Kedd. A bejegyzés megírása után nagyrészt már csak pihi volt. Közben persze ment a messenger is. Egy autóbalesetben lebénult ismerősömmel beszélgettünk "mozgássérültes-témában", hogy ilyen szépen fogalmazzak.
Meg az új Delta-számot hallgattam/hallgatom "rongyosra, megunhatatlan, az idei év egyik legjobb magyar száma. Szerintem.
És történelmi dolog történt: kitoltottak egy facebook-oldalról. Amikor Kasza Tibi aznap már a sokadik Hajdú-Sarka-cikket osztotta meg, kommentáltam, hogy százéves viccek és a bulvársz@r megosztása jó irány, BAN bácsi megérkezett. Mindegy, túlélem, sokat nem vesztettem. A véleményemet pedig fenntartom.:)
---
Szerda. Melóból Semmit nem írtam fel...:O A Deltát pedig felírtam szerdához is, szóval tényleg jó kis muzsika.:)
Van ez a FourFourTwo című újság. Minden hónapban megveszem, rengeteg érdekes cikk van benne. Sok dolgot lefordítva változtatás nélkül átvesznek az angol kiadásból. Szerintem kicsit azért meredek, hogy az EB-meccsek összefoglalói között a portugál-magyarnál CR7 két góljánál megemlítik, hogy "örülünk, hogy megérkezett." De persze lehet, hogy csak nekem furcsa. A facebook-oldal pedig mintha le akarná vadászni Király Gabit. Ennek oka, háttere számomra persze ismeretlen, a módszer pedig szánalmas.
Meló után Holló. Megittam egy-két sörikét, mert jól esett. Közben messenger. Elkövettem azt a hibát, hogy egy kolleginával elkezdtem lelkizni. A sör és a lelkizés veszélyes kombináció, nem ragozom, sikerült depisre innom magam...
Taxival jöttem haza, a vesém dolgozott, meg aztán borulni sem akartam.
Itthon volt egy-két levezető sör.
Elkövettem egy óriási hibát. Irkáltam egy ismerős leányzóval, és egy ponton nem értette amit írok. Minden kisebbségi komplexusommal felruházva közöltem vele, hogy ha ciki, nem muszáj velem beszélgetni, és még az ismerőseim közül is töröltem...
Viszonylag időben, 11 körül lefeküdtem, előtte persze fürdés, vacsi megtörtént.
---
Csütörtök. Olyan 5 körül keltem, de nem indultam el rögtön melóba. Írtam a lánynak, hogy teljesen hülye voltam, elgurult a gyógyszer, fogalmam sincs, miért írtam azt, amit, és elnézést kértem tőle. És bejelöltem.
Visszaírt, hogy nincs harag, tudja, hogy nem voltam jó passzban. Azon meg már röhögött, hogy tényleg töröltem az ismerőseim közül, és visszaigazolt.
Az egyik legaranyosabb, legrendesebb ismerősöm, tényleg nagyon sajnálom ami történt. Amúgy meg nem csoda, hogy nem értette, amit írtam, nekem is időbe telt, mire kibogoztam....
A tervezettnél később értem be melóba, utána Kirával találkoztam. Egyszerre értem a megállóba a busszal, egy pillanatot sem kellett várnom.
A tónál Kirát meglátva majdnem leesett az állam, olyan jól nézett ki.:)A tótól a Meki felé indultunk. Az vicces volt... Én simán átmentem volna a zebrán, és a plázánál el a Mekiig. De a plázánál keresztül rövidítettünk, Kira volt a főnök. Tök olyan volt, mintha "papucs" lennék, pedig csak hagytam magam vezetni.:D
A Mekiben nem meglepő módon kajáltunk, meg jó sokat dumáltunk. Utóbbit még egy padon ücsörögve folytattuk.
És megint megtörtént a néha tapasztalt furcsa jelenség: egy tök idegen csaj nagyon komolyan rám mosolygott (a szerk. megjegyzése: ez egy oximoron, de érted mire gondolok!;)), olyan érzésem volt, hogy azt gondolja, hogy ha egy ilyen szép lány jól érzi magát a társaságomban, akkor biztos nem vagyok annyira fogyatékos, mint amennyire kinézek...XD
Jó kis délután volt, nagyon jól éreztem magam, a lelkivilágomnak is jót tett egy kis beszélgetés. Sajna elég időben elköszöntünk, pihennem kellett. Hazatérve döglés, zenehallgatás, sok-sok víz... És egy ismerősöm írt, hogy valaki üdvözöl. Állítólag vele hoztam egy Pestről 2010-ben Budapestről egy kempingasztalt. Hááát én ilyen momentumra nemigazán emlékszem. Persze a biztonság kedvéért az üdvözletet viszonoztam.:)
---
Péntek. Ilyen pénteket képzel el magának az ember. A melóban viszonylagos nyugi, virtuális élettársammal ment a bohóckodás. Csini.:)
Tervben volt, hogy elmegyek boltba. Ez aztán elmaradt, mert kolléga hazahozott. Úgyhogy itthon döglöttem...:)
---
Szombat. Időben, de többé-kevésbé kipihenten keltem. Tesómékkal találkoztam. A piacon kezdtük a napot. Büszkén posztoltam egy "nemsörös" képet, kollégám persze egy kissé átdolgozta. Nem normális.XD Még akkor is jó poén, ha a Borsodi dizájnt váltott, és már nem ilyen üvegben árulják sörüket!:D
Vettem zöldséget is, meg tojást is, meg ilyesmiket. Ja, ilyesmiket nem. Csak azokat...:)
Aztán Lidl.
Aztán irány Kecskemét.
Az utazás elég kalandosan indult, mert még el sem hagytuk Győrt, egy részeg biciklis jött szembe a sávunkban. Megúsztuk. Ő is.
Lehet már említettem, de elég ritkán utazom autópályán. És mindig megérint a hangulata. Mármint... Megálltunk Bábolnánál kávézni, körülöttünk törökök, németek, franciák.... Mindenki megy valahová, tök máshonnan, tök máshová, de ott az az apró pici közös pont... Érdekes, na! Persze lehet, hogy hülyén írtam.:D
Hm... Kecskeméten egyébként gokartversenyen voltam, tesómat kísértük. Bővebben erről nem szeretnék írni, nem nagyon szoktuk reklámozni a dolgot. Még akkor sem, ha facebookra több képet is fellőttem.:) Amúgy tényleg fantasztikus létesítmény, a pálya felett étteremmel, ahol ráadásul istenien főznek.:)
Megnéztem, Kecskemét Győrtől 201 km távolságra található. Már bőven este indultunk el. És igen, tök jó érzés, ha valaki megkérdezi, hogy mikor érek haza, még hány kilométer még, hol járunk... Ennek olyan "vigyázzatok magatokra!"-üzenete van!:)
Meg valakivel beszélgettünk, azt írta nekem, hogy bár nem érintkezünk rendszeresen, mindig fontos voltam, vagyok, és leszek neki. És ez kölcsönös.
Bocs, nem "önigazolok", csak tényleg rossz passzban voltam/vagyok, és jó érzés ilyenek olvasni.
Ja: csak neten láttam, hogy az ETO 1-0-ra kikapott Kaposváron. Ez nem jó hír, de lévén, hogy az első forduló eseménye, kétségkívül van még idő javítani...
Hm... Még mérgelődtem is, hogy egyik ismerősöm minden olimpiás hírt megoszt. Aztán végül neki köszönhetően nem maradtam le Szász Emese párbajtőr döntőjéről. Ahogy hazaértem, rögtön bekapcsoltam a tévét. Akkor az olasz lány 10-6-ra vezetett. Végül Emese fordított. Ez mondjuk annyira nem lepett meg, mert közben Kingával irkáltam, és nem először hozott szerencsét szurkolásban.:)
A Szásszal interjút készítő riporter nagyon gáz volt, láthatóan izgult, majd azt mondja: "Hogy fogod meghálálni a szurkolók szeretetét?" Szegény újdonsült olimpiai bajnokunk persze nézett, mint hal a szatyorban, de valahogy a riporter úr aztán csak megmentette a szituációt.
Pontban éjfélkor lefeküdtem, korán kellett kelnem vasárnap.
---
Vasárnap korán keltem, mert Hosszú Katinka úszott a 400 méteres vegyes úszás döntőjében. Volt bennem egy kis félsz, hogy elszúrja, de erre szerencsére esély sem volt. Agyonverte a mezőnyt, és a korábbi világcsúcsot is átadta a múltnak. Emberfeletti munkát végez, hihetetlen elhivatottsággal készült, kijárt neki az arany. És szerintem nem ez az utolsó.
Az éremátadást nem vártam meg, visszafeküdtem. Sógornőmékhez voltam hivatalos Tétre.
A vidéki felé tartva rám jött a szükség, a vasútállomáson elmentem vécre. Kifelé jövet kijött egy nagyon csinos leányzó, lehet, hogy mondtam is, hogy "azt a kettéb@szott ku.va eget!" Szerencsére nem vette sértésnek, mosolygott!:) Az utazás kicsit kalandosan indult, először nem találtam meg a téti buszt, de szerencsére az információnál eligazítottak.:)
Tét. Nagyokat ettünk, nagyokat beszélgettünk, nagyokat hülyéskedtünk, Markkal bohóckodtunk, és tesómmal még egy sört is megittunk. Azaz nem ittunk sört, mert mint tudjuk egy sör nem sör!:)
Hazafelé a buszon kicsit bajban voltam, mert lefagyott az mp3-lejátszóm. Így kivételesen telefonról hallgattam zenét.
A Mekinél szálltam le a buszról, és be is tértem egyet kajálni, mert Roxi dolgozott. Pár szót váltottunk, és lett olimpiásos poharam is, köszönet érte!;)
Itthon még akartam enni dinnyét, de annyira tömve voltam, hogy nem került rá sor.
Így aztán ittam egy kis vizet, fürödtem, fogat mostam, és lefeküdtem.:)
---
Ma. A kollégám, aki az Árkádnál fel fogott venni reggelente, most 2 hétig szabin van, szóval kicsit én is kényelmesebbre vettem a figurát. A szokásosnál kicsit később indultam el, olimpiát néztem.:)
A meló nyugisan telt. Többé-kevésbé. És ismét láttam a lányt... Tök fura, ha gondolok rá, látom. Ez hülyeség, mert többször gondolok rá, mint ahányszor látom... De ha látom, még többször gondolok rá... Érted? Nehéz dolgok ezek.:)
3-kor leléptem, Gergő kolléga elhozott egy darabon. Összefutottam Harcsi barátom húgával. Meg láttam egy lányt, akit én a médiatáborba "helyeztem el", aztán leesett, hogy kolléganőm lánya, volt nálam németezni.
Jah, nem volt nehéz dolgom, kollegina ott tekert a lánya mögött.XD
Aztán hazajöttem, beraktam egy mosást, és nekiálltam blogolni.
Most majd teregetek, aztán bundás kenyeret sütök, meg vízilabda meccset nézek. Az első körben meg akartam tenni a magyar-szerbet döntetlenre, de nem mertem. Hát persze, hogy jött volna...:( :)
A desszert dinnye lesz, az biztos...:D
Jaj: az angol Premier League meccseit a Spíler TV-n lehet majd nézni. Izaura TV, Zenebutik TV, Spíler TV... Micsoda nevek, te jóságos ég...
Szóval olimpia, amíg el nem alszom.:)
A héten lesz már német, meg meg kéne keresnem a közös költség-csekkeket. Szem elől tévesztettem őket. A fix program kb. ennyi.
Dórival jó lenne találkozni, Écs majd kiderül, szombaton meg ETO-meccs.
Majd mesélek!:)
Szoktam emlegetni, hogy mostanában 200 felett van a bejegyzések olvasottsága. Az előző posztra 48-an kattintottatok rá... :( Remélem mindenki szabin van, és nem az a baj, hogy nagyon unalmas vagyok. Ugye nem?:)
Mára viszont tényleg ennyi voltam.
Jók legyetek, vigyázzatok magatokra!
Puszik, pacsik, éljenek a csajok!:)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése