Az elmúlt napok egyik legnagyobb tanulsága, hogy nem mindig alakulnak a tervek szerint a dolgok, de aztán mégiscsak alakulnak valahogy. Na ez akkora bölcsesség, hogy copyright.;)
Keddről egy-két dolgot kifelejtettem. Melltartómentes világnap volt. Nadejó!
Kolléganőmtől pedig kaptam konyhakész, vagyis azonnal fogyasztható forralt bort. Hogy ne csak sört igyak.:) De hallom, hogy létezik egyebek mellett panírpor, és palacsintatészta is.:)
Este meccseket néztem. Magyarország nem lett a legjobb csoportharmadik az EB-selejtezőkön. A tegnapi sorsoláson időközben az is kiderült, hogy a pótselejtezőn Norvégia lesz az ellenfél. Hát-hát...
---
Szerda. Reggel magyaráztam egy kis németet a munkatársaimnak. Tanult, immáron csak egykori kollégám szerint ha tanítok, máshogy beszélek. Ezt megint éreztem.:) Fater volt bent Győrben kötözésen, immáron végre kivették a varratokat.
Elkezdődött tízéves fősuli-találkozónk szervezése. Ezen azért kicsit ledöbbentem. Rohan az idő...
Meló után azt terveztem, hogy benézek a Hollóba. Nem tettem, ehelyett itthon csendespihenőt tartottam. Ritkán szoktam, de jól esett, annyi szent.
Este messengeren cseverésztem. Meg egy focis fórumon "gyökér"-nek tituláltem egy srácot. Nem szokásom, de nagyon tajparaszt kommentet írt. Viszontválaszában "kancsalg*ci"-nek nevezett, illetve azon viccelődött, hogy az én nézésemet kancsalnak, vagy bandzsának nevezik-e. Na, végre valaki nem a járásomon gúnyolódott... Amúgy meg szarul esett. Csak elviccelem...
---
Csütörtök. Azért az nem semmi, hogy ha valakivel már hónapok óta nem tartjuk a kapcsolatot, egy-két hetente álmodom vele. Tényleg. Nem írnám, ha nem így lenne. És fogalmam sincs, hogy ez milyen érzés.
Egy kollegina azt találta mondani melóban, hogy az általam lökött sok hülyeséget minden bizonnyal gyakorlom itthon. Hát nem. Spontán vagyok idióta! Szóval ezt bóknak vettem!:)
Csütörtökön volt egy éve, hogy leforgattuk az első blogfilmet. Az elsőt. Elszóltam magam!:D
Este főtt tojást főztem. Fincsi lett.
Leégett a Testnevelési Egyetem Alkotás utcai sportcsarnoka. Ezt csak azért írom le itt a blogon, mert anno 1987 és 1996 között rendszeresen részt vettem az ott megrendezett Sportolj Velünk! versenyen, ami mozgássérült gyerekek vetélkedője volt.
'93-ban már győri színekben indultam, előtte a Mexikói úti suli csapatával. Ez elég komoly váltás volt, a pesti sulival pl. egyenpólónk volt, meg ilyesmik. De győriként lettem úszásban bajnok, és erre nagyon büszke vagyok!:)
Eredményhirdetéskor egyébként valamiért mindig Muszorgszkij Egy kiállítás képei című darabjának nyitányát játszották. Ne kérdezd, miért! És nem, nem kellett rágugliznom, mert emlékeztem rá!:)
Ja, és igen, ezen a versenyen találkoztam a később MC DC-ként elhíresült Veres Robival is.
---
Péntek. Ahogy mondani szoktam, nagyon péntek volt. 3-ig voltam. Utána úgy volt, hogy egy általános iskolai volt osztálytársammal találkozom, de a találka elmaradt. A Stadion Söröző meg zárva volt még, így a Borvirág teraszára ültem ki.
Akartam készíteni egy mókás szelfit, látszott az árnyékom, de mire megkoreografáltam, lement a nap. A hely egyik törzsendégével beszélgettem. Meséltem neki, hogy van egy lányismerősöm, aki szereti a töpörtyűt, a disznósajtot, meg a sört. A reakció persze "El ne engedd, b@szd meg!" volt.:) Nem fogom. Mármint nem elengedni nem fogom, hanem nem fogom, ezért elengedni sem kell. Jaj, ez erőltetett lett!
Amúgy meg elengedésben profi vagyok.
Itthon még levezető sör következett, aztán virtuális élettársam Jolly-átköltése okán visítottam a röhögéstől. Kész volt...:D
Meg ráakadtam erre a képre. Életrevalók. A FILM. Így, csupa nagybetűvel!
Mindig jókedvre derít, nem tudom megunni. Egyébként valaki mindig eszembe fog jutni erről a filmről, de ez már egy másik történet...
Fogalmam sincs, mikor feküdtem le, de azért csak sikerült.
---
Szombat. Kicsit nehezen keltem fel, de aztán sikerült életet lehelni magamba!:) Összeraktam a lottót-tippmixet, aztán elindultam a vasútállomásra. Ott persze nem működött a lottó-terminál, így vissza kellett mennem a szökőkúthoz. Mert a lottókettest mindenképpen vissza kellett forgatni.:)
Így csak a 13.00-kor induló buszt értem el.
Écs... Nem volt mókás... Gyakorlatilag meg sem szólaltam, apámra bíztam a kezdeményezést. Pár szót azért váltottunk. Muci néni végül nem főzött. A fagyasztóból elővett kaják meg nem voltak szimpik, a ríszfelfújtat pedig a benne lévő mazsola-adag miatt nem kértem. Így csak levest ettem.
Muci nénit egyszer Teri néniként említettem. Volt fogalmam sincs miért. Vagyis volt két Teri néni nevű rokonunk, de már nem élnek...
A kiselőszobában öltözködés közben megint bevillant, hogy Anyu bent tévézik-vasal-varr. Ilyesmi. Hát nem...
A 16.10-essel visszajöttem Győrbe, és már nem csináltam semmit. Jó volt így.
---
Vasárnap. Délelőtt blogbejegyzést terveztem, meg mosást, este pedig meccs volt.
Aztán kaptam egy üzenetet, hogy sok szeretettel várnak Ati barátom meglepetés-szülinapi ebédjére.
A mosógép éppen lejárt, amikor elindultam a városba. Már nem volt időm teregetni. Harcsival egyszerre értünk a pályaudvarra. Ő Miskolcról jött.
Aztán Kristály Étterem. Finom ételek, jó társaság, jókedv... És egy pincérlány. Akiről csak azért nem írom, hogy szerelmes lettem belé, mert ilyenkor gyakorta nagy röhögés szokott lenni. És nem én röhögök...
Szóval, helyes csaj, lófarok, szép mosoly... Magázva beszélt hozzánk, mert megadta a tiszteletet a vendégeknek. De minden poént/mókát lereagált. Mivel a délután folyamán csak kólát és Fantát láttam, megkérdeztem, hogy van-e Sprite. "Hát hogy ne lenne?" szólt a válasz, majd amikor kihozta, akkor is megjegyezte, hogy látom-e, hogy nem hazudik...:)
Egy tumultus-jelenetnél megkérdezte, hogy Szabad lesz-e. Hát nem mertem benyomni a "Bocs, most nem táncolok!" dumán. Pedig kíváncsi lettem volna a reakciójára. És nem tudta, mi az a "roki vécé". Annyira jaj de aranyos volt...:D
A Kristály Étterembe akarok menni! Most. Na jó, nem, de valamikor...:)
Aztán meccs. ETO-Fradi II. A beléptető kapunál kinyitották nekem a kerítést, mert ott nekem könnyebb átmenni. Meccs után meg kinyitottak nekünk egy már bezárt kaput. Tök jól estek ezek a gesztusok!:)
A meccsen 4-0-ra kikaptunk, az utolsó két meccsen kapott nyolc gól elég ijesztően hangzik. Remélem, azért télen sikerül valamennyire megerősíteni a keretet.
Az új sál pedig kurva jól néz ki!
Hazaértem. Teregettem. Aztán sör-cigi-mp3.
Ja nem: írt szomszédasszonyom, hogy átjönne egy bambira. Ebből az lett, hogy este 8-tól hajnali 2-ig beszélgettünk. Meg söröztünk, meg pálinkáztunk.
Meg sírtunk, meg nevettünk, meg bosszankodtunk, meg még sok mindent.
Nehéz írni a tegnap estéről. Kellett. Nagyon jól esett, hogy megkeresett, hogy meghallgathattam, és hogy meghallgatott.
Adtunk. Kaptunk. Jó volt. Köszönöm!
Hajnali 2-kor majdnem nekiálltam bundás kenyeret sütni, de inkább lefeküdtem aludni. Az gyorsabb.:)
---
Ma. Szabin voltam. A tervek szerint az Árkádba mentem volna shoppingolni, végül csak a Lidlben vettem ezt-azt. Igen, pesztós melegszenyát is.:)
Meg szarrá áztam...
Ebédre megettem az utolsó osztrák gulyáskonzervet. Nem volt jó.
Délután három németóra volt tervben. Ebből végülis kettő lett megtartva. Az egyiket nem kizárt, hogy szombatra halasztjuk.
Most meg lesz három szabad délután. Meg hosszú hétvége is lesz.:)
---
 |
Szóval hétéves lett a GosziBlog. Rengeteg dolog történt ezelatt az idő alatt.
Valamilyen szempontból pedig ez az utolsó volt a legeseménydúsabb. Ahogy a videóban elmondtam: "örömök-csalódások, ETO-meccsek, sörözések..." Valami ilyesmi...
Már tényleg jó lenne kicsit átdizájnolni a blogot, persze tartalmilag is van mit csiszolni rajta.
Ötlet már van. 2-3 emberkének elmeséltem, nekik tetszett.
A második blogfilm is tervben, kisebb-nagyobb meglepetésekkel.
Majd ez alakul!:)
Szóval köszi mindenkinek, hogy követtek-olvastok-véleményeztek!:)
---
Ma még bundás kenyér, meg Kék fény. Ebben a sorrendben. Meg messenger. Meg alvás.
A hét meg még képlékeny.
De mára ennyi voltam.
Jók legyetek!:)
Puszik, pacsik, éljenek a csajok!:)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése