Children of Distance-koncertfilm elindítva, szóval kezdhetjük! Háát, ami azt illeti, megint lesz bőven miről mesélni!:)
Vasárnap. Az ebéd melegszenya volt, aztán pihengettem.
Nagy megdöbbenéssel értesültem a Zalaegerszegre tartó Gyirmót-drukkerek buszbalesetéről, szerencsére komolyabb baja senkinek nem esett. Barni mondjuk megszivatott, írtam neki, és képes volt azt válaszolni, hogy rajta volt a buszon, de már egy másikkal a stadionban van. Miközben otthon hesszelt. Apád f@szát!:)
Este meg ugye úgy volt, hogy a Dreherben nézzük a BL-döntőt, de Bandi nem jelentkezett. Meg voltam róla győződve, hogy mentősként mehet a focimeccsre, csak nem meri elmondani. Azért persze Harcsival elindultunk, és Bandi is beesett.:)
Ült előttünk egy faszi, aki mindig ránk szólt, hogy legyünk halkabban. Elég frusztráló volt. Az eredmény ugye ismert, hosszabbítás után 25-25, büntetőkkel BL-győztes a CSM Bukarest. Oké, a végén talán icipicit segítettek a bírók a románoknak, de ezt a meccset illett volna megnyerni. Egyébként: az ETO vesztett már BL-döntőt összesítésben egy góllal, idegenben lőtt kevesebb góllal, a hetesek eddig kimaradtak. Mindegy, szép volt csajok, nem történt tragédia...
Azért milyen érdekes dolgokat tud produkálni az élet: a szoros BL-vereség miatt szomorkodtam. A hokisok Kanada ellen elszenvedett 7-1-es veresége után büszke voltam a csapatra. Az NB3-ban meg ETO-BKV Előre 3-0, ezt az eredményt pedig magam számára is meglepő közönnyel fogadtam. Halottnak a csók....
A meccs után azért megittuk a győzelem esetére kilátásba helyezett pálinkát, meg sör is volt, meg itthon levezetés is.
Smuki lájkolta a kocsmai képet, én meg jól írtam neki, hogy ne lájkolgasson, hanem nyissa újra a kocsmáját. Sajnos nem tudtunk megegyezni..:( :D
Lett egy fejsérülésem. Nem tudom, hogy a viharöngyújtóba "hajoltam bele", vagy akkor sérültem meg, amikor a taxiból kiszállva eltaknyoltam. Mindegy is, ebcsont beforr...:)
---
Hétfő. Nem dolgoztam, mert ugye megint mentünk a bécsi Egészségügyi Minisztériumba. Az előre beállított időpontban nem sikerült felkelnem, és csak 3 az 1-ben kávéra volt időm, de azért kis késéssel odaértem Baluhoz a parkolóba.
Bogaras állat vagyok. Szeretem a megszokott dolgokat. Örültem volna, ha a "megszokott helyen" a Billa mellett sikerül parkolnunk. Mert nincs messze a minisztériumtól, a közeli trafikban tudunk venni parkolójegyet, aztán még a Billába is be tudunk ugrani. A hely persze foglalt volt. Egészen addig, amíg oda nem értünk. Akkor távozott egy autó, így a megszokott helyre tudtunk beállni. A kutyagumi ezúttal szerencsére kimaradt.:)
Minisztérium. Majdnem lett egy kis bökkenő, de szerencsére az osztrák bürokrácia kicsit rugalmasabb a magyarnál, így ezúttal sikerrel jártunk.
Levivel beszéltük, hogy hogy hívják azt a felvonót, amibe csak "be kell lépni", persze nem jutott eszünkbe. Aztán a recepciónál, amikor visszakaptam a személyimet, egyszerre böktük ki, hogy "páternoszter". Nem, a recepciós hölgy biztosan nem nézett minket hülyének.:)
Dolgunk végeztével nem indultunk azonnal haza. Kaptunk egy fülest, hogy a bécsi vérplazma-központokba magyarul beszélő ápolókat keresnek. Megkerestük az egyiket. Egy hölgytől kértem útbaigazítást. Nem tudta, hogy van a vérplazma-központ, de ismert a közelben valami egészségügyi intézményt, ahol "oltást is szoktak adni." Odakísért minket, hogy ott majd biztos tudnak nekünk segíteni.
És igen, helyben voltunk, ott volt a vérplazma-központ is.:)
Persze szinte csak magyarok dolgoztak ott. Mint egy párhuzamos galaxisban: akár Mekibe, akár játékboltba, vagy épp egy kórházba megyek Ausztriában, mindig mosolygós, kiegyensúlyozott magyarokkal találkozom. Döbbenet...:)
Ja: betettük a lábunkat egy osztrák minisztériumba, még aznap le is mondott az osztrák kancellár. Veszélyesek vagyunk...:)
Délután 1 óra körül értem haza. Ismét működött a telepátia, virtuális élettársam percekkel később válaszolt is egy este küldött üzenetemre.:)
Ebédre főtt tojást főztem, aztán pihengettem. Messengeren beszélgettem több emberkével. Az egyik lány írt, hogy nincs-e kedvem elkísérni edzésre. Összeszedtem minden magabiztos macsóságomat, és... Megkérdeztem, hogy ezt az üzenetet nekem szánta-e... És igen, nekem.:) Nem kísértem el, tényleg nagyon fáradt voltam, de ami késik, nem múlik...:)
Este pihi volt, meg Kék fényt.
Pöttyet ijesztő volt, hogy este negyed 10-kor az alsószomszéd lány véletlenül becsengetett. El nem tudtam képzelni, hogy vajon ki kereshet ilyenkor.
---
Kedd. Nyugis nap volt. Délután hazaindulás előtt egy osztrák kollégával beszélgettünk, majd elindultam a buszra.
Az mp3-lejátszómon utólag visszanéztem, hogy pontosan 28 másodpercet sétáltam, amikor egy kollegina utánam szólt, hogy elvisz a plázáig.
Köszönettel elfogadtam a felajánlást, így nagyon hamar odaértem a fogorvoshoz.
És el is készült a fogam, királyság van, megtörtént a koronázás!:) Hazafelé menet vicces volt, vigyorogtam, mint a tejbetök. Csak annak örültem, hogy tudok foggal mosolyogni. Meg vacogni, meg normálisan rágni, meg ilyesmik. Még egy kicsit állítólag pösze vagyok, szokatlan, hogy van fogam elöl.:D
Este semmi extra, pihi, vacsi, messenger, tévé.
---
Szerda. Átlagos nap volt. 3-ig meló, busszal haza. Nem jegyeztem fel semmi érdemleges történést, ami persze nem jelenti azt, hogy nem történt semmi...:) Érdeklődve olvastam Viku írását facebookon, aki Mosolyka nőnapi bejegyzésén akadt ki. Akkor elkerülte a figyelmemet, de tényleg valami olyan posztot eresztett el, hogy "ez az első Nőnap apa nélkül, nagyon hiányzik, (...) rendeljetek tőlem motivációs vászontáskát!" Én elhiszem, hogy máshogy nemigen tud pénzt keresni, ezt egy kissé túltolta. Viszontválasza pedig kifejezetten szánalmasra sikeredett.
Apropó viszontválasz: talán hétfőn volt szerencsém megnézni a parlamenti közvetítésben az azonnali kérdések óráját, tanulságos volt, a Vona-Orbán pengeváltás emlékezetes volt, és volt egy MSZP-s (!) képviselőnő, kifejezetten szimpi volt. Rákerestem facén, egyidősek vagyunk.:)
---
Csütörtök. Reggel úgy éreztem, hogy kipihenten ébredtem. Aztán persze ez az érzés viszonylag hamar a múlté lett...:)
Annak idején mesélte az egyik mórás lány, hogy mennyi mindent meg tud főzni. Írtam neki, hogy ha még a hajamat is le tudja vágni, elveszem feleségül. Azóta Férjecskémnek "szólít", nekem pedig ő a Kisnejem. Nos, a lány 18 éves lett, szóval nagykorú lett a Kisnejem.:) Egy kisebb kommunikációs félreértés okán mondjuk már szerdán is felköszöntöttem.:)
3-ig meló, aztán német. Hazaérve lepakoltam a ruhaszárítót, mostam, teregettem, pihengettem.
Fogalmam sincs, hogy jött, de kamionos videókat nézegettem youtube-on. Egy kamionos srác komplett útjait fel szokta venni, és közben dumál, kicsit olyan Kiss Ádám-style, igen jó.:)
Egy ismerősöm nagyon aranyos véleményt írt rólam. Gondoltam rá, hogy bemásolom ide, de nem fogom. Az ilyen sorokat belül kell őrizni. Köszönöm.:)
---
Péntek. Ismét egy viszonylag nyugis nap, 3-ig meló. Utána Katával találkoztam. Hónapok óta nem találkoztunk, szóval volt mit bepótolni.:)
Először vasútállomás, újságos. Vettem egy foci EB-könyvet, meg egy a 30 éves Hungaroring apropóján kiadott kiadványt.:)
Aztán Széchenyi tér, Pállfy Étterem. Limonádét ittam.:)
Igen jól éreztem magam, jót beszélgettünk. Közben Kata felsorolta a lányneveket, akikről meséltem neki, és azon nevettünk, hogy aki fent van facebookon, közülük szinte mindenki lájkolta is a közös képünket.:)
Amúgy viccesek ezek a facebook-emlékek. Vagy ETO, vagy sör...:D
Ja, és nem, nem kockultunk, a telefonok csak a fotózás-taggelés idejére kerültek elő.:)
Hazatérve pihi, vacsi, fürcsi, messenger, tévé.
---
Szombat. Elég korán felkeltem, és most viszonylag időben bejutottam a városba. A lottózóban kiderült, hogy a foci EB-s könyv árát visszanyertem EuroJackpoton. Nagyot néztem, az egyszer biztos.:)
A Sparban majdnem kicsesztem magammal, viszonylag sok dolgot vettem, és féltem, hogy nem tudom hazavinni a cuccokat. Szerencsére sikerült ügyesen elpakolni, és a kefírek/tejfölök sem törtek össze a tatyóban. Az mondjuk cink, hogy a Nemzeti Sport helyett is véletlenül Magyar Nemzetet vettem.XD
Ebéd? Virsli.:D
Délután annyi sportot néztem, hogy annyi nincs is. Forma-1 időmérő. Aztán Magyarország-Fehéroroszország 5-2. Aztán a Veszprém verte a Szegedet. A Gyirmót feljutott az NB1-be. A Stuttgart kiesett a Bundesligából, a Werder Bremen nem. Ez utóbbiakat persze nem néztem... Döbbenet, pár éve Stuttgart-ETO-n voltam Németországban... Hol van az már...
Ja, és a Barcelona bajnok lett, nyolc éven belül hatodszor. Zsír!:)
Este eurovízió.
Minden évben eldöntöm, hogy nem nézem meg, aztán mégis.
Freddie mindössze 19. lett, az ukrán csaj nyert, amiben én azért kissé politikai hátszelet feltételezek. Mondjuk jobb, mintha ugyancsak résztvevő Ausztrália (!) nyert volna.
Ja, és nekem az osztrák dal volt a kedvencem, pedig a csaj franciául énekelt. A pofám leszakad, de nagyon bejövős, aranyos zene!:) Öt évig tanultam franciául, a címét is csak félig értettem. Már megvan: Loin d'ici. Azaz Távol innen.
---
Vasárnap. Ugye sokáig tévéztem, mégis időben felkeltem. Kávé, youtube, messenger... Meg takarítottam telefonom memóriakártyáján, töröltem több mint 2000 képet, remélem, fent vannak a gépen. Szerintem fent.:)
Meg mostam is. A teregetés még hátra van, meg a benzinkúthoz is el kellene menni Sportért. Remélem nem Magyar Nemzetet fogok venni.:D
Ebédre szerintem spenótos tésztát "főzök", aztán Forma-1.
Tegnap meglepve láttam, hogy a Tiszta szívvel-t csak tegnap meg ma játszották/játsszák még a győri moziban. A tegnapi ugye bukó, de a mai 21.40 még adná magát. Persze busz már nem lesz...:/
Nem tudom. Még az is lehet, hogy a mórás lányokkal találkozunk egyet. Majd kiderül. Meg a fordítást is el kéne kezdeni, lehet, hogy az holnapra marad.
Jövő hét? Holnap ugye ünnep. Német is lesz, tali(k) is lesz(nek), meg az adóbevállást is fel kéne adni. Nem találom a NAV-os borítékot... Ezt a pechet... Érted, NAV, APEH, roppant vicces...XD
Besz@rás, de a CoD-koncerten most játsszák a srácok az utolsó számot! Emlékezz rám!;)
No de mára leteszem a lantot.
Jók legyetek, vigyázzatok magatokra!
Puszik, pacsik, éljenek a csajok!:)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése