Nem terveztem mára posztot, de a németóra tanítványom betegsége miatt sajnos elmaradt, meg aztán elég sok dolog történt azóta, mióta nem írtam.
Egy-két dolog kimaradt a vasárnapi bejegyzésből. Vannak facebookon ezek a visszaemlékező bejegyzések, hogy mit osztottam meg 1-2-3-4 évvel ezelőtt. Kb. 3 éve megkérdeztem, hogy "Mi ez a szám az X-faktorban?" Ez persze nem is lenne poén, de exkollegina válaszolt kommentben, hogy "az X a római tíz". Na ezen még három év után is felnyerítettem.:D
Bejelöltem egy kolléganőmet facebookon. Nem ismerem, csak hírből. Egy kedves barátom barátnője, emellett a cégnél is csak jót hallottam róla. Nem, nem kémkedek utána. Visszaigazolt, és nem kizárt, hogy hétvégén együtt fogunk bulizni. Amúgy a két dolog nem függ össze.:)
Anyám lottószámai... Megint egy találat, kettő mellett... Kurva jó számok, egyszer be fognak jönni!:)
---
Vasárnap. A poszt megírása után ittam egy kávét, elfogyasztottam egy banános Túró Rudit, fogat mostam, aztán eldőltem olvasni, messengerezni.
Kaptam Mónikától lecsó-receptet. Köszönet érte, de egyedül biztosan nem fogok nekiállni.:)
Most néztem, hogy az egyik előző, Hölgyválasz című posztom lett az egyik legolvasottabb írásom. Ha jól néztem, egy egyéves évforduló apropóján írott bejegyzést előzött meg. Van egy olyan érzésem, hogy páran örültök annak, ha jókedvű, uram bocsá' boldog vagyok! Köszönet érte mindenkinek!:)
*
Láttam egy fényképet. Bátyám fogja pici Mark kezét, és a Picur lépked, és figyeli apukáját. Felnéz az édesapjára!:) Csodakép, meghatott!<3 i="">
Zenei aláfestésként ezzel a dallal, tényleg megjelentek az örömkönnyek... Amúgy szerencsére elég sokféle muzsikát meghallgatok. Nem szorítok magam zenei korlátok közé. A másik új favoritom egy Kiscsillag-szám. Na ezt sem gondoltam volna. Írás közben most épp Első Emelet-koncertet hallgatok.
***
Hétfő. Viszonylag simán felkeltem, ez mindenképpen pozitív. Felemás cipőben mentem dolgozni. Ez nem téma, nem először fordul elő. Kabátom zsebében elázott a telefonom, ez frusztrált, de szerencsére mostanra kiszáradt.
Meló előtt átnéztem a tippmixet. Egy kellően jóindulatú kolléga megkérdezte, hogy megtettem-e a Chelsea-t. Nemmel feleltem. Persze megtettem, valamikor már meg kéne kezdeniük a felzárkózást. Hát nem jött be...:(
Buta egy nap volt. Elég lassan telt.
Meló után elmentem a Rossmann-ba tusfürdőt venni, meg cigit is vettem. Megszomjaztam egy sörre, és a Fa tusfürdővel a kezemben eszembe jutott, hogy ott van mellettem a Fa Kocsma.:D Úgy voltam vele, ha lesz hely a teraszon, megiszom egy sört. Volt, így megittam kettőt.:D Hazatérve levezető sörözés kezdődött. Aztán útjára indult a gyönyör. Olyan este kerekedett, hogy besz*rás.
Kezdődött azzal, hogy virtuális élettársammal egy Faszagyerek-es megosztása kapcsán elkezdtünk poénkodni, már visítva röhögtem. És volt olyan pillanat, hogy szinte szóról-szóra ugyanazt írtuk. Ez azért nem semmi.:)
A kád-rejtély is megoldódott. Egy ismerős leányzó el volt kenődve, belőlem pedig előtört Oravecz Goszicoelho, és azt találtam írni neki, hogy fontos, hogy ne csak a kádban szeresse magát.
Ez úgy derült ki, hogy egy ismerősöm panaszkodott, hogy nem halad a némettel, én meg írtam neki, hogy legyen türelmes magához. Erre úgy válaszolt, hogy igyekszik jó lenni magához. És erről beugrott. Lehet, hogy kissé perverz vagyok.XD Khm... mindketten olvassák a blogot, szóval tudják, hogy nem csinálok gondot más gondjaiból, nehézségeiből. De az életet nem kell túl komolyan venni, úgysem ússzuk meg élve. Ugyebár.
Mostanában azon gondolkodtam, hogy túl sok lassú-depressziós zenét hallgatok. Erre egy ismerősöm, aki amúgy a Mamma Mia egyik DJ-je, megosztott egy 2015-ös AD Studio remixet. Innentől beindult a buli: nagyjából 20 különböző idei nyári remixet találtam, Mr. President, Bee Gees, Roxette, Modern Talking, AC DC, és egyéb feldolgozások. Vége is lett a depinek. Egészen addig, míg be nem ugrott, hogy ezek a zenék mennyire tetszenének annak a lánynak, akit hiányolok.
Lemezlovas ismerősünknek egyébként oroszlánrésze van abban, hogy 2007-ben egy győri diszkóban tarthattuk a teleshopos céges bulit, a DJ-pult mögött a bátyámmal. Amikor tesóm lement a tánctérre, hogy lassúzzanak kolléganőmmel, későbbi nejével, ezt a számot kérték.
Én persze véletlenül egy olyan CD-t kotortam elő, amin ennek dance verziója volt hallható, szóval gyors számra lassúztak. Nekem meg szikrázott a szemüvegem.:D Igen, gyakran megjegyzem, hogy milyen számot hol hallottam, ki mutatta, milyen élmény, utazás, emlék kötődik hozzá. Nem csak hátránya van annak, ha valaki sokat van egyedül, és sokat agyal.
Egy tanítványom nagynénje jelentkezett hozzám németre. Ezt nem biztos, hogy leírnám. Ha a hölgyet nem úgy hívnák, mint egykori főiskolai csoporttársnőmet. Aki abból az immáron városból származik, ahonnan sógornőm.
És akinek megadatott a szerencse, hogy a Feketében taníthatott. És aki azelőtt a teleshopban dolgozott. A világ kicsi. Az RTL meg kettő. Vagy mi.:)
Főiskolai cimborám meg tegnap szerepelt a Duna TV Maradj talpon! című vetélkedőjében. Anno a koleszban, a Sanyi Büfében rendszeresen együtt néztük a Legyen Ön is milliomos-t, és igen nagy májerek voltunk. És neki köszönhetem életem eddigi legnagyobb berúgását. Annyi történt, hogy felmentem a büfébe, és kértem 3 deci kólát. Egy decinél megállt a keze. Nagyvadász lett belőle. Aztán még több. Meg Becherovka is. Lényeg a lényeg: disznó mód berúgtam, hánytattak-fürdettek-fektettek... 2003-mat írtunk...XD
Én nem maradtam talpon, neki sikerült, szép summát nyert. Büszke vagyok rá, és annak is, hogy több ismerősöm szorított neki velem, amikor megírtam nekik a szitut.:)
„Olyan vonzalma van, hogy abban a pillanatban, amikor ott tartok,
hogy nem érdekel, akkor Ő egyszer csak betoppan az én kis világomba, és
mint a tornádó végigsöpör rajtam... És olyan gyorsan távozik is.”
Ezt az idézetet nem magyarázom meg. Próbáltam, nem sikerült...
Ha egy lány azt mondja nekem, hogy én mindig megértettem őt, az büszkeséggel tölt el.
Ha egy lány azt mondja nekem, hogy ő amúgy nem "olyan" humoros, de én kihozom belőle... Az nemkülönben.
Jaj, tudnék mesélni, miket mondtak már nekem rólam és a nőkről. Bele sem merek gondolni abba, mik hangozhatnak el a hátam mögött.
Az ETO NB3-as szereplése egyebek mellett arra is jó, hogy lépésről-lépésre, a saját szintemről kell építkezni, aztán meglátjuk, mi sül ki belőle. Jaj, de bölcs gondolat. "Akad, aki érti mit jelent..." :)
És a gyűjtemény legújabb darabja, az 1860 München-sál. Már érkezőben a 19. sál is, az NB3-as ETO-sál.:)
Ezt a képet egyébként elsősorban azért szúrom be, mert a Senna-kép miatt páran azt hiszik, hogy sport-hírt osztottam meg. Tudom, mondták.:)
Tudom, kupi van a konyhában, fel van dőlve a meggyszörp, randa is vagyok, de nem az a lényeg!:)
---
Kedd. Reggel nem esett az eső, és a cipőm sem volt felemás. És táncoltam a buszmegállóban. Már nem szúrom be azt a muzsikát, de nagyon bejövős. Facén kint van, meg csengőhangomként is hallható.
Buta egy nap volt, nagyon idegbeteg voltam. De legalább gyorsan eltelt.:)
Kolleginával lehet, hogy könyvírásba fogunk. Ő ír a pasikról, én meg a csajokról.XD Hehe, még az is lehet, hogy ez megtörténik.:)
Megkérdeztem, nem sajnálatból van jóban velem. Az előzmények ismeretében fel kellett vetnem a kérdést.
Meg van még egy könyv-ötletem. Vagy téma-tervem. De erről Harcsi barátom anyukájával kell egyeztetnem. Nagyot szólhat, ha jól fel van építve, és jellegéből adódóan hosszas előkészítő háttérmunkát igényel(ne). Majd meglássuk!:)
Majdnem ma is beugrottam meló után egy sörre! Már kezdek megijedni magamtól...:D
Ma már csak pihi. Holnap cipőt nézek, csütörtökön tanítok.
Szombaton vakrandi, meg délután egy buliba is hivatalos vagyok.:) Közben meg szurkolok a távolból az ETO-nak, talán az év meccsén a Vidi tarcsi ellen játszunk Fehérváron.
Kb. vasárnap újabb poszttal jelentkezem.
Addig is jók legyetek, vigyázzatok magatokra!
Puszik, pacsik, éljenek a csajok!:)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése