Csodanap után

Rendhagyó módon írás közben nem zenét hallgatok, hanem focimeccs megy a háttérben. Görögország-Magyarország EB-selejtező. Hogy miért nem nézem? Izgulok. Nagy a tét. És igen, ki kell jutni az EB-re. Nem érdekel, milyen csoportból jutnánk ki, az sem, hogy milyen eredményt érnénk el ott, de jussunk végre ki! Jelenleg 1-0-ra vezet Görögország. 

---

Kedd. Elhunyt Göncz Árpád író-műfordító, egykori köztársasági elnök. Kiskoromban azt gondoltam, ha Göncz, Puskás, és II. János Pál meghalnak, akkor lesz igazán más a világ. Fogalmam sincs, miért vélekedtem így, de valahogy megmaradt bennem. 

Göncz politikai szerepének megítélése szerencsére nem az én feladatom. Szimpatikus EMBER volt, nyugodjék békében!

Egyébként tegnap olvastam egy II. János Pálnak tulajdonított idézetet, miszerint "A lényegtelen dolgok közül kétségkívül a futball a legfontosabb." Mekkora igazság...:)

Hallottam egy eddig számomra ismeretlen mondást: "Ég a fülem, szidnak." Nem reprezentatív közvélemény-kutatásom alapján rajtam kívül mindenki hallotta már. Én meg tanultam valami újat.:)

A poszt megírása után fürdés, vacsi, tévé, pihi. Ja, és talán ez volt az első bejegyzésem, amit mindkét, jelentős blogger-múlttal rendelkező ismerősöm lájkolt. Köszönet érte!:)

---

Szerda. Elég hülye nap volt. Már meg nem mondom az okát, de valamiért nagyon feszült voltam. Így aztán meló után betértem a Hollóba egy kicsit lazítani. A Hollóba, ami Fehér...:) Utána itthon folytattam. 

És ismét nem egyedül, hanem egyrészt lakótársammal, valamint egy virtuális társasággal iszogattam. Másnap megnéztem, összesen 11 emberrel váltottam üzenetet messengeren, és egy-két telefonhívás is megtörtént. 

A Maradj talpon!-ban nyert cimborámnak beköszöntem, hogyaszongya "Hali Tibi!", mire ő visszaírt, hogy "ETO Gábor!"XD 

Közben 1-1 a meccs! Gyerünk, srácok!:)

Nem szoktam teljes neveket kiírni, de így adja a poén: megköszöntem facén barátaimnak, hogy mellettem vannak, egy ismerősöm pedig írta, hogy "madarat tolláról..." Mire Varju Csabi barátom megkérdezte, hogy "Mi van a madarakkal?" Szakadtam a röhögéstől.:D És Csabi, ezennel osztozhatsz a celebségemben!;)

Egy kolleginával nagyon gyakran akkor keveredünk beszélgetésbe, amikor épp sörrentek. Közöltem vele, hogy mellette alkesz és nimfomán lennék. Megköszönte a kedves bókot.:$ Örülök, hogy ilyen jóhumorú ismerőseim vannak, köszönöm!:)

Fél 2-kor fejeztük be az utolsó beszélgetést. Én meg ugye 4-kor kelni akartam. Úgy voltam vele, hogy már nincs értelme lefeküdni-főiskolás koromban többször bejött a módszer. 

Lepakoltam a ruhaszárítót, mostam (!!!)- majd elaludtam...XD

*

Ez a dal, ez a koncertfelvétel egy csoda. A zenéhez sem értek, de akkor energia árad ebből a videóból, hogy az hihetetlen... 

2:00 környékén így hangzik a dalszöveg: 

"Tudom, hányszor imádkozott értem,
és éjszakánként mennyit sírt anyám.
Ó, hogy egy angyalt küldött és mindent túl éltem.
És, hogy most is sír, de akkor is büszke rám."

Ezt már alapból képtelen vagyok érzelemmentesen meghallgatni. 

És feltűnik egy lány. A párja nyakában, fogják egymást, és együtt énekelnek. A srácnak valaki "angyalt küldött."

Tudom, hogy én így egy nőt sem fogok soha az életben felemelni.

Hittem már azt, hogy máshogy sikerül. Érzelmileg/hangulatilag... Aztán nem egyszer akkora kapufát lőttem, hogy a labdák egyenesen a saját kapumba hullottak. Úgyhogy már ebben sem hittem. 

Most meg már egy picit mégis, újra...

Csudazene, hallgasd meg!

*

Csütörtök.  A tervezettnél persze később indultam el melóba. A buszon mellettem egy kissrác hisztizett, hogy nem jutott neki ülőhely. Jaj, de idegesítő volt. Amúgy én sem ültem,a  félreértések elkerülése végett.:D

Annyit mókoltam este a telefonnal, hogy reggelre megfájdultak a kezeim. Vicces. Meg fáradt is voltam. A németet e két okból lemondtam. A sors fintora, hogy aztán bejött egy SOS meló, így kb. fél 5-ig maradtam. 

Itthon a szokásos levezető program következett. Nem, nem a sörre gondolok. Ezúttal.:D

Este meccs. Magyarország borzalmas első félidő után 2-1-re nyert a Feröer-szigetek válogatottja ellen. Böde fantasztikus gólokat lött. A mulatós zene koronázatlan királya, Jolly pedig egyenesen dalba foglalta a nevét. Beszarás.:D 

Délután pedig írt egy ismerősöm, hogy látott facén egy pihent videón, nem tudja kinél, de rám gondolt. Pff...XD Ártatlan vagyok. De megtaláltuk!:D

---

Péntek. Éjjel levertem a telefont, az ébresztőt meg elfelejtettem bekapcsolni. De nem aludtam el, felébredtem, ki kellett mennem mosdóba.:)

Nagyon péntek volt. Meló után pláza. Cipőt nem találtam megfelelőt. A CBA-ban meg a pénztárosnéni nem volt normális.:D

Be is tértem a Hollóba egy sörre, de egy sör nem sör, szóval ez nem számít sörözésnek.:D

Aztán tesómék hazadobtak. Érdekes: tesóm azt találta mondani, hogy Bernd Storck mester jól cserélt. Igen, ez jobb hozzáállás, mint hogy sz@rul kezdtünk. Nem hiába az én tesóm!:D

Este pihi, tévé, hambi. 

---

Szombat. Korán reggel a kórház felé vettem az irányt, apámnak kötözésre kellett mennie. Már a buszon találkoztam ismerőssel, a megállóba pedig akkor értem, amikor fater. Ritka az ilyen összhang közöttünk...:/ :)

A kórházban találkoztam egy babaszüneten lévő, nagyon aranyos kolleginával. Olyannyira aranyos volt, hogy délután írt is, megkérdezte, hogy mi volt apu vizsgálatán. 

Ehhh... Apu megkérdezte, hogy megismer-e még engem a doki. Hat éve műtött, szóval nem tartottam valószínűnek. Aztán odaért, kezet fogtunk, "Helló, sziá!"-val üdvözölt, szóval mégiscsak emlékezett rám.:)

Jó sokat kellett várni, de nekem haza kellett sietnem. Nem voltam benne biztos, hogy fater meghallja, mikor szólítják. Nagyot hall, de nem vesz róla tudomást. Ez néha elég tragikomikus szituációkat eredményez. Aztán egy vadidegen lány szólt, ha megmondom neki apám nevét, szól neki, ha szólítják. Nagyon rendes volt. 

A váróban amúgy a Hupikék törpikéket néztük, mindenki feszült figyelemmel követte az eseményeket.:) 

A buszra tartva egy olyan ismerősömmel találkoztam, akivel egy gimibe jártunk, aztán kórházi barátaim munkatársa lett. Mert a világ nem nagy, viszont kicsi.:)

Itthon tettem-vettem, pakolásztam, majd ismét a pláza felé vettem az irányt. A buszról leszállva azzal a barátommal találkoztam, akinek a németjét a héten lemondtam. 

Aztán... Aztán pláza: vakrandi.:) Egy volt kolleginával találkoztam, akivel anno nem is beszéltünk, csak látásból ismertük egymást. 

Mostanában viszont elég sokat irkálunk, és sort kerítettünk egy személyes találkozóra. A plázában ebédeltem, adtunk fel lottót, bementünk a CBA-ba, majd irány a Holló. Ne, ne vigyorogj, kávéztunk! És kipróbáltam az e-cigit. Hm... Egész jó, bár megköhögtetett!:) 

Ezután Katáékhoz mentünk, meglepetésbuliba voltam hivatalos. 

A találkát jó régen lefixáltuk, a meglepetésbuli viszonylag frissen került a képbe. Balázs barátomat búcsúztattuk, aki egy ideig most Angliában fog élni. 

És a lány eljött velem a buliba. 34 éves fejjel életemben először mondhatom el, hogy egy lány el "mer" velem jönni 20-30, számára teljesen ismeretlen ember közé. Az már csak hab a tortán, hogy kb. engem sem ismert még. 

2-1-re vezetünk!:D

És örülök, hogy ott volt, nagyon jól éreztem magam vele, és bízom benne, hogy ez kölcsönös.:) 

Ettünk-ittunk-láncdohányoztunk, meg egy kicsit a búcsú okán szomorkodtunk...

Katáék baráti köre amúgy finoman fogalmazva sem kicsi, így aztán megint volt olyan lány, akivel már találkoztunk, és mégis be akartam neki mutatkozni...:)

Egyenlítettek a görögök. 2-2.:/

Balázs új barátnőjével beszélgetve mondta, hogy 19 éves. Én meg közöltem, hogy addigra elvégeztem az általánost. Hát ez így mókásan hangzott, 19 évesen abszolválni az alapiskolát elég ritkaság. Természetesen azt kifelejtettem a gondolatmenetből, hogy addigra, amikor született. Az a nem mindegy..:)

Katáék anyukája pedig közölte, hogy a gyerekei ölik egymást. Ez csak azért maradt meg bennem, mert közben egy szemeteszsákot vett elő. 

Katától pedig egy fantasztikus történelmi eszmefuttatást hallottam Hitlerről. Új, egyedi, találó megközelítés.:)

Az ETO amúgy 4-2-re kikapott a Vidi II otthonában. Az első NB3-as vereség... Sajnálom, de tragédia nem történt. 

Virtuálos élettársammal is beszéltünk telefonon, és "puszipuszi"-val köszöntem el tőle. Ilyen sem volt még.:D

Fantasztikus este volt, remek cimbikkel, fantasztikus barátokkal, a lányról is csak a legjobbakat tudom mondani, örülök, hogy megismertem, és hálás vagyok neki, hogy megtisztelt a megelőlegezett bizalmával, hogy elkísért.

Harcsival több mint egy órát vártunk taxira. Nem voltam ideges. De. 

Aztán a korábban már említett 70+-os taxisofőr néni érkezett. A dühöm hamar el is párolgott többé-kevésbé, hatalmas dumája van a néninek. 

Hazatérve egy levezető sör, majd hajnali 3 magasságában még hvg-t olvastam. Nem normális...:D

---

A mai nap nagyrészt az éledezéssel telt. A sörön kívül csak egy pálinkát ittam, mégis szarul voltam. Szerintem ebben azért a hideg is közrejátszott. A cigizések, meg a taxivárás.

Na aztán nagynehezen sikerült életet lehelni magamba. Délután Harcsiékhoz voltam hivatalos egy jó hangulatú, és nagyon finom ebédre. A Forma-1-et Hamilton nyerte. De semmit nem láttam belőle, ettünk-ittunk-beszélgettünk.:)

Ha a múltkor nosztalgiáztam a házi süteményekről, le kell írnom, mennyire hiányoznak azok a klasszikus vasárnapi ebédek...

Kedves jóbarátom egyébként megígérte, hogy hoz nekem félkész lecsót, amit majd együtt elkészítünk. Szerinte a kisfia is képes rá!:)

A bundás kenyér finom, de azért... Önbecsapás, na... Előbb-utóbb panírozni fogok. A tűzoltók idetalálnak, a mentősök közül pedig több emberkét is ismerek. Problem?:)

Szóval ezúton is nagyon szépen köszönöm a meghívást, nagyon jól éreztem magam!:)

GÓÓÓÓL! 2-3!!! NÉMÓÓÓÓÓ!

Aztán vasútállomás, vettem Sportot meg cigit. 

Itthon pihi, kávé, meccs. 

3-3. B@ssza meg... 

Ma már csak kaja, meg fürdés, meg megnézem az F1 ismétlését. 

Holnap német, kedden tali-kávé, szerdán német. Szombaton Écs. Vasárnap ETO-Fradi II. 

Szóval nem lesz itten unalom kérem szépen!

De mára befejeztem.

Jók legyetek, vigyázzatok magatokra!:)

HAJRÁ, MAGYAROK!

Puszik, pacsik, éljenek a csajok!

(4-3-ra vezet Görögország..

Hat perc van még hátra...)