Na, most azért tényleg meglepődtem... Az előző bejegyzés címadása, fényképei nem titkoltan tudatos választások voltak, szerettem volna egy kicsit "polgárpukkasztani", és lőn: gyakorlatilag többen kattintottatok rá, mint az előtte lévő három posztra együttvéve.
Tanulság? Részemről legalább kettő. Egyrészt a média befolyásoló hatása: "ütős" cím, pucér nők az előnézeti képen, és máris felkeltettük az érdeklődést. Másrészt az életben hányszor de hányszor megesik, hogy nem írjuk le, nem mondjuk ki, amit szeretnénk, mert mit szólnak hozzá a többiek...
Ez lett a második legolvasottabb posztom, a több elérésnél járó tevepatás bejegyzés óta, amit valaki belinkelt a gyakorikerdesek.hu-ra. Nem én voltam.XD Most néztem, hogy a kérdést sajnos törölték, így már nem tudom megmutatni. Amúgy 12024 megtekintésnél tart!XD
*
Csütörtök. A bejegyzés megírása után megnéztem az új Children of Distance-klipet. Jónak jó, de továbbra is azt tudom mondani, hogy az érzelmesebb, "depisebb" számaik valahogy jobban tetszenek. Aztán megnéztem facebookon Vujity Tvrtko élő bejelentkezését. Érdekes volt, de van egy olyan érzésem, hogy ennek a Trianon-filmnek nagyobb lesz a füstje, mint a lángja. Az általa belebegtetett szenzációs felfedezésről már lehetett olvasni. A cink az, hogy éppen pont tőle...XD
Este semmi extra, fürcsi, vacsi, pihi, olvasás(csi).
---
Péntek. Este elfelejtettem kávét bekészíteni, reggel meg már nem szórakoztam vele, 3 az 1-ben kávét ittam, így legalább spóroltam kicsit a tejjel.:) Ha főztem volna kávét, egy nappal előbb kiderült volna, hogy megint sz@rakodik a kávéfőző...:/
Ha abban a szerencsés helyzetben vagy, hogy van olyan ember az életedben, aki a semmiből jön, mégis úgy beszélgettek, mintha 1000 éve ismernétek egymást, és biztosak benne, hogy sokáig részei lesztek egymás életének, az jó dolog. Talán a legeslegjobb. Aztán persze megesik, hogy úgy alakul, hogy megszakad a kapcsolatotok. Akkor pedig erősnek kell lenni, mert a "mágia" tovább működik. Eszembe jutott, hogy szinte napra pontosan 8 hónapja nem beszéltünk. Aztán persze láttam. Kétszer is. És persze ilyenkor kérdezik meg, hogy hogy is hívják a "spanom" anyukáját. Nemrég még kisbarátnőm volt...
Kolleginám kisfia megkérte anyukáját, hogy süssenek kuglófot. Ezer hála és köszönet a kissrácnak és anyukájának is. A kóstoló nagyon finom volt, gyermekkoromat idéző sárga tésztás... Hm... Nyami...:) Milyen az élet, egyszer egy kollegina sütött nekem kuglófot, de már vele sem beszélünk egymással. A kettő között természetesen nincs összefüggés.
Elbúcsúztattuk egy kolléganőmet, egykori tanítványomat. Örülök, hogy ismerhettem, és ezúton is köszönöm a meghívást! Egyébként az ő édesanyját pont csütörtökön jelöltem be facebookon. Nem, nem kerestem, kiadta az ajánló.
Hm... Ha egy csaj áll neked háttal, csípőre tett kézzel, és azt magyarázzák neked, hogy gyűrű van az ujján, akkor tuti, hogy a lány abban a pillanatban fordul hátra, és tök egyértelmű hogy a fenekét nézed. Ez annyira goszis..:D
Úgy alakult, hogy nem tudtam kimenni tesómékkal Écsre. Kollégám elvitt a plázához, és a kiscsaláddal a kórház parkolójában találkoztunk. Elmentünk a Barney's-be kajálni. Továbbra is azt mondom, a hely jobban bejön, mint maga a kaja. Na, és persze Mark, kis vagány keresztfiam hatalmas figura.:)
Majd hazajöttünk hozzám, felcuccoltunk a a lakásba, majd tesómék mentek tovább.
Nem tudom, hány olyan emberke olvassa a blogomat, aki amúgy nem ismer. Szerintem nem vagytok sokan. Aki ismer, tudja milyen vagyok... Jaj, mekkora közhely, nem is ezt akartam írni. Szóval aki ismer, tudja, elég sokat posztolok facebookra. Ez valamennyire tudatos. Nem, nem lájkokat vadászok. Szeretek beszélgetni, figyelni a reakciókat, hogy mi vicces, mi érdekes.
"Tegnap, amikor lementem a boltba, hogy vegyek egy tábla csokit,
észrevettem, hogy nem vittem magammal pénzt. "Sebaj!"- mondtam magamban,
hazamegyek és visszajövök újra. Hazafelé sétáltam, amikor útközben
megállított egy idegen, aki a Wagner utcát kereste. Tudtad, hogy a más
nyelveket beszélő népek fülének a legszebb magyar szó, a cipőfűző? Na
mindegy, megyek is tovább a történetemmel. Szóval, amikor hazafelé
tartottam, észrevettem, hogy útkfodfgdf hoppá, elírtam ezt a szót. Annak
ellenére, hogy itt össze-vissza beszélek a semmiről és közben rabolom a
drága idődet, te még mindig olvasod a történetem, ez két dologra enged
engem következtetni: valójában érdekel a történetem, vagy egyszerűen
intelligens vagy, egy olyan lény, aki nem ijed meg egy terjedelmes
szöveg láttán. Manapság az emberek többsége ha meglát egy egy vagy két
mondatnál több mondatból álló szöveghalmazt, átsiklik fölötte, nem
olvassa tovább. Féltik a szabadidejüket olvasásra fordítani, miközben
órákat pazarolnak el felesleges, bugyuta dolgokra. Ha még mindig olvasod
a soraim, az azt jelenti, hogy nemcsak intelligens vagy, hanem türelmes
és nyitott személyiség is, ami ebben a mai rohanó világban sajnos egyre
kevesebb emberről mondható el..."
A fenti szösszenet eredetijét egy motivációs oldalon találtam. A maga tökéletlenségében is érdekesnek, tanulságosnak találtam. De az azért meglepett, hogy 106 ismerősöm lájkolta. Egy ismerősöm pedig belekötött egy határozatlan névelő hiányába. Szerinte ezen besértődtem, de erről nincs szó. Egyszerűen nem esett jól, mert igenis háklis vagyok a helyesírásra, a választékos beszédre, a szép megfogalmazásra... Még akkor is, ha néha egy "azt a kettéb@szott ku*va eget is be-becsusszan...:)
Apropó: tervben van, hogy a blog egyfajta "testvéroldalaként" elindítok egy facebook-oldalt, általam viccesnek, elgondolkodtatónak tartott dolgokkal, és egy érdekes projekt is körvonalazódik a fejemben. A privát profilom ezesetben megmaradna az abszolút magánjellegű képeknek, bejelentkezéseknek, sörös képeknek.:)
Ehhez várom sok szeretettel ötletemberek/moderátorok/"kemény mag" jelentkezését, kommentben, priviben, vagy a gosziblog@freemail.hu címen.
Ja, és Harcsi barátommal hamarosan beindítjuk a második blogfilm szervezését is. Annyiban mindenképpen más lesz, mint az első, hogy további szereplők jelentkezését is várjuk. Tényleg. Részletek később!:)
Dóri 18 éves Chelsea-szurkoló. Egy fociereklyékkel foglalkozó facebook-oldalon posztereket keresett. Írtam neki. Hogy miért? Orosztonyból posztolt. Ebben a kis Zala megyei faluban született apám. Apai nagyapámat sosem ismertem, nagymamám pedig 1989-ben meghalt. Azóta már csak a temetőbe járunk Orosztonyba. Szóval kis túlzással Dóri az első orosztonyi emberke, akivel valaha beszéltem. Ééééés kiderült, hogy apám szülői házától 150 méterre lakik, szülei még ismerték nagyszüleimet. Nagybátyám nevét is leírta, pedig már ő is régesrég elkerült a faluból. Ez a nemsemmi. A lány egyébként focizik. Mivel az ETO női csapata NB1-es, a fiúk ugye az NB3-as tagságukat hosszabbították meg, semmi akadálya, hogy a női NB2-ben a Nagykanizsának szurkoljak! Szóval hajrá Nagykanizsai TE 1866!:)
Apám nem egy érzelgős alkat. De amikor ezt a történetet elmeséltem neki, kicsit mintha elérzékenyült volna a hangja. Nem túlzás, életemben először hallottam ilyennek.
Baszki... Az utóbbi időben feltűnt az ismeretségi körömben crossfites, sárkányhajós, hiphop-táncos, focista -na jó, Dóri esetében azért nem beszélhetünk ismeretségről, de nem csak róla van szó-, egyre több ismerősömről tudom meg, hogy fut, szóval lassan nekem is kezdenem kell magammal valamit. A hiphop tánc kilőve. Első lépésben szerintem leporolom a gombofoci-gyűjteményemet.:D
Jó sokáig neteztem. Szerintem valamivel éjfél után következett az update-vacsi: szalonna, kolbász, ahogy azt kell..:)
A nap krónikájához tartozik, hogy lezuhant Győrben egy pár hete átadott szúnyogirtó repülőgép, mellyel több évtizedre terveztek... Komolyabb személyi sérülés szerencsére nem történt...
---
Szombat. Punnyadás, semmittevés. Már elmúlt dél, mire beértem a városba. Lottózó, bolt, bankautomata, aztán jöttem is haza.
F1 időmérő, ebéd, aztán jött kollegina lánya németre. Nem az a klasszikus németóra volt, inkább konzultáltunk, elláttam jótanácsokkal, kéttannyelvűben elsős, főképp a tapasztalataimról meséltem neki, amik hasznosak lehetnek, akkor is, ha nekem az első utáni alapvizsga 20 évvel ezelőtt volt.
Este meccsnézés. A Veszprém igazi hősies küzdelemben jutott BL-döntőbe. A foci BL-döntőn meg elaludtam. A semleges szurkoló sorsa már csak ez...:( :D De a facebookon azért a sok szittyamadridista komment azért nem volt gyönge...:)
Ja: Bandival hiányoltuk az online közvetítést az Andráshida-ETO meccsről (a szerk. megj.: Andráshida amúgy Zala megye:)), eltelt kis idő, mire rájöttünk, hogy ma lesz a meccs.:)
Tesóm pedig jelentkezett a Balcsiról, társaival teljesítették az UltraBalaton-futóverseny! Gratuláció, büszkeség!:)
---
Ma. Eredetileg a Lidlbe akartam elmenni, aztán máshogy döntöttem. Az Árkádba mentem. Amikor kiértem a járdára, a busz éppen befordult az utcánkba. Nem szokásom, de most rohantam egyet a buszra, nem volt kedvem 20-30 percet a megállóban hesszelni. Pár lépés után persze elvágódtam, de összekapartam magam, és elértem a buszt. Ön-, és közveszélyesen nézhettem ki, annyi szent.:) Először Spar. Egyebek mellett vettem kínai fröccsöntött papucsot, kemény 999 forintért. Az egytlen papucs, amit hordani tudok. Ilyen katonazöld-színű, futár-feeling...:)
Aztán könyvesbolt. Megvettem Dárdai Pali könyvét. Igen, elsősorban azért mentem az Árkádba.:) Meg találtam apunak is egy könyvet. Régen nagy Szilvási Lajos-fan volt. A jóember hagyatékából előkerült egy eddig kiadatlan regénye. Az örökösei kiadták. Megkérdeztem aput, kéri-e. Kérte.
Busz. Megkérdezte egy srác, hogy leülök-e. Mondtam, hogy köszi nem. De addigra már felállt. Megfogta a vállamat, közölte, hogy leülök. A hátizsákom tele volt öt doboz tejjel, a szatyorban is sok minden volt, azt hittem eltanyálok, de megoldottuk. És két megálló után kászálódhattam is fel.:)
Beraktam egy mosást, leszedtem egy két muzsikát, most meg pötyögök.
Jajj, az megvan, hogy David Guetta hivatalos EB-dalának klipjének legelején a magyar válogatott látható? Nyilván nem szándékos, de azért jó látni...:)
Teregetek, bundás kenyeret sütök, Forma-1, kézilabda, aztán kb. ennyi is lesz a nap.
Jövő hét? Posta, németórák, talán Écs, vasárnap meg ETO-Dorog.
A többi majd alakul, meg majd mesélek!
Jók legyetek, vigyázzatok magatokra!:)
Puszik, pacsik, éljenek a csajok!:)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése