak így tudtam átkötni a témához!;)

---

Enyém a pénz, amit a múltkor találtam!:) 

Már arra is emlékszem, hogy nem a megszokott helyen vettem le pénzt automatából, és nem a megszokott helyre tettem a pénzt, és úgy került arra a nagyon titkos rejtekhelyre. Teljesen ki is ment a fejemből, aggódtam is, mennyire le vagyok égve. 

Így is le vagyok, de annyira azért nem...:)

Nemrég megtudtam, hogy egy ismerősöm november végén Brüsszelben járt, egy EU-projekt zárókonferenciáján vett részt. 

Én is majdnem mentem november végén Brüsszelbe: egy EU-projekt zárókonferenciájára. Hogy mik vannak?:O :)

---

Agyrém, milyen szabálymódosításokra készülnek a Forma-1-ben és fociban!

F1: dupla pontszám az utolsó futamon, állandó rajtszám a versenyzőknek, stb. Nem látom be, hogy egy adott futamon elért győzelem miért lenne nagyobb teljesítmény, mint egy diadal a  szezon közepén. 

A rajtszámokról: a '80-as évekbeli állandó rajtszámokat talán ma is el tudnám sorolni, de azok csapathoz, nem versenyzőhöz kötődtek. F@szság. 

Foci: sárga lap helyett 5-10 perces kiállítás. Nem normális..:)

A Veszprém NB1-es női kézilabdacsapata meg nyáron Mosonmagyaróvárra költözik. Ez tulajdonképpen ugye az ETO közvetlen utánpótlását jelenti. Még a végén fogok menni Móvárra meccsre...:) Amikor itt van az utcánk végén a Magvassy...:D

---

Szerdán semmi különösebb dolog nem történt. Szerintem.:)

Hazafelé nem akartam felszállni a tömött 14-esre, pedig a sofőr kinyitotta nekem a hátsó ajtót. 

Nem vagyok én hering! Mint ahogy Buddha-szobor sem vagyok!:)

---

Csütörtökön reggel megállt egy autó a buszmegállóban. Egy pillanatra azt hittem, hogy egy munkatársam észrevett, és fel akar venni. 

Amúgy meg egy fiatalember tette ki a barátnőjét. Huh, nagyon gáz volt...:D

Délelőtt fel akartam hívni apámat. 

Megelőzött, ő hívott engem. Egy szomorú hírrel: meghalt Teri néni, Anyu keresztanyja. 

Nagyon szerettem, nagyon kedves asszony volt, imádtam a sztorijait. 

Annak ellenére tudott mosolyogni, jókat nevetgélni, hogy férjét, és két fiát is igazságtalanul hamar elvesztette.

Most már együtt lehet a család...:(

Melóból elmentem az Árkádba, apám kifejezetten a Sparból kért ezt-azt. Mondtam már, hogy kib@szott szórakozott tudok lenni? 

Megpróbálom röviden: apám kért 25 dkg kacsazsírt, és ugyanennyi libazsírt. Először libazsírból csak a 30 dkg-sat vettem észre, majd meglett a kívánt kiszerelés is. 

Így aztán kicseréltem. A kacsazsírt...Pff...XD 

Azaz egy kisebb és egy nagyobb libazsírral ballagtam haza. És csak itthon vettem észre...:O :)

Big Story, mi?  Zsíír...:)

Aztán elballagtam a játékboltba, egy kolléganőm -jaj milyen sok kolléganőm van nekem..:D- születésnapjára kerestem egy meglepetést. 

Egy dologból egyet, de csak készletet találtam, azt nem vettem meg. 

A gombfocicsapatokat is megmutatta az eladócsajszi, aki nagyon aranyos volt. Nem ért a focihoz. De ezt a hiányosságot bőven sikerült kompenzálnia...:)

Hazaérve felavattam a főnökömtől kapott ETO-s füstölőtartót.

A füstölő a konyhában eredetileg az igencsak prózai cigifüst-semlegesítés okán került szóba. De nagyon tetszik az illata,  a hangulata.

A tartó pedig nagyon baró. Persze akkor is azt írnám, ha nem így lenne!:P 

Meg magyar-román női kézilabda VB-meccset néztem/hallgattam. Kikaptunk, elég gyenge játékkal, ráadásul több ezer magyar néző előtt, gyakorlatilag hazai pályán...:/

Ja és írt egy kolléganőm- pff... tényleg sokan vannak, na..:)-, hogy tudok-e albérletet. 

Hát, osztrák/német munkaügyekben jártas embernek már néztek, ingatlanosnak még soha..:D

---

Péntek. Ebédkor megkaptam a fent említett ajándékot.:)

Délután meg Gergő barátommal találkoztam, a Vendelinbe mentünk kézimeccset nézni. 

Meg tippmixelni. 

De kebapot is rendeltünk, mert megéheztünk.

Ha csipáznám a fárasztó német-magyar keverék szóvicceket, azt írnám, hogy ez nem is csoda, mert a tévé képernyőjén folyamatosan a HUN-GER szót láttuk, ami magyarul ugye éh-séget jelent. Jaj de rossz, elnézést...:)

Találtam egy tippmix-szelvényt, ami elkerülte a figyelmemet, és kis híján nyertem vele. Egy meccset nem találtam el, majd' 3000 forintot buktam el így... 

Persze annyira nem lepődtem meg, Gergő ilyen téren soha nem hoz szerencsét..:D

És volt wifi az objektumban, így újra feltettem a vibert. Mobilnetről valamiért nem sikerült...

Ja, egy rég látott kedves ismerőssel is sikerült összefutni egy pacsi erejéig. 

A meccsen egy góllal kikaptunk a németektől. 

Görbicz lett a meccs embere, 14 lövésből 12 gólt szerzett, sajnos két másodperccel a vége előtt kihagyott egy hetest...

Hihetetlen, hogy kb. nincs edzőnk, meg hogy a Fradi-játékosok mennyire indiszponáltak... Kapusaink sem ütik meg Pálinger szintjét...:/

És szilveszterre bejött egy C-variáció is. Vagy D. Hogy témát váltsak!:) De ez igen jól hangzik!:)

Gergő még a meccs vége előtt elindult a pesti vonatra, én meg a meccs vége után haza. Vagyis először lottózóba. 

És ott vettem észre, hogy egy olyan francia másodosztályú meccset is megjátszottam tippmixen, amin nem is akartam. Elnéztem a számokat..:O

Amúgy ez a tippmix tiszta pornográf dolog: megrakom, elmegy, stb. 

Csak itt ugye az a jó, ha nem megy el. Muhaha...:D

Este időben lefeküdtem, közben befutott tesóm, odaadtam neki a kapunyitót. Beüzemelték az elektromos kaput, nagyon menő!:)

 ---

Ma reggel először az Árkádba mentem. Sparba. Nem ragozom: kacsazsírt vettem. Harminc dekát.:D

Meg fülhallgatót.:)

Aztán vidéki. 

A váróba először nem akartam bemenni, aztán mégis bementem, mert eszembe jutott, hogy apu nem tart otthon kávét. És nekem még egyet innom kéne.

Na, és a váróban ott volt keresztanyám és keresztapám.:O Anyu temetése óta nem találkoztunk. 

Picit beszélgettünk, aztán mentünk a buszunkhoz. Ki-ki úti céljának megfelelően.

Vagyis én majdnem felszálltam egy Győr-Lébény-Csorna járatra.:D Szerencsére időben eszméltem, és még az écsi buszt is elértem. 

Hasonló legutóbb 2002-ben esett meg velem. Akkor, amikor életemben először, és lehet, hogy eddig utoljára nálam aludt egy lány.

Chates ismerős, első találkozás. Német érettségitétel-kidolgozás, táskámban négy nagyszótár, dögnehéz, meg zavarban is vagyok. 

Fel is szálltunk valami Darnózselibe vagy Bodonhelyre vagy hová menő buszra. Nem csoda, hogy a sofőr nem tudott adni Écsig jegyet...:)

Na, Écs. 

Apunál ebéd, meg odaadtam az odaadnivalókat. Persze fogalmam sem volt, mennyit kell fizetnie, mert rossz blokkot tettem el...:/

Viszonylag sokat, és viszonylag normálisan el is beszélgettünk. 

Az mondjuk vicces volt, amikor közölte, hogy "Gábor, mi nagyon nem gondolkozunk hasonlóan." Na, ebben egyetértettünk...:)

Meg átlapoztam a Kisalföldeket. És a tegnapiban címlapon van az a benzinkút, ahol cigit szoktam venni. És ezt majdnem közöltem apámmal. A bibi csak az, hogy én hivatalosan max. kocadohányos vagyok..:D

Hosszú idő után sikerült összefutnom a bolhafészek macskámmal. Kicsit hesszelt az ölemben. De csak amíg neki jól esett. 

Ha megunja, azt egy pofon-szerűséggel szokta jelezni. Szerencsére emlékeztem erre...:)

A fél 3-as busszal jöttem vissza Győrbe.

Átszálláskor meg a szomszédékkal futottam össze, így velük jöttem a 14-esen. 

Most blogbejegyzést írok. 

Meg majd még mosok.:)

---

Holnap el kéne menni boltba. Zsírért. Nem: péksütiért. 

Hm... Az rémlik, hogy a plázában, vagy az Árkádban, vagy az ETO Parkban van Kisalföld-ügyfélszolgálat. 

Na, oda el kéne mennem, mert jelent meg egy könyv Horváth Edéről, a vagongyár egykori vezérigazgatójáról. És az engem érdekel. Mert van ám kérem szépen komoly oldalam is!;)

Tudom, ott a Kisalföld-pavilon a Baross út elején... Hm... Forralt borral kombinálva nem hangzik rosszul, de az gondolom nincs nyitva vasárnap...:)

A blogon meg terveim szerint különkiadással fogok jelentkezni.

---

Titok-kampány. Van egy egész jónak tűnő ötletem. 

A koncepció tulajdonképpen egy váza az egésznek, még bőven van mit csiszolni rajta, az esetleges buktatók elkerülése érdekében. 

Mert vannak gyenge pontok, de azokat ki kell küszöbölni. 

Aztán indulhat a projekt!

Mindenesetre nagyon jó ilyen sejtelmes dolgokat írni...:)

---

Jesszus, mennyit írtam!:O

Fél 5-kor kezdtem írni, Ti meg 3 perc alatt elolvassátok... Ez nem fair...:( :)

Be is fejezem gyorsan!

Jók legyetek!

Puszik, pacsik, éljenek a csajok!;)

A pénz nem boldogít

Tanult kollégám azt találta mondani, hogy mostanában ritkán posztolok. Meg aztán jó lenne elérni idén a száz bejegyzést. Szóval írok. 

És persze időm is van, kedvem is van, szóval nem látom okát, hogy ne írjak...:)

Na, ez már sok lesz, úgyhogy lassan elkezdem!

---

Szombat este már tényleg nem csináltam semmit, tévéztem, neteztem...

Vagyis... Megosztottam facebookon ezt az "Írd le egy szóban, honnan ismersz.."-szöveget Picit tartottam tőle, hogy páran leoltanak, hogy megint mi ez a baromság. De én elsősorban tényleg a dolog asszociációs oldalára voltam kíváncsi, hogy ki hogy írja le a mindkettőnk számára egyértelmű dolgot. Mármint hogy honnan ismerjük egymást. 

Érkeztek aranyos kommentek, jókat mosolyogtam...:)

---

Vasárnap elmentem az Árkádba. Főnököm felesége autóból kiszúrt a járásom alapján...:)

Egyébként fergeteges ötlet volt ezüstvasárnap délben egyedül az Árkádban ebédelni. Alig tudtam leülni. Egy csaj szólt, hogy nyugodtan üljek oda hozzá, mert egyedül van. 

Csak annyi volt a gond, hogy bárszéken én nem szeretek ülni. Nekem baromira kényelmetlen. Helycserére meg főleg nem volt pofám megkérni.

De aztán nagy nehezen találtam helyet. Amikor végeztem, akkor viszont picit morcos voltam: még le sem nyeltem az utolsó falatot, már lecsaptak a helyre...:/

Aztán beültem a Segafredoba Sportot olvasni. Utólag jutott eszembe, hogy hasznos lett volna inkább a Sparba menni bevásárolni... De akkor nem találkoztam volna gimis cimborámmal, aki azt hitte, hogy az újság közös, és el akarta venni. Már készültem leharapni a fejét, amikor észleltem, hogy kihez is van szerencsém.

Ilyen egy viszontlátás 12 év után!:D

Onnan a Hervisbe mentem, és elkezdtem összeválogatni a három pár cipőt, amiből egy ugye grátisz volt. Jött tesóm, segített a válogatásban. Vettünk egy hótaposót is, abban mondjuk elég érdekesen nézek ki!:D

Írnám, hogy tesóm segített hazahozni a cipőket. De ez nem lenne igaz, mert ő hozta haza őket. Gyalog, én meg busszal jöttem, és majdnem egyszerre értünk haza.:)

Kicsit beszélgettünk még bratyóval, aztán ment a vonatra. Én meg sütöttem melegszendvicset, megettem, és indultam meccsre. 

ETO-Haladás. A rendezők ezúttal teljesen korrektek voltak, minden rendben volt. A Haladás-szurkolók viszont valamiért igen frusztráltak voltak...:O :)

A csapat meg no comment... Nyertünk 2-1-re... A Haladás vezetett, a győri kiállításnál épp vécén voltam, a vasi büntetőre értem vissza. 

Lassan ez lesz a rendszer, hogy egy félidőt, ha nem 60 percet átalszunk, aztán beindul a csapat. 

Kalmár Zsolti játéka nagyon tetszik viszont, csak lehetne egy kicsit bátrabb.

A két "tavaszi" -tényleg az:)- forduló után megvan a dobogó, ami nem rossz hír.

Az viszont gáz, hogy így soha nem szabadulunk meg Pinyőtől...:/ :D

Meccs után megint "ökör iszik magában"-t játszottam. Ez így nem teljesen igaz, mert facebookon folyamatosan kommunikáltam több emberkével is.

Éjfél körül parasztvacsi: szalonna, kolbász, hagyma. Zsemlével meg sajttal...:)

Aztán szunya. 

---

Hétfő. Elfelejtettem ébresztőt beállítani, szerencsére fél 6 körül felébredtem. Eléggé zúgott a fejem, de a kávé-Algoflex-kombó szerencsére ismét segített.:)

 Napközben nyilván elég fáradt voltam, de azért fél 6-ig dolgoztam.:)

Ja, meg felhívtam a közös képviselőt kapunyitó-témában. Azt mondta, jár nyitó a garázstulajdonosoknak is. Aztán meg azt, hogy családonként (!) csak egy jár. Mivel a garázs után is kell közös költséget fizetni, nem nagyon értem a dolgot... Na mindegy, fáradt voltam a vitához...:)

Két nap után lepakoltam a ruhaszárítót, ez kb. rekord!:)

Aztán rántottát sütötttem. 

Elfogytak az utolsó écsi tojások...:( 

Legalább ekkora probléma, hogy nem tudom, hogy fogok utánpótlást hazacincálni.:)

Este net, Kék fény, alvás.:)

---

Ma. "A pénz nem boldogít."-tartja a mondás. De ha csekkek keresése közben találsz egy elég szép kis summát, amiről azt hitted, hogy már elköltötted, akkor azért egy picit igen.:) Így indult a nap. Mostanra arra is rájöttem, hogy került oda az a pénz...:)

Reggel majdnem sikerült leesnem a 14-es buszról. Egy anyuka kisgyerekével nem volt képes kivárni a leszállókat, és feltrappolt a középső ajtónál a kölköt vonszolva. Én meg így nem tudtam kapaszkodni, de szerencsére megúsztam nagyobb esés nélkül. 

Aztán mérgemben beleütöttem egy lámpaoszlopba akkor meg az öklöm fájt...:D

A 7-es buszon meg egy ismerőssel találkoztam, beszélgettünk leszállásig.
Átlagos nap volt, azért nem mindig sikerült nyugodtnak maradni. És mentem le öngyújtó nélkül cigizni...:( :D

Délután az volt a terv, hogy elmegyek az ETO Parkba, postára meg boltba. 

Ehelyett a vasúti postára mentem, meg a Szent István úti S-Marketbe. Mert így picit kevesebbet kellett sétálnom.:)

Elég szocreál az a bolt, de nem volt mit tenni, kezdtek apadni az élelmiszer-készleteim... A ketchupot meg a Piros aranyat elfelejtettem. 

De disznósajt lesz a vacsi. Medvesajtot nem vettem.:D

És el is telt a nap, fürdés lesz, kaja, meg tévé.

Ja: a nap szava a Muschiwanne. Ez nem lehet kérdés.:)

---

Holnap el kéne menni bankba. 

Csütörtökön meg Kormányablakba. De ehhez tényleg nagyon nincs lelkierőm. Félek a hivatalos állásfoglalást meghallgatni, hogy nem vagyok mozgássérült...:)

Szombaton meg ki kéne nézni apuhoz Écsre.

Ottalvás semmiképpen.

Majd 24-én. A tavalyiból kiindulva az is "érdekes" lesz...

---

Most már tényleg ráférne egy kis optikai tuning a blogra... A téli szünetben igyekszem megejteni...

Lesz csajos poszt is, de az egy "monstre" bejegyzés lesz, amit részletekben írok meg, és egyszerre teszek közzé. Vagy egyszerre tolom a lomtárba...:)

Az előző bejegyzésben említett "ötletemet" három emberkének mondtam el. És mindhármuknak tetszett. 

Szóval ez vagy egy jó ötlet, vagy csak nem akartak megbántani...:)

Na, majd hamarosan az is kiderül...:)

---

Boldog Névnapot a ma ünneplő Juditoknak!:)

---

És mára ennyi.

Jók legyetek!

Puszik, pacsik, éljenek a csajok!;)

Mókamiki

Eszembe jutott, mit szerettem volna még a piaccal kapcsolatban elmesélni: összefutottunk keresztanyám lányával. Ez főképp azért érdekes, mert pont azon a héten jelölt be engem facebookon. Úgy, hogy fogalmam sincs, mikor találkoztunk utoljára... Ami biztos, nagyobbik lánya már évekkel ezelőtt érettségizett, róla pedig az az utolsó emlékem, hogy szerette, ha megpörgettük az Anyuék szobájában lévő forgószékben, és mindig Tom és Jerryt néztünk videókazettáról. Szóval nem mostanában történt., az biztos...:)

---

Vasárnap főztem zacskós levest, és a gyorsfagyasztott kakaós csiga kisütése is jól sikerült. Ezt szándékosan írtam így, nehogy véletlenül azt a látszatot keltsem, mintha én magam sütöttem volna kakaós csigát.:)

Este Diósgyőr-ETO meccset néztem, meglepő módon nyertünk idegenben 2-1-re. Nem várt eredmény, egész jó játékkal, és fordítás 0-1-ről.

Ezúttal csak egy károgó emberke talált meg, hogy a játék nem volt valami meggyőző. 

Hát erre én azt mondtam, hogy a győzelmet aztán nem kell megmagyarázni...:)

Tesómék és egy kollégám is hívott forralt borozni, de elég fáradt voltam, így aztán a meccs után már csak döglöttem.

---

Hétfőn megejtettem munkaügyes kollégának az "élménybeszámolót". Ő pedig segített egy kicsit a törvényi háttér kibogozásában. Hát, nem nyugodtam meg: a törvényt betű szerint értelmezve gyakorlatilag nem számítok mozgássérültnek. 

Ennek persze majd utána kell járnom hivatalos helyeken is, ami nem lesz egy leányálom...:/

Hazaérve meg akartam inni egy sörikét, de inkább egy kávé mellett döntöttem. Este meg elaludtam a Kék fény nézése közben...:(

A telefonom a szoftverfrissítés után tökéletesen működik. A vibert egyelőre nem tudtam telepíteni, a facebook pedig angol nyelvű... 

Ja: és keresek adatkábelt Samsung Galaxy Y-hoz. Az enyém a jelek szerint nem jó. De legalább nem a telefon hibája, hogy nem csatlakozik a számítógéphez...

Igazából megvagyok nélküle, 2000 forintot pedig sajnálok kiadni egy újért... 

---

Kedden reggel kimaradt egy 7-es busz, fagyoskodhattunk a megállóban...

Kiderült, hogy nyertem tippmixen, hétfőn elfelejtettem megnézni.:) A héten viszont szerintem már mindkét szelvényem elszállt...:/

Este főnököm hozott haza, mondta, hogy igyak meg egy sört. Meg még valamit mondott, de az nem publikus...:D

Az egy sörből aztán két sör lett, mert ugye egy sör nem sör...:) Utána kaja, pihi, miegymás...

---

 Szerda reggel az orrom előtt ment el a 14-es busz, de csodák csodája: pár perc múlva felvett minket egy szolgálati járat feliratú, azaz épp üzemen kívüli busz. Vagy csak elnéztem..:)

Hm... Nem tudom, melyik délelőtt volt, de leírom: sétált velem szemben egy lány a folyosón. Megbotlott egy ládában, és majdnem elesett. Nem tudom megmagyarázni, miért, de nem az első eset, hogy azt hittem, én esek, és elkezdtem korrigálni. Aminek köszönhetően majdnem elvágódtam..:)

4-ig voltam melóban, aztán a stadion felé vettem az irányt. 

Este 6-kor kezdődött az ETO-Kaposvár kupavisszavágó. 

Ezen a meccsen debütált az új biztonsági szolgálat. Egyes hírek szerint pesti cég, méghozzá a Fradi biztonsági cége. Nem tudom... Mindenesetre elég ijesztőek az urak. 

A meccs előtti beléptetéskor egy kicsit megalázó procedúrában volt részem. Gyakorlatilag rám szóltak, hogy ne menjek a lépcső szélén (azaz ne kapaszkodjak), hanem menjek be középre. A motozás is ott történt, kevésen múlott, hogy ne essek el...

Na mindegy, túléltem. 

A meccsen András barátommal kettesben néztük meg, a többiek most nem értek rá. 

Mondjuk amúgy is csak 300 nézőt írt a Nemzeti Sport...

2-1-re nyerünk ismét, bűnrossz meccsen, na azért ez a győzelem némi magyarázatra szorulna!:)

Jah: a héten -nem tudom pontosan- vagy lecsukták, vagy kihallgatták az ETO egykori játékosát, aki diósgyőri kölcsönjátékosként egy Nyíregyháza elleni meccs eladásában működött közre. 

Hm... Nem lepne meg, hogy hamarosan az ETO meccsei kerülnek sorra...

A meccs utáni szokásos levezető sörözés kicsit "eldurvult": másnap szólt a szomszédasszony, hogy hangosan néztem a tévét...:O :)

Ez meglepett, nekem nagyon nem tűnt...:)

Szerdán volt a névnapja egy "ismerős" lánynak. Az idézőjel csak azért, mert eddig összesen egyszer találkoztunk, kb. 1,5 évvel ezelőtt. 

Írtam neki, hogy mi újság vele, és nagyon meglepődtem, mert kiderült, hogy még a blogomat is szokta olvasni...:)

---

Csütörtökön kaptam teljesen váratlanul egy apró, ám de nagyon praktikus ajándékot. Kísérőlevéllel.:) 

Az ajándékról a lány kérésére nem írhatok, de tényleg tök jó dolog, és szinte mindig szem előtt van, mert a pénztárcámban tartom. 

Apropó pénztárca: igazolványképet kerestem az igazolványtartómban. Elvileg van még három, a nyáron csináltattam.

Magamról nem találtam, kezembe akadt viszont egy főiskolai csoporttársnőmé. Fogalmam sincs, hogy került oda, hogy mikor és miért kaptam tőle...:)

Meló után bementem a személyimért. 

Itthon pakolásztam, egy hét után lepakoltam a ruhaszárítót, és kb. ennyi...:)

---

Péntek. Mikulás napja. 

Rég éreztem magam ennyire jól a bőrömben. 

Tök jó hangulatban telt a nap, többen megajándékoztuk egymást egy kis Mikulás-nasival. Valahogy nem éreztem olyan feszültnek ezt a napot, mint a korábbiakat. És ez tök jó...:)

Viszont napközben sikerült összetörnöm/kidurrantanom/felrobbantanom egy teli flakon szénsavmentes ásványvizet...:O Leejtettem, és kirepedt... Ilyet még nem láttam..:)

És itt van bajban a személyes blogot író blogger...:) 

Mert tök jól elterveztem, hogy mesélek valakiről. De inkább nem mesélek. 

Mert valakiről szerettem volna mesélni, nem pedig magamról.

Így inkább nem..:)

Délután megint a főnököm hozott haza. Hála annak a magasságos Istennek, mert kegyetlenül fújt a szél...:/

---

Ma pedig szintén munkanap volt. Kollégám értem jött hajnalban, sőt együtt is távoztunk. Délben. A szél mellett ezúttal már hó is volt... Dislike...:/

Meló után pláza. Tippmix, lottó. 

Az almafröccs és a kávé ezúttal kimaradt, mert mire odaért a pincércsaj, már végeztem. 

Hazafelé jövet majdnem "felestem" a 14-es buszra, amit néhány nénike szánakozó-megvető pillantásából ítélve részegségemnek tudott be, de persze teljesen józan voltam.:)

Aztán mostam, kézimeccset néztem (nyertek a csajok a VB első csoportmeccsén Újvidéken a csehek ellen.), meg hamburgert ettem. Kettőt.:)

Most már semmi extra, fürdés, pihi, meg csokis-meggyes galuska...:)

---

Holnap ugye elmegyek Sportért. Meg Lidlbe is kéne menni, ha a fene fenét eszik is...:)

Valamikor el kéne mennem a Hervisbe, mert 2-t fizet 3-at kap akció van, és három pár cipő nekem maga lenne a Kánaán...:)

Este meg meccs: ETO-Haladás. 

Remélem, a biztonságiak beengednek. És nem fagyok meg...:)

A jövő héten elég sok mindent el kéne intéznem, jobb bele se gondolni... Két bank, egy posta, Kormányablak... Utóbbiba nem merek egyedül bemenni, valaki elkísérhetne...:( :)

---

Körvonalazódik a fejemben egy egyfajta kampány/kezdeményezés/ötlet. Nekem tetszik, remélem sikerül megvalósítani. 

Részletek majd máskor!;)

Huh... 

Másfél órán keresztül írtam, ha jól emlékszem...:)

Úgyhogy gyorsan be is fejezem.

Jók legyetek!

Puszik, pacsik, éljenek a csajok!;)

Kislabda, fogókesztyű, Sportszelet, stb.

Jaj... Hétfőről még elfelejtettem valamit elmesélni! A bemelegítés... Na, egyrészt az teljesen kimaradt, azért van kis túlzással még ma is izomlázam...:/ De labda hiányában a gyakorlás is kimaradt... Volna, ha tesómnál nem lett volna egy, SuperShop-kártyás vásárlásért kapott kislabda, ami kb. üveggolyó-méretű... Jobb híján azzal ejtettük meg a "belövést", így már a meccsek előtt találkozhattam labdával. Mindenesetre nagyon viccesen nézett ki.:)

---

Kedden hazafelé tartva ugye még vastagon dolgozott a fent említett izomláz, így aztán kb. háromszor sikerült eltanyálnom, ebből kétszer egy újonnan vásárolt égővel és neoncsővel a kezemben. Nem lettem volna, ideges, ha kapásból összetörtem volna őket...:)

Este pedig bundáskenyeret sütöttem. Kedélyjavító gyanánt.:)

---

Szerda. Cimborám meséli, hogy látott a buszon ETO-utánpótlás-játékosokat, akik elég tapló módon viselkedtek. Nem adták át a helyet idős néninek, lökdösődtek, stb.
Virágnyelven fogalmazva: Adidas-melegítőben voltak, nem pedig Pumában. Csak hogy a sportágat tisztázzuk.:)

Na... Nem akarok nagy szavakat használni, de ETO-szerelésben nyilvános helyen megjelenni felelősség. Mármint tudni kell(ene) viselkedni. Ha már a jövő kedvenceként, potenciális példaképként buszra szállnak. 

Szerintem ennek is hozzá kellene tartoznia a valóban országos hírű utánpótlás-neveléshez...

Meló után feljött hozzám egy kolléganőm az irodába, egy kis SAP-tapasztalatszerzésre. Aztán hazadobott autóval.

Mókás volt. Közöltem vele, hogy "felhívnálak egy italra, ha nem lenne ilyen késő." Háromnegyed hétkor... Pff...XD Magabiztos vagyok, az a lényeg...:) Még akkor is, ha baráti italról lett volna szó..:)

Mindeközben a bajnokságban tökutolsó Kaposvár otthonában vendégeskedett az ETO Magyar Kupa-mérkőzésen, és nyert is 2-1-re. 

Ilyen még nem volt: kedden totálisan megfeledkeztem a Bajnokok Ligája-fordulóról, így csak cimborám zrikáló kommentjéből tudtam meg, hogy játszott -és kikapott- a Barcelona. :( :) Say no to biszem-b@szom, ugyebár...:)

Ha már ETO: a klubvezetés büntetésből pár napra elvette a játékosoktól az Audikat a Mezőkövesd ellen elszenvedett vereség után.

Teljesen felesleges, a felületesebb sportrajongóknak szóló látszatintézkedés. Nem hiszem, hogy bármelyik játékos számára komoly lelki törést okozott volna, hogy a szponzori Audi helyett a saját BMW-vel kellett néhány napig edzésre menni...

---

Csütörtök. A hideg miatt elég későn, fél 7 magasságában indultam el dolgozni. Hogy időt nyerjek, nem a szökőkútnál, hanem az Árkádnál szálltam át a 7-es buszra. 

Hát szerintem semmivel nem értem be gyorsabban, viszont jól felhúztam magam azon, hogy mennyire ostoba emberek vesznek részt a tömegközlekedésben. Tolakodás, busz elejében megállás, stb. 

Valami megmagyarázhatatlan okból kifolyólag egész nap tök jó kedvem volt. Tudtam, hogy ennek meglesz a böjtje, és sajnos nem kellett csalódnom...:/

Telepátia: hetek óta szerettem volna egy kolléganővel hivatalos ügyben beszélni. 

Ebédkor vittem melegíteni a kajámat. Elmentem mellette, és eszembe jutott, hogy megkérdezem, mikor ér rá.

Aztán nem kérdeztem meg, viszont ő szólt utánam, hogy valamit mondani akartam neki. 

Ez csak azért volt vicces, mert tényleg hetekkel ezelőtt szóltam neki...:)

Hallom a hírekben, hogy valami szerencsétlen pasas unalmában bejelentést tett a nemtommilyen hivatalnál, hogy nem jó, hogy a nőknek gyakran nem kell belépőt venniük a szórakozóhelyeken. Mert hogy ezzel tárgyiasítják, kihasználják őket, stb..

Hát nem tudom... Nem mintha túl sokat járnék bulizni -sőt kb. egy éve nem voltam diszkóban...-, de ez egy f@szság. 

Több csaj, jobb buli! Nem kérdés...:)

Este elmentünk tesómmal Sparba, és végre nem felejtettem el fogókesztyűt venni! Fel is avattam egy esti pizzasütéssel! Jelentem, a célnak tökéletesen megfelel...:)

---

Péntek. Reggel szokásos módon betértem a közelben lévő kisboltba, és a szokás szerint kértem egy Sportot. Egy újságot: Nemzeti Sportot. Az eladó néni kicsit szórakozott lehetett, mert a kezembe nyomott egy Sport szeletet. Amit nem kértem..:)

Elég durva nap volt melóban, nem nagyon volt lazsálás. Úgy volt megbeszélve, hogy tesóm 3-kor jön értem, aztán kimegyünk Écsre faterhoz. 

Volt a napnak olyan pontja, amikor majdnem felhívtam bátyámat, hogy akkor jöjjön értem, amikor jön vissza.

Aztán azért annyira nem lett vészes a helyzet, fél 4-kor el tudtam menni. 

Vettünk ezt-azt apánknak, aztán mentünk Écsre.

Hm... A látogatásban nem volt sok köszönet. Elkeserítő, mennyire nem vagyunk egy hullámhosszon az öreggel. 

Ezt most így nem részletezném, de kétségbeejtő volt. 

Kicsit azért beszélgettünk, aztán közös Híradó-nézés után visszajöttünk Győrbe. 

Nem kicsit b@szódott el a kedvem. 

Még egy nagyon kedves kolleginával is sikerült "bután beszélnem" facén, aki megérezte, hogy valami nem stimmel, de nem akartam rázúdítani a gondjaimat, ezért aztán rám nem jellemző módon elég szótlan és passzív voltam... 

Szerencsére tegnap aztán megbeszéltük a dolgot...

Este itthon már csak net, kaja, fürdés, tévé, aztán aludtunk is. Mármint tesómmal, nem a kolleginával.:)

---

Szombat. Na, a tegnapi nap azért elég eseménydúsan telt, és a péntekinél jóval vidámabbra sikeredett. 

Kimentünk a vasútállamosra sógornőmért. Aztán a plázába mentünk reggelizni. Meg persze lottó, tippmix. Még egy szelvényem versenyben van, ha jól tudom...:)

Utána Árkád-piac kombó. 

Vettünk egyet s mást, meg kávéztunk a kisautónál...:)

Valamit innen is meg akartam említeni, de már elfelejtettem, hogy mi volt az...:)

A piacon sétálgatva egy nagy Samsung-feliratra lettünk figyelmesek. 

Mentünk "a jel" után. Ki nem találjátok: Samsung bolt és szerviz.:)

Megcsináltattam a szoftverfrissítést a telefonomon, és tényleg az összes tapasztalt hiba és furcsaság megszűnt.:) Sőt este a Viber kivételével az összes alkalmazást is sikerült visszapakolnom. Szóval öröm-bódottá!:)

Még hármasban mentünk egy kört a Széchenyi téren, nagyon hangulatos, ünnepi készülődős-vásáros-forraltboros... Idén többször útba kéne ejteni...:)

Utána ebéd a Patióban tesómmal. 

Este meg élményfürdőbe mentünk. Valamelyik ETO-meccsen kaptam egy kedvezménykupont, ami november 30-ig volt érvényes. Jól kicentiztem. 

Bátyám meg meghívott szaunára, úgyhogy teljes volt a wellness...:D

Valamennyire sikerült (újra)kezdődő megfázásomat is kikúrálni..:)

Ja, és nagyon adta a feelinget, hogy november utolsó napján, este a sötétben, kint a szabadtéri medencében hesszelünk...

Csak egy formástestű kiscica hiányzott. Vagyis az sem...:)

Történt ugyanis, hogy tesómmal furcsa módon nem egymás melletti öltözőszekrényt kaptunk. 

Már a pancsi után öltözködtem, és egy nagyon helyes csaj pakolászott a mellettem lévő szekrénynél. 

És hát nem volt szégyenlős, törölköző nélkül átöltözött, semmit nem takarva magából...:)

Jó, hát nem bámultam kiguvadt szemekkel, de a szemem sarkában megjelenő formás pucér női feneket egy "Húb@szdmeg!"-gel reagáltam le... :)

Persze a párja is ott öltözött, és beszédjükből ítélve németek voltak, szóval nem kaptam pofont...XD

Egyébként ez tök jó, meg poén, meg minden, de másfelől meg cink, hogy ilyesmi nekem 32 évesen újdonságot jelent...:)

Na mindegy.

Hazafelé még bementünk Lidlbe, de nem vittünk bevásárlókocsit...:D

Este tesóm kiment Tétre, én itthon döglöttem, face, tévé, meg ugye a telefont állítgattam....:)

---

Ma voltam Sportért a benzinkútnál, aztán pihengettem. 

Most majd főzök valamilyen zacskós levest, aztán délután a meccshez kisütök valami finomat. Szerintem kakaós csigát. 

Mert ugye fél 5-kor Diósgyőr-ETO. 

Attól félek, hogy a meccs legnagyobb pozitívuma bizony a kakaós csiga lesz...:/ :D

Meccs közben meg zoknit válogatok, elég harctéri állapotok uralkodnak a zoknis fiókomban...:)

Mára szerintem ennyi.

Jók legyetek, vigyázzatok magatokra!

Puszik, pacsik, éljenek a csajok!:)