Szombat esti láz

A szerda blogbejegyzés utáni része semmittevéssel telt. Jó volt.:)

---

Csütörtök. Ügyintézős szabadnap. A betervezett dolgok kétharmadát sikerült elintéznem. Reggel kaptam egy SMS-t egy kolleginától, hogy keressem meg, ami ugyebár bajos lett volna, mert hát házon kívül voltam. Válaszoltam az üzenetére röviden, majd bővebben írtam egy másik kolléganőnek facén, akivel tudtam, hogy ismerik egymást, és van mobilnete is, és így ment részletesebb válasz is. Természetesen kajaszünetben történt az eszmecsere.:) És éljenek a modern kommunikációs eszközök!:)

9 és 10 között ígérte magát a vízóra-leolvasó, és a konvektorszerelő is. A leolvasó jött időben, de azt hittem felrúgom, headseten végég pofázott valakivel. Nesze neked, modern kommunikációs eszközök!:D

Konvektorszerelő. Szomszédék révén találtam, a sors különös fintora, hogy pont szerda este, amikor már nem láttam, kikerült egy másik szerelő hirdetése a házunk kapujára. 

A szerelő fél 2 körül ért ide. Az Okmányirodát így buktam, sőt kaját sem mertem rendelni, mert amilyen az formám, akkor jött volna a szerelő, amikor a kaja, és akkor morci lettem volna. 

Amúgy korrekt volt, elment anyagért, vissza is jött vele.:) És addig nem távozott, amíg meg nem győződött róla, hogy minden pöpecül működik,

Nem sokkal 4 előtt távozott, szóval Okmányirodába már nem volt lelkierőm elvonszolni magam, viszont jutalomfalat gyanánt rendeltem hamburgert a Don Pepéből.:)

A vacsora pedig palacsinta volt ugyanonnan.

Egyébként hivatalosak voltunk Harcsival vacsorára Zsuzsihoz, de lemondtam, mert a nap végére kissé "idegállapotba kerültem".

---

Péntek. Hm... Tegyünk egy kis pécsi kitérőt! Egy pécsi pár, a lány 17, a fiú pedig 18 éves, egy helyi hipermarketben megkívánták egymást. Annak rendje és módja szerint loptak óvszert egy drogériából óvszert, majd egy ruhaüzlet próbafülkéjében egymásnak estek. A légyott után a fülkébe magukkal vitt ruhákkal megtisztították magukat, majd azokat jólnevelt módon a helyükre visszatették, aztán angolosan távoztak. Lopás, rongálás, és közszeméremsértés miatt indult ellenük eljárás. Hm... Ha lopnak nedvestörlőt is, és nem kenik össze a ruhákat, a rongálást megúszhatták volna. Fiatalság, bolondság!:D

Amúgy meg semmi gáz, pusztán magukévá tették -pff...XD- a szintén pécsi Tvrtko mester szeretetre vonatkozó tanításait. Szinte.:)

Más. Az ember előítéletekkel terhelt. Én is. Egy tetovált csinos lányról pusztán a kinézete alapján azt képzeltem, hogy nagyképű. Pedig egyáltalán nem az.:)

Az egyik takarítónénik meg volt "szerencsém" látni fehérneműben és köpenyben. De erről nem írhatok többet, nem akarom kelteni a feszkót.:)

Meló után Holló Harcsival. Kávé, 7Up, tippmix. Majd' három órát voltunk ott, szokás szerint igen gyorsan eltelt az idő.

A plázában adtuk fel a szelvényeket. Természetesen abban a pillanatban érkezett egy egész délután várt telefonhívás, amikor fizettem. 

Ja, és hosszú évek után összefutottam egy régi kedves ismerőssel, Nyúl község polgármesterével is.:)

A buszon viszontláttam a nénit, aki pár hónapja belénk állt, mert szelfiztünk. Elröhögtem magam, de ezúttal nem beszéltünk.:)

Azt írta nekem valaki, hogy nem ismer senkit, aki ennyire értékes ember, akiben ennyi szeretet van, mint én. Mint bennem... 

Nem is tudom, hogy ilyet illik-e elmesélni. Nagyon jól esett ezt olvasni, hallatlanul jól esett, még ha túlzásnak is érzem. De jelzi, hogy "jó nyomon vagyok". Vagy mi... 

Virtuális élettársamra pedig nagyon büszke vagyok. És ezt tudattam is vele. Fura. Mármint: kis túlzással könnyebben kimondjuk, hogy "jó a segged", mint azt, hogy "büszke vagyok rád". Mert hogy ciki, meg nyálas, meg stb. De megtettem, és így is gondolom.:)

Este vacsi, a zsemléket összepréselte a táskámban egy szótár.:D 

És utolsó utáni energiáimat mozgósítva zuhanyozni is elvonszoltam magam. Szóval magamra is büszke voltam. Egy kicsit.:)

---

Szombat. Korán keltem, mert Harcsi barátommal kinéztünk a piacra. Természetesen nem maradt el az ilyenkor szerintem kötelező sült kolbász, és a kávé sem. Utóbbi a kopasz bácsinál. Már meg sem lepődtem, hogy ott összefutottunk Rékával és párjával, akikkel már tervben van egy újabb kávé.

Hm.. Polgármester barátom mellett ők is hallottak minket a rádióban, amit főképp akkor mókás hallani, ha együtt jelenünk meg valahol.:)

Vettem övet. Meg sapit. Meg kesztyűt. Érintőképernyő-kompatibilis. Igen, jól olvasod. Beszarás.:D

Kesztyűt csak második nekifutásra sikerült venni, mert az első árus kibontotta a kesztyűt, és elég morcosan vette tudomásul, hogy felpróbálva nem tetszett. Amikor megkérdeztem, mégis mennyibe kerülni, a kétségkívül vevőközpontú "Szerintem hagyjuk!" szavakkal válaszolt...:O :D

Az Árkádban megvettem Demény könyvét, majd elindultunk a buszhoz. A megállónál egy elég komoly koccanásnak voltunk szem és fültanúi... 

A buszon természetesen találkoztunk ellenőrrel, aki hál' Istennek nem kötött bele az Államkincstár által pontatlanul kiállított igazolványomba..:)

Pláza. Két és fél órán keresztül, szünet nélkül fordítottam egy albérlet-szerződést. Teljesen leszívta az energiáimat. A végére olyan voltam, mint egy zombi. 

Hazatérve sajnos lemondtam a Mónival tervezett Mosolyka-dedikálást. 

Itthon haló poraimból próbáltam összeszedni magam. 

Sportdélután volt. Forma-1, foci, és kézi. 

Ritka, hogy a focista srácok nagyobb különbséggel nyernek, mint a kézislányok, most ez is megtörtént! Hajrá, ETO! Szép volt, fiúk-lányok!:)

Eközben a facebook segítségével virtuálisan hazakísértem egy kolléganőmet. Közben beszélgettünk az élet nagy és kevésbé nagy dolgairól, sőt házibulit is rögtönöztünk. Igen jó kis este volt, ez most így viccesen hangzik, de tényleg szinte buliban éreztem magam, volt bugi a lábban...:D Még a végén retropartit kell szerveznünk...:D

Közben ettem jóféle magyaros pizzát. Amikor pedig a lány nyugovóra tért, a konyhában after party következett: sör, cigi, mp3. 

Egy sör amúgy nem sör.:)

Ja, és a világ roppant kicsi.:) Ha egy kedves ismerősöm édesanyja egy szívemnek másik kedves leányzó anyukájához megy masszázsra, és szóba kerülök, mint közös ismerős, az azért olyan pofaleszakadós történet.:)

---

Vasárnap. Jókedvűen ébredtem.:)

Kávéztam, zenét hallgattam, lepakoltam a ruhaszárítót, betettem egy adag mosást, szóval igen aktív vagyok.

Dóri barátosném lájkolta egy ismerőse fényképét. Egy kisfiú látható a fotón, a szövegben pedig egy anyuka köszöni meg kisfiának a vidám pillanatokat, és büszke rá, hogy a kissrác édesanyja lehet. Ezen komolyan elérzékenyültem. Nem kizárt, hogy már a nagybácsi-énem munkálkodik...:)

Úgy volt, hogy Harcsival megyünk Lidlbe, de hagyom pihenni, mára van kajám.:)

Délután pedig Maksa Zoli bácsi előadására megyünk. Jó 20 éve annak, hogy láttam egy fellépését, még pesti diákként. Ja bocs, 20 éve már nem voltam pesti diák... De gáz...:/ :D

Este pedig Forma-1. Ha nem érek haza, akkor pedig nem dől össze a világ. 

Jövő hét? 

Babalátogatás, bénakártya-ügyintézés, ami biztosnak tűnik, a többi meg majd alakul. 

Mára ennyi. 

Jók legyetek!:)

Puszik, pacsik, éljenek a csajok!;)