Nem nagyon fordult még elő, hogy újra kellett írnom a puskacetlit. Most ez is megtörtént. Annyi minden történt, annyi mindent felírtam, hogy le kellett tisztázni. Vagy hogy mondják.:)
---
Hétfő. Azt elfelejtettem leírni, hogy szombaton nem voltam ott kollegina esküvőjén. De természetesen üzenetben sok boldogságot kívántam neki és férjének. És hogy milyen kicsi a világ: esküvőjükön egy teleshopos ex-kollegina férje volt a vőfély.:)
Bábolnánál elég hülye neve van az autópálya-pihenőnek: Concó. Közben sikerült megtudnom, hogy ez egy patak neve.
Oscar Pistorius pedig öngyilkosságot kísérelt meg a börtönben. Minden irónia nélkül: valamennyire várható volt, hogy az olimpia kizökkenteni.:)
A nap hátralévő részében teregettem, pihentem. Meg ilyesmik.:)
---
Kedd. A vonzás örvénye: utólag visszagondolva: nincs olyan ember, akiről ennyit írtam, mielőtt ismertem volna. Aztán jóban voltunk, aztán nem, aztán megint igen, majd újra nem. És ha emlegetem valakinek egy közös poénunkat, persze, hogy újra látom. Meg találkozom a vezetéknevével céges ügyben, meg látom lakhelyének nevét egy útjelzőtáblán. A hiányolás Grand Slam-je.:)
Természetesen maximális szurkolok olimpikonjainknak, többé-kevésbé az eredményeket is követem, de feljegyzéseim kissé felületesek. Szóval Hosszú Katinka újabb aranyat nyert, a fiatal Kenderesi Tamás meg két előfutamban is megcsípte Phelpset, végül 3. lett. Hatalmas forma, tetszenek a nyilatkozatai. Sokan dicsérik Szilágyi Liliána nyilatkozatait is. Szerintem ő egy kétségbe esett, sportpszichológus segítségére szoruló sportoló.
Nagy pillanat volt az észak- és dél-koreai sportolók szelfije. Mondjuk nem kizárt, hogy előbbi ezért valami átnevelőtáborban folytathatja majd életét. Ne legyen igazam!
Elég stresszes nap volt. Közben szerencsére nagyjából sikerült lefixálni egy nyár végi egyhetes szabit.
Meló után másodpercre pontosan értem a buszmegállóba. A Hollónál szálltam le. Egy-két sört megittam, egy kedves tanítványom is csatlakozott. Majd hazahozott.
Itthon további sörök, messenger, bohóckodás, ilyesmik.
---
Szerda. Nem siettem reggel az indulással. Tévéztem-kávéztam.
Napközben egy écsi rokonnal beszéltünk telefonon, megemlítette, hogy jó lenne végre, ha lenne barátnőm. Én már nem tudom, hogy jó lenne-e...
Aztán megjelent virtuális élettársam.:) Kedden melótémában "kaptunk össze" nagyon-nagyon finoman, szerdán meg valamiben nem osztottam maradéktalanul a véleményét. Kb. "árnyaltam". Meg is jegyezte, hogy két napja veszekszik velem. Ennél durvább sose legyen.:)
Meló után a 14-es buszt várva egy valamilyen szer hatása alatt lévő fiú koncertezett. Énekelt népdalt, Caramelt, Rúzsa Magdit, meg még sok mindent, aztán nyávogott, meg vonyított is. Ennyit jegyeztem meg. A buszon csendben volt.
Meg láttam a buszmegállóban egy nagyon helyes leányzót. Szőke, helyes arccal... Mondjuk nem kizárt, hogy a lányom lehetett volna, de attól még helyes volt...:)
Hazatérve kávé, pihi, tévé.
Szilágyi Áron pedig megvédte londoni olimpiai bajnoki címét. Legenda született.:)
---
Csütörtök. Csomagot kaptam melóban Németországból. A küldeményre nem nagyon sikerült ráírni a nevemet. Ami nem is lenne gáz, ha nem dolgoznánk együtt 8 éve a kolleginával. Innen-onnan le tudta volna másolni a nevemet.:)
Felírtam a cetlimre, hogy víz. Ehhez tuti van valami sztori, de elfelejtettem. Szóval gondolom vizet ittam. Nem csak sört szoktam azért.:D
Viszonylag időben beértem melóba, a Morning Showban pedig egy mókás török gyerekdalt elemeztek Balázsék.
Kedves kollégám valamiért közölte, hogy én minden lánnyal jóban vagyok. Ez jól esett, de nincs így, vannak a szabályt erősítő kivételek.:)
Örültem Kabát Peti győri szerződésének. Most úgy néz ki, hogy "kölcsönadtuk" az RTL Klubnak, ahol párjával egy celebshow-ban fog szerepelni hetekig. Remek.
Meló után kolleginával beszélgetve megemlítette, hogy olvasta a blogomon. Meglepett, hogy szokta olvasni.:)
Délután német Baluval, ezúttal nálam. Meg kaptam egy ajánlott levelet. Vagyis csak értesítőt első körben.:)
Egy cimborával megbeszéltünk keddre egy sörrentést. Meg csütörtökön is lesz valami összeröff.:)
1988 augusztus 11-én Daciára cseréltük Trabantunkat. Valahogy megmaradt bennem ez a dátum. Nagy volt a boldogság.:)
---
Péntek. Reggel a buszon szomszédlánnyal megbeszéltük a keddi messengeres bohóckodásunkat. Mókás volt.XD
Harcsi barátom hozott nekem Franciaországból egy sportújságot. Egy magyar EB-könyv meg hivatkozik rá. Mármint nem Gergőre, hanem az újságra. Nagyon menő!:)
Kicsit feszült voltam melóban, el sem tudtam képzelni, milyen ajánlott levelet kaptam én a győri polgármesteri hivatalból. Én már minden hülyeségre gondoltam, kb. a fogyatékossági támogatásom visszavonására is fel voltam készülve.
Aztán kiderült, hogy egy écsi földügyes témában kaptam levelet.
A nagy ijedtséget le kellett öblíteni a Stadion Sörözőben. A pultos néni azt hitte, meccs lesz. Mondtam neki, hogy nem, az majd csak szombaton.
Közben mp3, viber, messenger.
Egy mozgássérült pasi életében elég szokatlan dolog, hogy egy tánctáboros videóban egy olyan lányt is viszontláthat, akit ismer és szeret. Nekem most ez is megadatott. Ezt a képet pedig táncos vonatkozása miatt szúrtam be. Találó!:) Egyébként van egy olyan tanmesém, hogy egy sérült gyermek esetében mások a "sikerélmények". A példa mondjuk fiús: az ép fiú esetleg gólkirály lesz, a mozgássérült fiú esetében pedig az önállóan megtett métereknek örülünk.:)
Hazatérve megvolt a szokásos levezető sör. Közben kávé, vacsi, tévé, messenger. Lakótársam már lefeküdt aludni, én meg messengerezés közben röhögőgörcsöt kaptam. Ekkorát már nagyon rég derültem, kész volt.:)
---
Szombat. Már puskacetli nélkül. Viszonylag időben keltem. Vagyis... Fel akartam kelni 3 előtt Hosszú Katinka döntőjére. Négykor sikerült is. Aztán aludtam fél 7-ig.
Kávé, fürdés, éledezés, aztán a plázához mentem, ahol Roxival találkoztam. Shoppingoltunk, beszélgettünk, ettünk-ittunk, ahogy az egy plázában lenni szokott.
Vett egy cipőt, de nem tudott kártyával fizetni, elfutott pénzt levenni. Ahogy ott egyedül álltam a kasszánál, észrevettek Baluék, aki meg is kérdezte, hogy vásárolgatok-e. Mondom nem, csak valakit kísérek. Mikor ott álltam tök egyedül.:D
Egy másik üzletben meg a páromnak nézték.:O 35 évesen viszonylat megszokott dolognak kellene lennie, hogy elkísérsz egy nőt ruhát venni. Nekem nem annyira megszokott. De jó móka volt.:)
Én csak telefontokot vettem. Nem, nincs új telefonom!XD
Adtunk fel lottót -azt is az emlékezetesebb fajtából persze :) -, kajáltunk, majd elbúcsúztunk.
*
Tényleg nem tudok eléggé hálás lenni a sorsnak, hogy megismertem Kingát, Kirát, és Roxit. Akkoriban emberként, barátként, pasiként nagyjából le voltam nullázva. Köszönöm bizalmukat, szeretetüket, a komoly beszélgetéseket, a hatalmas röhögéseket. Jó, hogy vagytok!:)
*
A CBA-ba már egyedül mentem. Jaj de nem szeretem azt a helyet...:)
Itthon még ettem a pizzára jóféle chilis bab-konzervet.
Aztán be kellett mennem a városba, vagyis a vasútállomásra jegyekért. Egy viszonylag ritkán használt kis táska volt nálam, beszarás, mennyi rekesze van.:)
A nagy sietségben se ETO-s pólót, se sálat nem raktam el, így kb. először mentem meccsre úgy, hogy nem volt rajtam semmi zöld-fehér.
Erre most először ETO-címeres söröspoharak voltak.:)
2-0-ra nyertünk az Andráshida ellen. Szar játék, kevés néző, kb. semmi szurkolás.
A szpíkerlány meg állítólag az ETO női futsalcsapatának kapusa. Ezen meglepődtem.:)
A pultoscsajnak mikor mondtam, hogy rendeltek tőlem poharat, akart adni egyet grátisz. Mondtam, hogy nem kell, jövünk még sörért. Nem hazudtam.:)
Egy srác meg jó utat kívánt hazafelé.
A parkolóban összefutottam Ádival, jól le is mentünk a Stadion Sörözőbe dumálni egyet.
Itthon csak egy levezető sört ittam, aztán jóféle zsíros kenyeret vacsoráztam.
---
Ma. Úgy volt, hogy találkozom egy ismerősömmel, segít valamennyire értelmezni a hivatalos levelet. De elmaradt, mert aludnom kellett.
Melegszenyát ebédeltem, beraktam egy mosást, és pötyögök.
Gondoltam rá, hogy bemegyek a városba újságért, de inkább pihi lesz, meg olvasgatok. Meg teregetek. Meg olimpiát nézek.
1:50-kor magyar-brazil vízilabda meccs lesz. Szerintem nem kelek fel.:D
Holnaptól ugye meló. Meg azt hiszem péntek kivételével minden napra jut valami program, nem fogok unatkozni.
Jövő hét végén meg Győri Búcsú is lesz. Ha minden jól megy, végre valahára eljutok majd Lord-koncertre.:)
Majd elmesélem.
Ja: az előző bejegyzést megint majd 200-an olvastátok el! Köszönöm-köszönöm!:)
Mára be is fejezem.
Jók legyetek, vigyázzatok magatokra!
Puszik, pacsik, éljenek a csajok!:)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése