2015. október 4., vasárnap

Kolbász virslivel

Ketten is írtátok ma, hogy hiányoljátok a blogbejegyzést. Kicsit megkésve, de itt vagyok!:)
Vasárnap. Tésztát főztem, teregettem, kávéztam. 19.30-kor már ágyban voltam. Szerintem ma is valami hasonló lesz. Mármint a nap vége.:)
---
Hétfő. Van jópár ismerősöm facén, akiket elsősorban látásból ismerek. És nem tudok élőben arcot kapcsolni a facebook-képeikhez. Hát igen, mindig mondom, hogy enyhén agysérült is vagyok.:) Szóval: odajött hozzám reggel egy csaj, hogy milyen ritka, hogy manapság valaki újságot olvas, mert manapság minden fent van neten. Ez igaz. De nekem a "papír-forma" valahogy szimpatikusabb, így a legtöbbször megveszem a Sportot, illetve ETO-meccsek másnapján a Kisalföldet is. Aztán említette, hogy játszik egy falubelije az ETO-ban. Én pedig megkérdeztem, hol lakik. Hm... Már régesrég megbeszéltük üzenetben, hogy döri. Sőt több, mint 10 évvel ezelőtt ő is gyakorta előfordult a szilsárkányi Bicebóca Klubban. Istenem, de szép idők voltak! Én meg szimplán hüle vagyok.:D
A gyárba érve pedig megállított egy kollégám, hogy fasza volt a legutóbbi blogbejegyzés. Aztán később azzal folytatta, hogy könyvet kéne írnom, olyan jó sztorijaim vannak. Hm.. Ez jól esett, már megérte felkelni. Mondjuk egy önéletrajzi könyv azért túlzás lenne.:)
A srácnak egyébként a héten volt a születésnapja. A tesójával egy napon. Mert hát ikrek. Isten éltesse őket sokáig! Ja, és végre meg tudom őket különböztetni.:)
Ártalmatlan poénnak indult. Szóba került a hajfestés, és kollegina megjegyezte, hogy azért festik a hajukat, hogy a pasik által okozott ősz hajszálakat eltakarják. Én pedig rákontráztam, hogy ha mi pasik festenénk a hajunkat a nők által okozott ősz hajszálak miatt, akkor buzik lennénk. És erre megkaptam, hogy "mert nekem aztán sok dolgom volt már nőkkel életem során." Hm... Ez valahogy szíven ütött. Elgondolkodtam. 
Akkor ezek szerint aki egyedülálló, nem szerethet, nem csalódhat, nem hibázhat, nem halhat bele kicsit egy elbúcsúzásba, nem utazhat át a városon éjszaka, hogy lelket öntsön barát-barátnőjébe; nem kereshetik meg problémáikkal tanácsért, nem őrizhet nagy titkokat... És persze barátai szakításai után sem dőlne benne össze benne kicsit a világ... Szóval érdekes, na...
Ötig voltam melóban, hazatérve kávé. Virtuális élettársammal társalogtunk, aztán rántottát sütöttem, meg fürcsi, meg tévé. 
---
Kedd. Az első szó a keddi napnál a puskacetlin a kád szó, fogalmam sincs, miért írtam fel. Igen, tudom, puncikád.:D
Kollegina meg egyszer csak elkezdett izegni-mozogni az irodában. Majd megkérdezte, tudom-e, milyen szar érzés, ha megcsavarodik a melltartó pántja. Nem ezt még nem tudtam.:D Háromig voltam, aztán német. Videókat néztünk YouTube-on. Dokumentumfilm hamburgi kórházak sürgősségi osztályairól...:)
Aztán virtuális élettársammal lelkiztünk kicsit, mármint ő öntött kicsit lelket belém. 
Este pedig egy kedves ismerősöm egészségi állapotáról kaptam rossz híreket, szerencsére már jobb a helyzet.:)
---
Szerda. Most meg nem mondom, melyik nap volt a Barca-meccs. De amikor nem volt Barca-meccs, akkor kb. egész éjjel nem aludtam. Amikor meg volt, akkor már a meccsen kidőltem. Tipikus.:)
Apámat reggel tesómék bevitték kórházba. Majd felhívott, hogy nem vetetett velük innivalót, mert nem akarta cipelni. Beszarás... Beszéltem ápoló ismerősömmel, hogy se bubisat, se rostosat ne igyon, így mentes vizet vittem neki. 
Aztán meglepetésemre tesómék pont akkor mentek vissza apámhoz, amikor én is ott voltam. Picur is velük volt, így teljesen feldobta a kedvem. Most a körülményekhez képest amúgy apámmal is egész jól elbeszélgettem. 
Gondolkodtam, hogy kórház után KFC, vagy kórház... De hazajöttem. Biztos, amit tuti.:D
---
Csütörtök. A puskacetlin most éppen egy lány neve szerepel az első helyen. "Ugorgyunk!"-ahogy Pósalaky úr mondaná...
Meló után német, aztán ETO Park. Csekkeket akartam feladni, meg kaptam ajánlott levelet is. Tűzriadó volt. A sziréna szólt, de amúgy az élet zajlott. Így elkezdtem felsétálni a mozgólépcsőn. Utánam jött egy nő, hogy tűzriadó van, hallanám, ha nem lenne bedugva a fülem. Annyira szeretem, ha hülyének néznek..:D
Aztán a sziréna elhallgatása után felbattyogtam a mozgólépcsőn. Előttem picsagatyás lányok siettek vissza a konditerembe, szóval az akadálymentesítés is lezajlott.:) 
Postát elintéztem, aztán lementem a Stadion Sörözőbe egy sörre. Mókás volt, írt egy csajszi, hogy eszébe jutottam, mert elment a Holló mellett. Én meg ugye épp elhelyezkedtem a Stadion Söröző teraszán. 
Itthon is volt még egy-két levezető sör, közben folyamatosan messenger. 
Lájkolt nálam valamit egy écsi csaj. Anno oviban csoporttársak voltunk, abban a kb. 1 hónapban, amikor ovis voltam. Pöttyöslabda volt a jelen.:D Na, és ő volt az első, akire emlékszem, hogy kicsúfolt. Béna kacsának nevezett, emlékszem. Aztán majd' 10-15 évvel később találkoztunk Écsen fogorvosnál. Amikor bement a rendelőbe, Anyám röhögve kérdezte, hogy megismertem-e a csajomat. Amikor megtudtam, miért kérdezi, visítottam a röhögéstől.:D
---
Péntek. Egyik reggel megcsúsztam a reggeli készülődéssel, máskor a busz maradt ki, most viszont simán felkeltem, a busz is jött rendesen. Nagyon péntek volt. És Petra-névnap.:) És apámat kiengedték a kórházból.:)
Fél 3-ig voltam. Picit itthon döglöttünk, aztán bementünk az ETO Parkba. Majd elköszöntünk Edittől és Marktól, és elindultunk ETO-meccsre. Tesóm első NB3-as meccse volt. 3-1-re vertük a Móvárt, igazából sima volt, és a vendégek kapusa nagyon jól védett. Ja és megfogalmazódott bennem, hogy jó lenne, ha a Gyirmót feljutna az NB1-be, durva lenne egy városi párharc jövőre a másodosztályban. Ez nem nagyképűség, innen kb. lehetetlen nem feljutni. De persze a legjobb lenne bajnokként...
Utána tesómmal megittunk egy sört a Stadion Sörözőben, ahol egy kollégámmal, Árpival beszélgettünk. Kegyetlen sztorijai voltak, jókat röhögtünk. 
Aztán tesóm kiment Tétre, én meg itthon ejtettem meg az elmaradhatatlan levezető sörözést. 
---
Szombat. Reggel piac. Tesómmal a szokásos forgatókönyv: kolbász, aztán kávé a kopasz bácsinál. Persze félrevonultunk a konténerekhez beszélgetni. Apánkról megegyeznék a véleményünk. Ezt itt nyilván nem fogom részletezni, de elkeserítő, és szomorú. Tesóm megkérdezte, hogy mi újság "a *cenzúrázott helységnév*-i lánnyal. Szóval ő is számon tartotta. Elmeséltem neki, hogy kb. 2 hónapja megint nincs igazi kontakt, úgyhogy nem tudom, mi van vele. Még akkor is, ha a szívemből egy darab kiszakadt. Ez van.
Mi lenne, ha még dolgom is lenne nőkkel... Ilyenkor jut eszembe nagybátyám példája...
Aztán Árkád: lottó, tippmix. Nyertem eurojackpoton. Lottón többet nyerek, mint tippmixen. Ez a durva.:)
Alexandra. Nem, nem a Szandika, hanem a könyvesbolt.:D Németkönyvet kerestem, de nem volt. De mondták, hogy hol van.:)
Viszont megvettem a BBC II. világháborús sorozatának 2. részét. Eddig az első és a harmadik volt meg.:)
Innen Vásárcsarnok. Keskeny kolléga helyére álltunk be a parkolóban. A Kikában meg vastagfalú poharat vettem. Ami nem pótolhatja, csak helyettesíti a mekiset!;)
Nem tudom, hány év után voltam a Tesco hiperben, mindenesetre ott vásároltunk be. Ez kurvafontos infó.:)
Majd bementünk a városba, Edit elkezdte a melegítést barátnőivel az Ákos-koncertre. Mi meg a Hrabalban kajáltunk. És 7up-ot ittam. Ez ott nettó istenkáromlásnak számít, de legalább pislákol még a remény, hogy nem vagyok alkoholista.:) 
Onnan Luiék kertjébe mentünk. Nagyjából 20 éve ismerjük egymást, azóta tervben volt ez a látogatás, most végre megejtettük.:)
Tankolás. Vettem egy Rubicont. Érdekes témák vannak benne, '56, koncepciós perek, Recsk. Érdekel. Tényleg. A benzinkutas csaj elég furán nézett, mikor meglátta a kezemben.:D
Már majdnem hazaértünk, amikor visszamentünk az Árkádba, mert tesóm koffeinmentes kávéra vágyott.:) 
Itthon beszélgettünk, tévéztünk, vacsoráztunk, mostam, teregettm, ilyesmik. 
Ja igen, virsli volt a vacsora. Ezért a cím, és majdnem kifelejtettem.:)
Este 10 után jött a telefon, hogy vége a koncertnek, így tesóm ment Editért, és mentek haza. Én meg döglöttem. 
---
Meg ma is döglöttem. Aztán Luiékkal kimentünk ETO Piacra. Apám mondta, hogy ezt-azt mi is eladhatnánk. Ja, most nem azért voltunk kint.:) 
Vettem egy sajtszeletelőt, olyat, amilyen tesóméknál van. Így már nem kell feltétlenül szeletelt sajtot vennem. 
Meg a sálgyűjteményt is bővítettem, vettem egy 1860 München-sálat. Kb. '90-es évek-beli, elsősorban a gimis, német Bravo Sport-os idők emlékére. Ha belegondolok, elég szentimentális csávó vagyok. 
Egy kolleginával mikor harmadszor találkoztunk, megjegyezte, hogy legközelebb fizetek. Utána még kétszer találkoztunk.:D
Ja és láttam egy Mercedest, aminek a fent említett "cenzúrázott helységnevű lány" neve volt a rendszáma... 
Ebéd? Inkább uzsonna volt. Főtt tojás, sajt, kenőmájas, paradicsom, paprika. Sógornő szüleitől annyi paprikát meg paradicsomot kaptam, hogy simán lehetne belőle lecsót csinálni. Csak nem tudok.:D
Fürödtem, aludtam, kávéztam, blogoltam. 
Nem kizárt, hogy még egy kávé lecsusszan, aztán eldöglök. Olvasnivaló van bőven.:)
Jövő hét? Németből lehet, hogy három is lesz. Egy vakrandi is lesz. De még az is lehet, hogy még egy is. De az nem biztos. Azért írtam, hogy lehet.:)
Ja, és jövő héten lehet, hogy lesz a piacon marcipános Milka. De az is csak lehet. 
Na jó, szerintem mára ennyi voltam. 
Jók legyetek! 
Puszik, pacsik, éljenek a csajok!;)

Nincsenek megjegyzések: