2009. február 3., kedd

És még egy pár mondat...


Nem, ezek sajnos nem a boldogságról szólnak...

A születésnapomon történt: megbeszéltünk egy amolyan ünnepi sörözgetést, és oda Balu barátom már egyedül érkezett... Barátnőjével, Ildikóval öt év után szakítottak... A szülinapi ünneplés így átlényegült amolyan búfelejtő iszogatássá, és mi tagadás, nagyon rosszul éreztem magam...

Baluékat tesóm révén ismertem meg. Mindketten a kórházban dolgoznak, ahol nagyon sok embert ismerek, sokakat barátomnak tudhatok. Na, velük szoktuk közös programokat csinálni akár Győrben, vagy nyáron sátorozunk a Zala megyei Becsvölgyén, szilveszterezünk Bükön, vagy épp Bakonybélben, mikor hol...

Amikor tesómat először elkísértem Becsvölgyére, Baluék már egy pár voltak. Ildikó hihetetlenül aranyos lány, hülyültünk, bohóckodtunk, de komolyan is lehet vele jókat beszélgetni. Amit én még nem tudtam: "készen kaptam egy fogadott hugit", ugyanis tesómnál Ildikó e státuszban leledzett... És egy pityókás estén, az elfogyasztott rengeteg sör, Jäger, házi pálesz, stb. (kumisz...:)) hatására Ildikót elkereszteltem. Ő lett az én "vértestvérem nem szerint", azaz Víírtesóm...

És még egy hatalmas, életre szóló emlék: Baluékkal, tesómmal, és a már többször említett Fannival jutottunk el Olaszországba. Máig eszembe jutnak az ottani emlékek, a tengerpart, a maranellói Ferrari-múzeum, de a legemlékezetesebb: Balu Ildikó kezét a Colosseumban kérte meg (ld. kép), megkönnyeztem azokat a perceket...

Olaszországban, Velencében egy kávézó teraszán ittam egy olyan cappucinót, amit addig soha, és akkor megfogadtam: legközelebb majd velük, ott újra... Azóta egy cseppet nem ittam ebből a finom kávéféleségből, de sajnos ez a fogadalom okafogyottá vált: már nem lesz együtt Velence, már nem lesz együtt capuccino, már semmi nem lesz a régi... És nagyon fáj, nagyon elszomorít...

Nincs bennem harag, okom sincs rá, közöm sincs hozzá...

Ildikó! Neked csak szeretném megköszönni azt a sok vidám pillanatot, amit átélhettünk! Sok Boldogságot kívánok Neked azon az úton, amin elindultál, de nem lesz egyszerű, ebben biztos vagyok...

Balu! Baromi nagy közhely, de fel a fejjel, az élet megy tovább. Hidd el semmi nem történik véletlenül...

És még egyszer Boldog Névnapot kívánok Neked...

1 megjegyzés:

Unknown írta...

ez szép volt Gábor!