Pénteken a bejegyzés megírása után ejtőzés volt. Meg olvasás, meg tévé. Meg valahogy most rákaptam arra, hogy elalvás előtt Kossuth Rádiót hallgatok. Szeretem ezeket a beszélgetős műsorokat. Tényleg öregszem.:) Ez csak azért nem fasza, mert az mp3-lejátszóra ráfekszem, a füles meg megtörik...
---
Szombat. Na, hát az előző posztban említett "újrabeszélés" évfordulója tényleg közeledett, mert tegnap volt. Én kicsit későbbre emlékeztem. Na mindegy. Ez már sajnos lényegében történelem...
Mivel időben lefeküdtem, reggel jóó korán felébredtem. Fürödtem, kávéztam, rádióztam, ilyesmik. Majd az ETO Park felé vettem az irányt.
Kilencedik alkalommal került megrendezésre a Camelot Kupa, ami mozgássérültek autós ügyességi és tájékozódási versenye. A 2013-as, még az écsi Rábaringen megrendezett versenyről készült tudósítást ide kattintva nézhetitek meg!
 |
És találkoztam egy régi kedves ismerőssel. Judit Szombathelyen, a főiskolán volt szaktársam, most tíz év után találkoztunk újra, és jó sokat beszélgettünk. Meg egy kicsit bohóckodtunk. Ennek nyoma látható a fotón. Judit ugye az RTL Klubot tudósította, a helyi média sajnálatos módon nem képviseltette magát. Vagyis... Nem, nem nevezem magam helyi médiának.:D
Judit figyelmébe ajánlottam Gergő barátomat, akit még a Mexikói úton ismertem meg. Elég komoly küzdelem árán sikerült jogosítványt szereznie, és mindenféle tesztvezetésekre eljár. Elég nagy autób*zi, ideális riportalany volt.:)
Átalakítás nélküli autót vezet, és mozgássérült felesége van. Én meg csak kézi vezérlésű, vagy automata váltós autót vezethetnék, és ép párt keresek. Épp ép párt keresek. Szép magyar nyelv!:D
Meséltem már, hogy szokták rólam mondani, hogy mindenhol vannak ismerőseim. Nos, Judit után felfedeztem egy autós versenybíró cimbit is. Kicsi a világ. Ő egyébként a Forma-1-en is szokott dolgozni, szóval na...:)
A tervekkel ellentétben nem mentem el az Árkádba, ott maradtam a többiekkel. Nem bántam meg, jó kis nap volt!:)
Postára azért elnyargaltam, meg tippmixet is adtam fel. Közölte a csaj, hogy nyertem 2.500 forintot. Én meg megkérdeztem, hogy "Ne picsázz, tényleg?" :)
A pékségben vettem zsemlyét meg parizert. Aztán még pizzát is rendeltünk.
Ja és tök sokat dumáltunk mozgássérült haverom 22 éves fiával. Ő ép. És jó arc. Éppenséggel.:)
Hazatérve tévéztem, olvastam, kávéztam, döglöttem.
Aztán megérkezett Harcsi barátom, és barátnője. Zsófi egyébként most volt először nálam. Ez picit meglepett. De tényleg így van. És megdicsérte a lakásomat. Meg a parfümjeimet. És szerinte is határeset, hogy buzis-e a kézkrémem.:D
Na, aztán a Barney's American Diner felé vettük az irányt. Ami tőlem az én sem nem egyenesvonalú, sem nem egyenes járásommal kb. 3 perc séta.
Már az első benyomás is mókás volt.:) Van egy kolleginám, már ejtettem róla szót itt a blogon, ő vitt el a Hollóig, amikor a munkahelyemen felejtettem a telefonomat. Fogalmam sincs, hogy olvassa-e a blogomat -hacsak nem jelzek neki!:)-, de talán nem harapja le a fejemet, ha leírom ezt.:) Szóval még nyáron egyszer feljött az irodába egy nagyon csini fekete alapon fehér pöttyös ruciban. Csak magamban jegyeztem meg, hogy tök jó, tiszta rock&roll-feeling. Erre basszus, ott volt tegnap a a full amerikai stílusú kajáldában. És lazán elmentem mellette, csak a szemem sarkából állapítottam meg, hogy milyen helyes csaj.:D Amikor szedelődzködtek, akkor mentünk oda, és akkor esett le, hogy ő az. Azért pár szót sikerült váltani. Biztos nem nézett hülyének.:)
Szóval. A belső tér kialakítása nagyon-nagyon bejövős, én ilyet még nem nagyon láttam. A személyzet nagyon rendes, még azt is tök lazán közölte a srác, hogy full feszült, annyian vagyunk, nagy a hajtás.
A bacon és a palacsinta elfogyott. A kajára jó sokat kellett várni. De minden perc várakozás megérte. Nagyon-nagyon finom volt a kaja. Azt nem elemezném, hogy milyen volt a hús, meg a saláta, meg a zsemle, a lényeg, hogy mindhárman nagyon elégedettek voltunk. És "igazi amerikai" üdítők voltak. Mondjuk én valami olasz citromos mutyit ittam, de nagyon finom volt.
Egyedül a menzák kenyeres kosarára hajazó műanyag bigyó ütött el szerintem a hangulattól. De ennél nagyobb bajunk sose legyen! Abszolút 10/10. Mindenkinek ajánlom, részemről maximálisan potenciális törzshelynek tekinthető.:)
Ahogy a nőkhöz, az autókhoz, és a focihoz, úgy a gasztronómiához sem értek. Csak néha írok róla!:) Szóval ne vedd készpénznek az ajánlásomat!:D
Jaj... Tegnap megkérdezte egy csaj, hogy tényleg ku.va jól beszélek-e németül. Ez olyan becsapós. Ha igent mondok, nagyképű vagyok. Ha nemet, akkor meg álszerény. Az élet nagy problémái..:D
Aztán persze elindultunk haza. Meg kellett állnom cipőt kötni. Elég vicces látványt nyújthattam..:)
Hazatérve konyha. Nem, nem ettem, az USA GP időmérőjét néztem. A katasztrofális időjárás miatt az autók közül csak a safety car jelent meg a pályán. Mégis ez volt az év eddigi legeseménydúsabb időmérője. Na ez a durva..:)
Hm... A tékasztorik szerzője, Bihari Viki, azaz Viku egy nagyon komoly, és nagyon szomorú verset osztott meg facebook-oldalán. Megnyugodtam. Mármint... Mi jókedélyű egyedülállók is lehetünk néha szétesve... Pont ezen gondolkodtam a napokban...
---
Ma. Reggel a háromlábú székre állva átállítottam a faliórát a konyhában. A székről leszállva végignyúztam a sípcsontomat. Visítottam, úgy fájt.
Aztán megint az ETO Park felé vettem az irányt. Harcsival, anyukájával, húgával és párjával találkoztam. Nem, a párjának a húgával nem találkoztam.:( :)
Legeslegelőször kisbolt. Vettem kockacukrot, kávét, meg Sportot. Nem felejtettem el.:D
Luiék meg abban a pillanatban mentek el a házunk előtt kocsival, amikor kiléptem a kapun. Ha megbeszéltük volna sem klappolt volna így. Amikor telefonon beszéltünk, közöltem Luival, hogy a "kopasz bácsinál kávézunk." A kopasz bácsi meg helyesbített, hogy kopasz úrnál.:) Zseniális.:D És megjegyezte, hogy ha humor nincs, megette az egészet a rosseb. Ez így van!:)
Vettem testtáskát. Meg pénztárcát. Meg kolbászt. Lángost akartam, de ott rohadt hosszú volt a sor... És igen, a megszokott kolbász felülmúlhatatlan, ez elég gyengus volt...
Bejártuk az egész piacot, ment a bohóckodás, igen jól elvoltunk. A terepszínű nadrágokat is megtaláltuk.:D
A lábam viszont lejártam. Hazafelé megálltam a Stadion Sörözőben, ittam egy sört. Még egyet azért nem, mert képtelen lettem volna levonszolni magam még egyszer a lépcsőn. Így aztán a másodikat itthon ittam. Aztán csendespihenő.
Harcsi barátom telefonja ébresztett, anyukája küldött nekem fasírtot. Köszönöm szépen!:) Majd futam közben elfogyasztom. Ha lesz futam. Ha nem, akkor helyette!:)
Az ETO meg 2-0-ra kikapott a BKV Előre otthonában. Van baj, van baj...:/ Sürgősen rendezni kell a sorokat..
Ma még tehát Forma-1, meg ETO kézi BL.
*
Ui.: most írt rám Zsófi, hogy látszottam az RTL Klub Híradójában. Én ezt nem akartaaaam... Remélem tényleg nem volt nagyon gáz! Állítólag csak mosolyogtam a háttérben. Abból nagy baj mondjuk nem lehet...:D
*
Hétfő-kedd-szerda német. Péntek számítógép-nagygenerál.
Unalom? Az nincsen.
Mára pedig ennyi voltam.
Jók legyetek!
Puszik, pacsik, éljenek a csajok!:)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése