Élményközpont

Tegnapi bejegyzésemben említettem, hogy Harcsi barátommal németeztünk a Vendelinben. Jelentem, az állásinterjú sikeres volt, Gergőn és barátnőjén múlik, hogy belevágnak-e a német kalandba! Herzlichen Glückwunsch!;)

Mindketten megköszönték a segítségemet, a németet, és magára az interjúra vonatkozó tanácsaimat.:)

A segítséget szívesen, a dicséretet pedig köszönöm! Hm... Komolyan elkezdtem gondolkodni, hogy el kéne indulni ilyen német interjúfelkészítés/HR/munkaközvetítés-támogatás vonalon. Érdekes téma, szívesen is csinálom... De el is szoktam a tanulástól, meg öreg is vagyok hozzá. Na mindegy, majd meglátjuk!:)

Egy mókás beszélgetés kapcsán egy igazi gyöngyszemre leltem. Egy Republic-rögtönzés.

Egy aranyos dalocska feldolgozása. Valamiért sajnos nem sikerült "beágyaznom" a szövegbe, de ide kattintva meghallgathatjátok. 

Nagyon jól szól, egész nap ezt hallgattam. Cipő bácsi valamit nagyon tudott!:(

----

Ma. Hm... Pont ma egy hete szerepeltünk a rádióban!:) Ha akkor adrenalinbombáról írtam, akkor ma is ismételtem: egy többé-kevésbé érvénytelen utazási utalvánnyal utaztam a buszon. Na jó, ez persze csak vicc, minden adatom stimmel, csak véletlenül a régi lakcímemet írták rá a Magyar Államkincstárban. Nem volt MÁK-om....:D De már készül az új!:)

Állítólag semmi nem történik véletlenül. A tegnapi bejegyzésemben említett lányok közül hárommal összefutottam érkezéskor. Egyikük kereste másikukat, és a harmadiktól kérdeztem meg, hogy nem látta-e másikukat. Aztán egyiküket tévesztettem szem elől, másikuk mellett állva hívtam fel egyiküket, aki aztán odaért, és úgy beszéltünk telefonon, hogy jött velem szemben..:D

Ez így most biztos tök érthető, tudom!:)

Igen-igen, erre mondtuk gimiben, hogy "Höhö, BIG STORY!", de jó volt. A két leányzó egyébként csak látásból ismerte eddig egymást. De magukra hagytam őket, boldogultak nélkülem is.:)

Jaj, ez most nagyon úgy hangzott, mintha én lennék a macsó háremúr!:D

Ez a reggeli kis "közjáték" vagy mi megalapozta az egész napos jókedvemet. 

Aztán még egy kedves ismerősöm írt, hogy olvasta a tegnapi negatívabb facés megosztásaimat, és annak okáról érdeklődött. Megbeszéltük a dolgot, előbújt belőle az anyatigris.:) Nem viccelem el, köszönet érte. 

Meg volt egy furcsa viszontlátás is. Az élet néha egész különös dolgokat produkál...XD 

Háromig voltam melóban, hazatérve kávé, pihi, most meg blogolok!:)

---

FONTOS! A rádióriport kapcsán kerestem rá újra Zemlényi Zoltán Hoppárézimi című könyvére. A szerzőt tinédzserként a 80-as években elütötte egy Trabant. Naplója pedig küzdelmeinek, felépülésének története. Zseniális, lebilincselő olvasmány.

Még évekkel ezelőtt pont zalai unokatesóméktól kaptam kölcsön, és így újra beleolvasta megerősítést nyer bennem, hogy a bénák verbálisan nagyon kreatívak. 

És az önirónia kurva sokat segít. 

És ahol humor van, ott minden van!:)

A hangoskönyvbe ide kattintva hallgathattok bele! Érdemes!;)

---

Holnap szabi. Jön a gázkészülék-szerelő, meg a vízóra-leolvasó. Csak délelőtt érnek rá. Utána elcsettegek az Okmányirodába, megcsináltatom a bénakártyát!:D
A vidanetet is fel kéne hívni, mert napok óta nem jön az M3...:( 

Meg jó lenne elkezdeni a fordítást, és a HR-témára ráguglizni. Merek nagyot álmodni.:)

Az sem kizárt, hogy Gergővel mindezek után még beülünk valahová egyet tippmixelni. Erről speciel még mondjuk nem tud...:)

Ha nem holnap, akkor pénteken, arról tud.:)

Hétvégén piac, fordítás, ETO-meccs, Forma-1. Gyorsan fog telni... 

De mára ennyi. 

Jók legyetek! 

Puszik, pacsik, éljenek a csajok!;)