Sajnálom, hogy nem mentem ki kedden az Edda-koncertre... Teljesen abban a tudatban voltam, hogy szerdán lesz, az utolsó pillanatban egy kolleginától tudtam meg, hogy nem. Aztán Anna is hívott, de akkor meg már lusta voltam. Pedig biztos jó volt. Mindegy, majd legközelebb...
Este eszembe jutott, hogy hosszú idő után újra "hazakísérem" délutános virtuális élettársamat, de sajnos bealudtam. Mint ahogy tegnap is.:)
---
Szerda. Augusztus 20, ünnepnap.
Nem szoktam reggelizni. Mivel azonban apánkat nem akartuk a kajabeszerzéssel fárasztani, sütöttem reggelire bundáskenyeret.
Közben ment a mosógép, meg kávét is főztem.
A mosás, a bundás kenyér, és a kávé illatának keveréke egészen "OTTHON-illatot" kölcsönzött a lakásnak, mint Écsen a régi szép időkben.
Aztán FourFourTwo-t olvastam, volt benne egy nagyon érdekes cikk az első világháború idejében Németországban fogolytáborban sínylődő angolok által szervezett házi focibajnokságról. Döbbenet...
Persze megint elaludtam az újsággal a kezemben.
Felébredtem, és kimentem a vidékibe. Mókás volt, először rossz kocsiálláshoz álltam, ami csak úgy tűnt fel, hogy a dunaszegi menetrendet kezdtem tanulmányozni.:) Aztán azon lepődtem meg, hogy csak én várom az écsi buszt. Persze, mert a többiek elbújtak az eső elől. Én meg kemény csávó vagyok.:)
Aha, kemény csávó: egy nagyon helyes csajszi ült le mellém a buszon, és ahogy combja, válla hozzám ért, tisztára zavarban voltam. Nagyon gáz!:D
Tesómék kivételesen Nyúlon szedtek össze. Háát őőő...:) Szóval Nyúlon szálltam be "az" autóba, mentünk faterhoz.
Formán kívül volt az öreg, elég paraszt módon viselkedett. Nem tudom máshogy mondani.
Majd kimentünk Anyuhoz a temetőbe...
Innen irány Győr, meglestük a győri búcsút. Több ismerőst is láttunk, többel találkoztunk is.
Na, ezt jól megmondtam.:)
A blogon mostanában többször emlegetett Dórit is láttam, írtam neki facén, sajna nem vett(e) észre, később telefonszámcserével orvosoltunk a kommunikációs problémát.
A Mekiben vacsoráztunk... Édes Istenem... Régen mindig degeszre zabáltuk magunkat écsi búcsúkor Mami és Anyu főztjétől, most meg a Mekiben vacsoráztunk...
A "harmadikban", ahol még sosem jártam.
Persze kolleginám forralt borozáskor megismert barátnője épp nem dolgozott.
Hazatérve tesómmal még sörrentettünk egyet. Én egy fügés rakétát is megittam.:D
---
Csütörtök. Szörnyű nap volt, tulajdonképpen hétfő.
De nagyon jól kezdődött. Csak ezt nem tudom, hogy fogom elmesélni.:)
Egy-két évvel ezelőtt egy kolleginám a céges buszon adott nekem zsepit, mert reggel még hideg volt, délután már meleg volt, én mégis kabátban voltam, és megizzadtam.
Később bizonyítványt is fordítottam neki.:)
Na, reggel a büfében elmerültem a gondolataimba, nem vettem észre, hogy tőlem kérdezi, hogy esik-e még az eső. Aztán válaszoltam.:)
Meg közöltem, hogy még gondolkodtam is rajta, hogy vegyek-e kabátot. Majd megfogta, és közölte, hogy vettem.
Jáááj, ez így leírva nagyon béna, de tök "aranyos" sztori volt.:)
Nem, ő nincs fent facebookon...:( :D
A nap másik fénypontját virtuális élettársam facebookra feltöltött fotója jelentette. Alig vártam a kajaszünetet, hogy lájkolhassam.:D
Fél 3-ig voltam, tesómék értem jöttek, nyakunkba vettük a várost.
A belvárosban kezdtünk, ahol tök véletlenül összefutottunk ideiglenesen, ámbár már nem is olyan sokáig Kanadában állomásozó Harcsi barátom édesanyjával.
Az ETO Parkban megcsináltuk a szurkolói regisztrációt, a kártyát persze nem adták ki.
Nagyon menő lett a fényképem, rajtam van a hátizsák.:D
Aztán régi Spar, meg Árkád, Spar. Vettem töpit. Demény, a kötsög eszembe juttatta.:)
Anyu halála óta, vagyis két éve nem ettem dinnyét. Most tesóm kb. térden állva könyörgött, hogy vegyek, ő felhozza, félbe vágja, egyek, ha már szeretem, most van a szezonja.
Vettem, felhozta, felvágta.
31 évesen is anyuci pici fia voltam. 33 évesen, így elanyátlanodva van pár ilyen "dilim". A dinnyeevés is ilyen. Meg aztán én nem tudom úgy felvágni, ahogy ő anno...
Ugyanilyen az alma: szerettem, ha Anyu kimagozta.
Nem, most nagymamám lereszelt, citrom levével nyakon borított almájáról nem is beszélek...:)
Kb. este 8 magasságában tesómék hazaindultak. Én vacsiztam, fürödtem, kajáltam, majd alvás.
---
Péntek. Horror-nap.
Hatra mentem, 4-ig voltam, maradtam volna tovább is, de már zsibbadt az agyam.
Hazajöttem, és döglöttem. Semmit nem csináltam már.
Kollegina megjegyezte ebédkor, hogy én mindig megyek valahová. Na, tegnap pont nem...:D Mondjuk szerintem amúgy sem... Én kifejezetten otthonülő fiatalember vagyok. Tényleg.
---
Ma lustizás volt megint. Délután 1-kor indultam el az ETO Parkba, adtam fel lottót, meg tippmixet.
Visszafelé a sarki zöldségesnél vettem zsemlét. Ott egyébként főképp meccs előtt szoktunk sört venni, de nagyon szimpi bolt, jó arc eladók, bőséges választék... És van Nemzeti Sport is.:)
Tökéletes volt az időzítés: a Forma-1 időmérőre hazaértem, és az esőt is megúsztam.
F1 közben a Sparban vásárolt gyorsfagyasztott calzone pizzát sütöttem ki, és életemben először "beszélgettem", azaz irkáltam egy kolléganőmmel.
Egyébként anno az ő nevét anno nagyon mókás módon derítettem ki, de ezt most nem írom le, hátha olvassa az írásomat. Nehogymá' innen tudja meg.
Dinnye volt a desszert.:)
Aztán csendespihenő következett.
Ma? 20.30-kor Pápa-ETO, végül nem mentünk, tévében fogom nézni.
Magyar foci...
A Haladás leigazolt egy olasz játékost, akiről az edző előzőleg közölte, hogy nincs rá szüksége.
A Honvéd meg állítólag Del Pieroval tárgyal, a tulaj viszont már cáfolt. Ezért kezdek megijedni...:D
Holnap délelőtt Atival Holló, aztán itthon Forma-1, meg pihi.
Jövő héten meg tényleg mindig megyek valahová.:)
Hétfő adóhivatal. Szerdán babalátogatás, vagy Sopron-ETO, persze anyával még egyeztetnem kell majd.:)
Csütörtökön Zsófi, péntektől vasárnapig meg kint leszek tesóméknál.
Vasárnap hazajövök, és este 18.30-kor ETO-meccs.
Nem lesz unalmas.
De mára ennyi.
Jók legyetek!:)
Puszik, pacsik, éljenek a csajok!:)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése