Igen. A kérdés maradt! Miért történhetett meg a vasárnap hajnali tragédia?
A választ megadni persze nem fogom, nem is lehet. De felmerült bennem még egy pár gondolat, amiket szeretnék megosztani Veletek.
Mindenek előtt: mea culpa, elnézést kérek mindenkitől! Természetesen nem akarok én pogromot, polgárháborút. Békét szeretnék. De a düh, és a szomorúság együtt sokmindent leirat az emberrell...
Na... Tegnap este egy érdekes beszélgetést láttam. Egy agressziókutató, és egy kriminológus-tanár volt a stúdió vendége, a műsorvezető velük beszélgetetta vasárnap történtekről. Az még rendben, hogy mindketten statisztikákkal, sőt állatkisérletek (!) tanulságaival bizonygatták igazukat. Mert ugye a statisztika csak a lényeget takarja el, az állatkisérletek meg? Nonszensz! De a kriminológus úriember mondott két érdekes dolgot. Egyrészt majdhogynem a kézilabdásokat okolta az események elfajulásáért. Szerinte nem hősködni kellett volna, hanem rendőrt hívni. Pff... Szerintem az életüket kellett menteniük egy kilátástalan harcban, pillantok törtrésze alatt a helyes döntést meghozni pedig nem egyszerű.
A másik mondása: ahhoz képest, hogy 25 év alatt a cigányok száma 300-ról 600 ezerre nőtt, és jóval több "találkozási pont" van az emberek számára, mint korábban (plázák, hipermarketek stb.), nem is történik annyival több erőszakos bűncselekmény a cigányok részéről... Köszi bazmeg. Szögi Lajos, Horák Nóra. Marian Cozma... És a sort a végtelenségig lehetne folytatni. Ja: és a roma bűnelkövető az, aki magát statisztikailag annak vallja... Agyrém.
Peti blogger barátom tegnap elég merész, provokatív posztjában kijelenti, hogy cigánybűnözés pedig van. A kommentekben lerasszistázzák, előítéletesnek tartják, mára a mondat végi "!" helyére "?" került. Peti! Szerintem hiba volt. Mint a miskolci rendőrkapitány: hiába magyarázzák bele, ő nem mondta azt, hogy minden cigány ember bűnöző. Erről szó sem volt! Mint ahogy Te sem ezt állítottad...
Az iwiw-üzenőfalon egy "sorstársam", (=mozgássérült) barátom említett meg egy érdekes párhuzamot. Mármint, hogy mozgássérültként engem és társaimat a társadalom a perifériára szorult egyénként tart nyilván. Buzikkal, drogosokkal, romákkal kb. egy lapon. És igen: eddigi tapaszalataim azt mutatják, hogy akik a velem kapcsolatos ügyekben egy íróasztal mögött ülve döntenek, fogalmuk sincs arról, hogy él, milyen ember lehet egy mozgássérült. Látja betegségem leírását, esetleg iskolai bizonyítványaimat, és ennyi... De azt, hogy be tudok-e menni egy étterembe, vagy milyen problémákkal szembesülök a jogosítvány megszerzése során? Halvány lila fogalmuk sincs róla...
És ez a romákra is igaz! A kedves pesti jogvédők besétálhatnának egyszer egy cigánysorra, esetleg GYIVI-be, amikor a képzeletbeli képernyőn "LIVE" felirat virít, akkor látnák csak igazán, milyen sanyarúm körülmények között élnek, milyen baromi nehéz körülmények között indulnak, és milyen az az "erkölcs", ami ott uralkodik, és ami később az olaszliszkai, kiskunlacházi, vagy éppen most a veszprémi esethez vezetett.
És egy kis "sport" a végére. Borzalmas Mocsai Lajos edző, és a játékosok megtört arcát látni. A veszprémiek mestere a pedagógiai felelősségéről beszél: hibásnak érzi magát, hogy nem tudta megvédeni "fiát" a veszprémi éjszakában...
Cozma 8-as mezét a klub visszavonultatja, Putics Barnát kölcsönszerződése ellenére hazaengedi a Barcelona, a nagy rivális Pick-Szeged pedig szükség esetén játékosokkal segítené a nagy ellenfél BL-szereplését. Végre dolgok, amiknek visszafogottan bár, de "örülni" is lehet a szörnyű és felfoghatatlan eset kapcsán...
A témát itt a blogon ezennel lezártnak tekintem. A szívemben, lelkemben viszem tovább...
Nyugodj Békében, Marian Cozma...
Hajrá, Veszprém!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése