2014. november 4., kedd

Zalai villámlátogatás után

Csütörtökön a blogbejegyzés megírása után megérkezett rádiós szereplésünk vágott, internetre feltöltött változata, így hamarosan megtörtént az "ősbemutató" is, azaz feltöltöttem facebookra. 
-ha esetleg eddig lemaradtál volna róla, ide kattintva meghallgatható!:)-
Hm... Élőben tényleg rosszabbnak tűnt, szerintem első élő rádiós fellépésként befér a vállalható kategóriába. 
Köszönjük szépen a rengeteg gratulációt, dicséretet, örülök, hogy ennyien meghallgattátok, és reagáltatok!:)
Meglepően sokan dicsértétek a "rádiós hangomat". Hm... Meglepődtem...:O Mondjuk olyanra már volt példa, hogy telefonon beszéltem egy kolléganőmmel, és a beszélgetés után küldött egy mailt, ezzel a szöveggel:  "basszus, nem semmi hangod van telefonban!". Vagy valami ilyesmi...:)
Szóval tényleg köszönöm. Folyt. köv. Valamilyen formában mindenképpen. 
---
Péntek. Még az előző bejegyzésben leírtam, hogy mi a tervem hétvégére. Aztán az egész borult péntek reggel, amikor kinyitottam a Nemzeti Sportot. Nem, nem esett ki az ETO, a Dortmund is csak majdnem. Viszont itt tudatosult bennem, hogy szombaton nem jelenik meg a sportnapilap, ergo ünnepnap lesz, ergo nem tudok kimenni piacra. R-GO: Ballag a katona.;)
Kettőkor leléptem melóból, a vidékiben váltottam pár szót két kedves kolleginával, majd a vasútállomáson feladtam a lottót meg a tippmixet, az S-Marketben pedig bevásároltam. 
A nap hátralévő része pihenéssel, filmnézéssel, facebookos csevejjel telt. 
---
Szombat. Fél 8-tól délig ücsörögtünk-kávéztunk-beszélgettünk lakótársammal a konyhában. Nem vagyunk normálisak.:D
Aztán agglegényes ebéd: babgulyáskonzerv tescós pogácsával. Istenem... Mit nem adnék Anyu gulyáslevéséért-pogácsájáért... Bár ő tudta, hogy a gulyáslevest friss kenyérrel szeretem, a pogi csak utána következett, én most megfeledkeztem róla... 
Kettőkor meccs. ETO-Diósgyőr. Nagyon rendesek voltak a rendőrök. Rászólt az egyik a másikra, hogy álljon arrébb, mert nem fogok elférni. Arrébb állt, így nem estem közéjük. Amúgy józan voltam. Akkor még.:D
Meccs közben félidőnként két sör lecsusszant, a második játékrészben háromszor (!) mentem el pisilni. A meccs 1-1 lett, ez kb. csak zárójeles megjegyzés. Szóra sem érdemes. 
Hazafelé ballagva a Stadion Sörözőben megálltam pisilni, és akkor már ittam egy sört is. Meg még egyet. 
Itthon lakótársammal sör meg rakéta volt a menü. És 7-kor, gallyrészegen bundáskenyért, mert reggel korán kellett kelnem...:)
---
Vasárnap. Korán keltem.:D Négykor.:( 
Buszt kellett néznem, amivel kijutok a vidékibe. Pakolnivalóm is akadt. 
Elértem a tervezett buszt, aztán átültem tesómék kocsijába. Felvettük fatert és, indultunk Zalába. Rokonlátogatás, meg ugye temető. 
Rendhagyó módon Pápán csináltunk egy bokszkiállást, bevásároltunk a Pennyben, Még sosenem voltam Pennyben. Hát ha már egyszer Lidl-kóros vagyok...:D
Na, Szóval vittünk koszorút a nagyszülők sírjára, aztán mentünk nagybátyámékhoz. 
Beszélgettünk, meg annyi finomsággal vendégeltek meg minket, hogy egy lakodalomnak becsületére vált volna. Kis túlzással. Ezúton is köszönet érte.:) 
Gyorsan eltelt az idő, délután indultunk is vissza. 
Annyit mindenképpen meg kívánok jegyezni, hogy fater egy őstulok. De nem fejtem ki bővebben...
Picit még időztünk Écsen, aztán tesómék eldobtak a marcalvárosi buszmegállóig. 
Ott odajött hozzám beszélgetni egy kedves nénike, mint kiderült, a sofőr anyukája...:D
A buszon egy kolleginával csevegtem messengeren, tök mókás volt, ült a közelemben egy csaj, mindig a telefonjához kapott, amikor üzenetem érkezett.:D
Fél 9-kor értem haza. Kávé, pihi, Forma-1, fürdés, vacsi. alvás. 
USA Nagydíj: Hamilton nyert. 
Hihetetlen, hogy a foci és a Forma-1 is mekkora fostalicska mostanában...:( :D
---
Hétfő. Meglepődtem, de sikerült 6-ra beérni dolgozni. 
Valamivel 3 után távoztunk kollégával, és egy megálló után lerobbant a busz. Vagyis felforrt a víz, gyalogolhattunk át a 14-eshez. Nem haltam bele. 
A belvárosban összefutottam volt munkatársammal, aki konkrétan az első napját töltötte új helyen. Jók ezek a véletlenek: ha nem rohad le a busz, nem hallhattam volna az élménybeszámolóját.:)
Aztán Vendelin. Kávé Harcsival, meg Atival. Meg beszélgetés, élménybeszámolók, meg németóra. Tényleg, komolyan nyomtuk, viccen kívül. 
Fél 8 körül estem haza, alig bírtam elvonszolni magam fürdeni, de sikerült, sőt a vacsorát is megoldottam...:)
Ja: 2017-ben lesz a felülvizsgálat, addig újra hivatalosan is fogyatékos vagyok. És kedvezményesen utazom. Győrben meg ingyen. Meg egy kísérőm is. Bibííííí...:D
---
Ma. Hát nem tudom. A mai nap úgy elcsordogált. 
Hazafelé indulva megkérdeztem egy kolléganőmet, hogy van, azt válaszolta, hogy "Köszönöm jól, látom Te is, és örülök neki."
Köszönöm.:)
---
A rádióinterjúban Zsuzsi rákérdezett a csajokra. Valami olyasmit válaszoltam, hogy etéren nem volt sok sikerélményem, de az utóbbi időben sok pozitív hatás ért. Ezekről a rádióban nem akartam beszélni, sőt itt sem akartam írni, de most mégis... 
Szóval 33 éves vagyok. Ha arra gondolok, hogy a legtöbb kortársam már házas, babázik, vagy legalábbis tartós kapcsolatban él, akkor nevén nevezve a dolgokat, egy kib@szott nagy lúzer vagyok. Sokan akár akaratlanul is hajlamosak ezt erősíteni bennem.
Azt mondom erre, hogy én egy másik ligában játszom, más a szint. 
Vannak lányok, akikkel évek óta jóban vagyok, tartjuk a kapcsolatot jóban-rosszban -barátok közt ez így működik;)-, és hiszem, hogy nagy részük nem sajnálatból "tart ki mellettem".
Van olyan lány, aki olyan szinten meg tud nevettetni, hogy sírok a nevetéstől. Azt mondta, nincs hozzászokva, hogy egy pasi nevet a poénjain. 
Van olyan lány, aki megjegyezte, hogy nem sablonválaszokat adok neki, szóval mások a reakcióim, mint a pasik 90%-ának. És a szóvicceimet is szóvá tette. 
Van olyan lány, akivel pár hete ismerjük egymást közelebbről, és megkérdezte, hogy hozzon-e nekem valamit a büféből. 
Van olyan lány, akivel szerintem valami megmagyarázhatatlan "kötelék" van közöttünk, egyszerűen szeretem, ha a közelemben van, ha jó kedve van. És mindenben számíthatunk egymásra. 
Van olyan lány, aki szimplán tetszik. Nem tudom megindokolni. De már nem is akarom... 
Nem igazán jött át számomra sem így írásban, hogy mit is akartam pontosan itt leírni. Ezek mindenesetre amolyan apró pici pozitívumok, amikre lehet építeni. 
Amik megmutatják, hogy talán nem vagyok egy utolsó senkiházi lúzer gyökér. 
Hogy nem vagyok egy lányok álma bőrkötésben, egy nőnek sem lesz nedves a tekintete, esetleg a bugyija rám gondolva, de talán vannak becsülhető tulajdonságaim is. 
Ha segítenek őket észrevenni, én is könnyebben kihangsúlyozom őket.:)
Aztán  a többi majd kiderül. Remélhetőleg játszhatok majd osztályozót a feljutásért.;)
---
A héten? 
Kéne vennem téli sapkát, kesztyűt. Valami hivatalos intéznivalóm is lenne, de az most nem jut eszembe. 
Hétvégén meg fordításos meló, maximum boltba megyek el, meg lottózóba. 
Pénteken meg lesz egy Delta-buli, jó lenne azért ott lenni, bár ez több, mint kérdőjeles. 
Januárban viszont tesómmal megyünk az új győri Audi Arénába, fellép Thomas Anders és a Modern Talking Band...:D
---
Mára ennyi. 
Jók legyetek!
Puszik, pacsik, éljenek a csajok!;)

Nincsenek megjegyzések: