2016. augusztus 26., péntek

A kilencszázát!

A bejegyzés itt-ott a nyugalom megzavarására alkalmas részeket tartalmazhat. Korhatár-besorolás azért talán nem szükséges!:)
*
Vasárnap. A bejegyzés megírása után tésztát "főztem", teregettem, pihengettem, és nagyjából el is telt a nap. Az ETO 1-0-ra nyert Tatabányán. A lényeg a három pont, és állítólag nagyon szép góllal győztünk. 
Véget ért az olimpia. Az igazat megvallva az idei játékok a szokásosnál kevésbé "varázsoltak el". Szerintem ennek az az oka, hogy az érzelmi csúcsot, a foci EB-t nem sikerült überelni. A magyar ember persze mindenen tud morgolódni, most épp az a hiszti tárgya, hogy csak egy férfi sportoló nyert aranyat. Magamtól ebbe nem gondoltam volna bele. 
Azt hiszem, nem meséltem: szombaton a búcsúban odaszaladt hozzám Mark, átölelte a lábaimat, és rám mosolygott. Ez volt "az ölelés".:)
---
Hétfő. Virtuális élettársammal álmodtam. Szabin is volt, viszonylag keveset is beszéltünk mostanában, de maga az álom elég misztikus volt. De nem szeretném elmesélni.:)
Volt boldogult ifjúkoromban egy olyan szokásom, hogy "ha ez történik, akkor ez meg az lesz." Például kosárra dobáskor mondtam magamnak, hogy ha bemegy, meglesz a 4-es, matekból, vagy ilyesmi...  Reggel arra gondoltam, hogy ha megfordulok, és meglátom az egyik leányzó fenekét, akkor valamikor lesz azért lesz párom. Megfordultam. És nem a fenekét láttam, hanem a szabadidőnacijának a hátulját...XD (a szerk. megjegyzése: ma szerintem sok csaj-téma lesz...) 
Az ebéd késve érkezett, ezért előételnek lenyomtam egy finom salátát. Ez a héten még többször előfordult. 
Melóból távozva ballagtam egy folyosón, egy kollegina pedig éppen pont ment fel a folyosó végén lévő lépcsőn. A fülesemben egy Bon Jovi-szám szólt, nagyon videóklip-hangulat volt. Még az üdítőautomatához is elfelejtettem lekanyarodni...:D
Meló után dohánybolt. Sikerült vennem olyan citromos üdítőt, amit eddig egyszer ittam, és mindenhol keresem.
Aztán Dórival találkoztam. Eredetileg az előző hét hétfőjére terveztük a találkát, de akkor sajnos lemondta. Vicces volt, mert reggel bár volt eszemben, nem írtam rá napközben, ő viszont jelentkezett, és rögtönöztünk egy pótlást. 
Rendszeres olvasóim már találkozhattak Dóri nevével, minden évben külön bejegyzésben emlékezem meg a születésnapjáról. És ez nem véletlen. Régóta nagyon jóban vagyunk, sok minden történt ezalatt az idő alatt. Nagyon ritkán találkozunk személyesen, de szeretek vele beszélgetni. És limonádét ittam.:) 
Közös képet nem készítettünk, de ez nem is baj. Amúgy tulajdonképpen ismeretségünk is egy el nem készült fénykép kapcsán kezdődött.:)
Hazatérve fürdés, vacsora, tévé. Ja és nem felejtettem el bediktálni a gázórát.:)
---
Kedd. Felírtam, hogy kávé. De nem tudom, hogy miért, hiszen minden reggel kávézom. Cigit viszont elfelejtettem magammal vinni, kollegina viszont szerencsére hozott nekem, ezúton is köszönet érte!:)
Nyugis nap volt, 3-ig voltam. Pihengettem, messengereztem. 
Kollégám ezúttal egy kissé szokatlan stílusú zenéhez kölcsönözte a hangját, ajánlom figyelmetekbe!

--- 
Szerda. Melóból semmit nem jegyeztem fel, utána németeztünk Baluval. Az utolsó németóra volt az osztrák meló előtt. Mármint neki, teszem hozzá a félreértések elkerülése végett.:)
A napokban volt 25 éve, hogy Michael Schumacher a Belga Nagydíjon a Jordan istálló színeiben debütált a Forma-1-ben. Emlékszem, akkor, 10 évesen, mondtam tesómnak, hogy Senna visszavonulása után Schumi lesz a kedvencem. Senna nem visszavonult, Schumi nem lett kedvenc, de a német RTL Forma-1 közvetítéseinek nagy szerepe volt abban, hogy komolyabban elkezdtem foglalkozni a német nyelvvel. És a sors igazságtalansága, ami Michaellel történt, nem ezt érdemelte...
Az "ál-Szalai Ádám"-féle trollkodás a Borssal hatalmas sztori, nem írom le bővebben, szerintem kb. mindenki hallott róla. Zsenuális!:)
Német után posta. Örömmel konstatáltam, hogy csak egy befizetetlen csekkem van, így csak azt adtam fel. Meg kaptam egy ajánlott levelet, ami egy baromság... 
Hazafelé pedig megálltam a Stadion Sörözőben. Egy sör nem sör, kettőt szerettem volna inni, három lett belőle. Meg elvitelre kértem egy TopJoyt, a tulaj nem is nagyon értette.:) Hazainduláskor történt egy kis baleset: belrúgtam a műanyag asztal lábába, az üveg persze ripityára tört. Megbeszéltük a pultossal, hogy semmi gáz, csak a szilánkokat tegyem be a nagy hamutartó aljába. Megtörtént. Az ott lévő srácok pedig csak úgy engedtek utamra, hogy megnézték, nem vérzik-e a tenyerem. Nem vérzett.:)
Itthon folytatódott még kicsit a sörözés, lakótársam születésnapja alkalmából ittunk egy kis áldomást. 
Írtam közben egy lánynak -aki tulajdonképpen szerepelt a blogon, ha úgy vesszük :)-, hogy szeretném kicsit közelebbről megismerni, ezért majd írok neki józanabbul is. Ő nem vetette el az ötletet, én viszont igen. Ama bizonyos "hollós találkozás", amiről nem szerettem volna bővebben írni, nagyon mély nyomokat hagyott, nem jó érzés szar szemét trógernek lenni... 
Szóval sörike, messenger, fürdés, vacsora, na meg persze a TopJoy is elfogyasztásra került.:)
---
Csütörtök. Nem meglepő, hogy a tervezettnél valamivel később keltem fel. Így már nem siettem el az indulást, két kávé után elindultam a szökőkúthoz.
Kicsit belelapoztam a Sportba, és néztem ki a fejemből. 
Szerda este egyébként építettem kicsit az "alkoholista image"-emet, egy elég hosszú posztban számoltam be facebook-on a Stadion Sörőzőben történtekről. Szerencsére bőven voltak, akik meglátták a "mögöttes tartalmat", a polgárpukkasztás valódi mondanivalóját.:) 
Lehet, hogy lábfetisiszta vagyok.XD Mindig "elcsodálkozom", amikor a csajok mondjuk ácsorgás közben mozgatják a lábfejüket, és olyan pózokban tudnak állni, hogy a látványtól kitörik a bokám.:D Azon viszont dobtam egy hátast, amikor egy csaj a buszon kb. berakta a lábát a mellette ülő csaj ölébe, és megmutatta neki, hogy milyenre lett festve. Lehet túl sok pornót nézek...:$ :D
Viszonylag nyugis nap volt, de azért az agyf@sz is bejátszott. Nem ártott volna tovább maradnom, de 3 után leléptem. 
Pihengettem, meg mostam is egy adagot. 
A nap fénypontja pedig egy nagy szorítást lezáró nagy-nagy örömhír volt.:) Ezt megint olyan, hogy nem szeretném bővebben kifejteni, az érintettnek üzenem, hogy seggbe lesz rúgva, ha...;)
---
Péntek. Reggel beszélnem kellett egy kolléganővel. Megbeszéltük a dolgokat, egy kolléga meg beszólt, hogy le vagyok fagyva. Pedig én csak figyeltem!:)
Abszolút elviselhető nap volt, a reggelire elfogyasztott amerikai palacsintáért nagy-nagy köszönet.:)
Nem nagyon emlékszem olyanra, hogy egy külső cég képviselőjével magyarul beszélek, ma ez is megtörtént.:) 
Meg ugye a szabi előtti utolsó nap volt, igyekeztem a függőben lévő dolgokat elrendezni. Szerintem sikerült.:) Kolléga megígérte, hogy meló végén hazadob, de megfeledkezett rólam, de egy másik munkatársam elhozott. Nem maradtam ott.:D
Szó volt róla, hogy ma találkozom Mónikával. Lemondtam, mert holnap megyek Ausztriába, ma pakolászok-pihengetek. Meg pötyögök, ugyebár!:)
Este nyárzáró. Kihagyom, egyedül nincs kedvem bemenni. De Lou Bega nem egyslágeres előadó, és most olvastam, hogy a Hermes House Band is jön, akik szerény véleményem szerint a világ egyik legjobb bulizenekar. Szóval teheti, menjen, és csapassa!:)
1996. augusztus 26.: napra pontosan 20 évvel ezelőtt volt az első tanítási napunk a mosonmagyaróvári Kossuth Lajos Gimnázium kéttannyelvű tagozatának előkészítő osztályában. Utánanéztem, hétfőre esett, szóval jól emlékszem.:) Egy héttel előbb kezdtünk, cserébe viszont 3 hetes volt a téli szünetünk. Mondtam már, hogy néha váratlan dolgok maradnak meg a fejemben!:)
20 év... Te jó ég!:)
Ma már csak pakolás, pihi, vacsi, fürcsi, tévé. Holnap irány Ausztria. Babázás, sok alvás, finom kaják, nagy beszélgetések, filmnézések. Kolleginától pedig egy jónak ígérkező könyvet is kaptam kölcsön.:)
Kedden délután jövök. A hét hátralévő része még nyitott, itthon pakolászás tuti, Écs is bejátszhat, élményfürdőbe is szeretnék menni, meg Mekibe. Meg megnézni az Életrevalókat. A végeredményről meg majd beszámolok!:)
Apropó: remélem, valaki azért tudósít majd az ETO-Érd NB3-as bajnokiról!:)
*
Újabb mérföldkő. Ez már a 900. blogbejegyzésem. Anno megkérdezte valaki egy ismerősömet, hogy miről lehet beszélgetni egy fogyatékossal. Remélem, valamennyire sikerül(t) válaszolnom a kérdésre.:)
Van egy érzésem, hogy sikerült egy olyan képet felépítenem magamról, hogy ha nyer az ETO, ha mosolyog a múzsa, és van sör, akkor minden happy. Az ETO manapság inkább tragikomédia, az NB3 nem nagy flash, a múzsa nem mosolyog, a sör pedig olcsó vigasz, ahogy D. Nagy megénekelte. Na jó, ez csak vicc! Boldog nem vagyok, vidám annál inkább, köszi, ha olvasol a sörök, vagyis sorok között.:)
A blognak már tényleg nem ártana egy új dizájn. Emellett lesz második blogfilm, elkészült az első vlogbejegyzés -egy meccs után egy kocsmában...:D-, meg lesz öninterjú is. 
Szeretnék majd tényleg több tematikus poszttal jelentkezni. Témajavaslatokat, ötleteket, észrevételeket várok facén privátban, vagy a gosziblog@freemail.hu mailcímre.:)
Köszi, hogy olvastok, hogy velem vagytok!:)
*
Mára pedig befejeztem. 
Jók legyetek, vigyázzatok magatokra!
Puszik, pacsik, éljenek a csajok!:)

Nincsenek megjegyzések: