Hétfő. A bejegyzés megírása után kis zenehallgatás, fürdés, főtt tojás, meg Magyarország-Ausztrália női vízilabda. Jó érzés volt látni, hogy végre nem mi omlottunk össze nyerő helyzetben.
---
Kedd. Hajnalban rúdugrást néztem. Aztán a Bagyula-Bubka párharc jobban lekötött. Tokió VB 1991:) Nyugis nap volt. Virtuális élettársam megjegyezte, hogy bírja, hogy milyen apró dolgoknak tudok örülni. Ha valaki örül annak, hogy örülök, annak csak örülni tudok.:)
Meló után Holló. Peti barátommal a jó ég tudja mikor találkoztunk, volt mit megbeszélnünk. Beszélgettünk is rendesen, a ser is fogyott bőven, a telefonom tanúsága szerint 22.20-kor hívtam taxit. Közben Magyarország-Montenegró vízilabda meccset is sasoltunk. A srácok jó mélyről jöttek vissza, de sajnos büntetőkkel kiestek.
Volt még az este folyamán egy érdekes, amolyan "ha mesélik nem hiszem el"-találkozásban részem. Hogy nem képzelődtem, arra Peti a tanúm. Barátom meg is jegyezte, hogy most biztosan azon gondolkodom, hogy mit fogok erről írni a blogon. Hosszas gondolkodás után arra, jutottam, hogy semmit... (..)
Felírtam még a puskacetlimre, hogy nézés. Lehet, hogy egész éjjel néztem ki a fejemből? Lövésem sincs...
---
Szerda. 5.30-kor keltem. Gyors fürdés, kávé, aztán meló. A tervezett német óra átkerült csütörtökre. Kollegina hazahozott, picit pihengettem, aztán bementem a városba. Kedves ismerősömet vártam. A Reálban nem kaptam TopJoy-t, így másmilyen üdítőt vettem, meg megettem egy zacskó csipszet, mire ismerősöm megérkezett. A Vendelinbe ültünk be, és isteni finom limonádé társaságában beszélgettünk hivatalos és nem hivatalos dolgokról.
A buszt várva még egy ismerősömmel összefutottunk, őt is jó volt látni.
Este vízilabda. A lányok az USA csapata ellen nem jutottak be az olimpiai döntőbe.
---
Csütörtök. Reggel a Muzsika TV-n láttam a Szécsi Pál-féle Csak egy tánc volt című szám magyar nóta-stílusú feldolgozását, valamiért nagyon megtetszett. Írtam is a csatornának, hogy ki az előadó, meg ilyenek, de mindeddig nem kaptam választ.
Meló után német. Német után nem haza, hanem a Hollóba mentem. A keddi eseményeket kellett kicsit "emésztgetni". Nem vagyok rá büszke, dehát így alakult...
Este még egy kis messenger, Roxit "sikerült" is megbántanom, szerencsére hamar tisztáztuk a dolgot. Ebből született pénteken egy poszt is, amit eddig 662-en olvastatok el, ez persze Roxi megosztásának is köszönhető.:)
---
---
Péntek. Nyilván elég depisen ébredtem. Melóba ballagva kollégám észrevett, és elvitt egy darabon. Tök meglepődtem, "Gáborom"-nak szólított. Így csak nagyon-nagyon szoros barátok hívnak. Jól esett, igen, apróságoknak is tudok örülni.:)
Viszonylag hamar eltelt a nap, és nagyon péntek volt.
Délutánra igen fos idő lett, szakadt az eső.
Kolleginákkal buszoztam, egyikük azt mondta, hogy én mindig megyek valahová, és mindig találkozom valakivel. Van benne valami.:D
Bevásároltam az Arrabonában, meg adtam fel lottót. Visszaforgattam a Roxi által nyert 990 forintot.:)
Utána pedig Kingával találkoztunk, beszélgettünk egyet egy padon ücsörögve a Baross úton. A találkozás nem tartott túlontúl sokáig, mert fáradt is voltam, és ama bizonyos posztot még mindenképpen szerettem volna megírni. A buszra battyogva rám jött a pisilhetnék. Szerencsére sikerült hazahoznom.
Megittam egy TopJoyt, megírtam a bejegyzést, aztán pihi. Vacsorázni is alig volt erőm, aztán csak megoldottam.:)
Tévézés-olvasás közben kidőltem.
---
Szombat. Délelőtt semmi extra, bebuszoztam a városba cigiért.
Az ebéd bundás kenyér volt. Közben kajakos lányaink megnyerték a nyolcadik aranyérmet is.:)
A délután pedig? Maga volt a csoda! 1,5 év után sor került a nagy találkozásra, Mark és Harcsi bemutatkozhatott egymásnak. De összefutottunk Mónikával és kis családjával, és amikor tesómékat szem elől tévesztettük, Kingába és Dorkába botlottunk. Kész volt, ezeket tényleg megbeszélni sem lehetett volna jobban.:)
Mark ült ringlisen is, volt kis csámborgás, aztán Mami meg Anya hazavitték. Edit aztán visszajött, addig tesómmal és Gergővel beszélgettünk.
Kasza Tibitől nem voltam elájulva, és ez nem azért van, mert letiltott a facebook-oldaláról.
A Lord viszont.... Nagyjából 30 éve imádom a szombathelyi zenekart, és végre eljutottam egy koncertjükre.
Igen jó volt élőben hallani őket, fantasztikusan szóltak. Pohl Misivel, a már 60 felett járó (!) énekessel lett közös fotó is. Sógornőm észrevette, tesóm odalépett, Gergő fotózott, szóval igazi csapatmunka volt.:) És igen, pólót is vettünk. Nem hagyhattuk ki.:)
Kicsit vártunk még a tűzijátékra, ami persze nem volt.
De tesómék rávettek egy hullámvasútozásra, sőt életemben először lőttem céllövöldében. Tesóm taktikai tanácsát követve belőttem a
Bátyám tanácsolta azt is, hogy adjam oda a legyezőt egy lánynak, mert ez amolyan csajos ajándék.Jó, ezt persze magamtól is gyanítottam. A kiválasztott pedig minden kétséget kizáróan Kinga lett, ő kapja meg a legyezőt. Aki ha akkor és ott nem lép oda hozzám... Hatalmas változást hozott az életembe, és ezért nem győzök eléggé hálás lenni érte.:)
Még a Mátyás téren beszélgettünk kicsit, aztán hazajöttem. Volt egy-két abszolút és maximálisan jó hangulatban elfogyasztott levezető sör, meg messenger.
---
Ma 10 körül, apám telefonjára keltem. Azóta pihi, fürdés, kávé, víz, mosás.:)
Mindjárt ebédelek, teregetek, és folytatom a pihenést.:) Nem tudom, adják-e online a Tatabánya-ETO-t, ha igen, akkor meglesem. Ha nem, akkor nem.
A jövő hét? Holnap el kéne mennem egy ajánlott levélért, szerda német, és még a pólógyűjteményem bővítése is tervben van.Meg egy megaorbitális szurkolós-szorítós nap is lesz!
Bejegyzéssel nem tudom, mikor jelentkezem legközelebb, szombattól-keddig ugyanis Ausztriában leszek tesóméknál. Az a hét meg szabi, jó lenne itthon is ezt-azt csinálni, meg ide-oda elmenni.
Majd ezek még alakulnak, egy biztos, semmi jónak nem vagyok elrontója. Ha érted, mire célzok!;)
Na de mára ennyi voltam.
Jók legyetek, vigyázzatok magatokra!
Puszik, pacsik, éljenek a csajok!:)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése