Fityisz Murphynek

Hétfőn a poszt közzététele után nem sokkal aztán megérkezett a  gázóra-leolvasó néni is.
Aztán lezuhanyoztam, és elindultam meglátogatni alsó szomszédaimat. Csengetésemre aztán senki nem nyitott ajtót. 

De mivel a XXI. században élünk, visszaérve kaptam is facebookon egy üzenetet egyiküktől, amiben megkérdezte, hogy én csengettem-e, mert nem tudtak ajtót nyitni, mert egyikük fürdött, másikuk elmélyülten gépezett, a többiek meg nem voltak otthon.:)

Szóval lementem még egyszer, kicsit beszélgettünk.:)

Aztán Kék fényt néztem, utána aludni tértem, a rémisztő riportok után elég nehezen aludtam el.:)

---

Kedden semmi extrára nem emlékszem, döglöttem, neteztem, és ihletet kaptam a szerdai bejegyzéshez.:) Komolyan, ez a tavasz nekem betesz, tiszta zizi vagyok. De erről bővebben majd lejjebb!:)

---

Szerdán eljött hozzám Gergő kolléga, betette a kocsiba a feltöltött aksit. A kocsi persze nem indult el. Barátnője enyémmel azonos márkájú autójában pedig működött. Azt hittem, elsírom magam... 

Elég depressziós állapotban tértem vissza a lakásba. Mégis erőt vettem magamon, és megírtam a tervezett posztot.

Gondoltam rá, hogy kihagytam belőle ezt-azt, de mostanra elfelejtettem, hogy mit felejtettem ki...

Este még a fent említett lenti szomszédéktól kaptam paradicsomlevest, rizst, rántott húst, céklát, amit mikróban megmelegítve (!) este 9 táján be is burkoltam. Tudom, ez se nem normális, se nem egészséges, de jól esett, finom volt, szóval ennyi.:)

---

Csütörtök. Hétköznap egy főzet kávét két napig iszom. Mármint egyik reggel lefőzök egy friss adagot, másnap mikróban melegítve megiszom a maradékot. És most a mikró nem melegítette fel a kávét. Bedöglött. Hááát én tiszta idegbeteg lettem...

Az autó, a mikró előjel nélkül... Szóval tudom, igaza van Murphynek, hogy ami elromolhat, az el is romlik, de ami sok, az sok...

Délután egy ismerősöm felhívott, hogy Veszprémbe mennek kézimeccsre, és szeretnének tőlem kölcsönkérni ETO-sálat.

Én akkor még a munkahelyemen voltam, de megbeszéltük, hogy értem jönnek, hazadobnak, adok sálakat, aztán így mindenki jól jár: ők ETO-sálakkal nyakukkal indulhatnak Veszprémbe, én pedig időben hazaérek.:)

Így is lett.

No, és 19.00-kor kezdődött az ETO-Valcea női kézilabda BL-elődöntő.

Amit egy idő után már nem nagyon bírtam nézni. Rosszul, kifejezetten kilátástalanul játszott az ETO, a románok már 6 góllal is vezettek, ami már összesítésben 4 gólos előnyt jelentett a javukra.

Aztán egy időkérés után, az 50. perc tájékán kezdetét vette nagyjából harminc éves sportrajongói pályafutásom egyik legizgalmasabb, legfantasztikusabb, legemlékezetesebb véghajrája.

A lányok hihetetlen magabiztossággal és akarással mentek előre, remekeltek támadásban és védekezésben egyaránt, így aztán csak 25-24-re kaptak ki, ami azt jelenti, hogy összesítésben egy góllal felülmúlták az ellent, és jutottak be a Larvik elleni BL-döntőbe...

Huh... Hát az a feszültség nem volt hétköznapi. Az utolsó pár percet Gergő barátommal telefonon beszélgetve néztem végig, de így is majdnem agyvérzést kaptam. Hősies küzdelem volt. 

De én azt mondom, most talán felszakadt valamiféle lélektani gát: mi is tudunk fordítani, "meccset nyerni" az utolsó pillanatban. 

2009-ben egy góllal, 2012-ben idegenben lőtt kevesebb góllal veszítettük el a BL-döntőt. Ennyi most kijárt Fortunától...

Persze olvastam megint a fradista kommenteket, hogy a "döntőt úgyis elbukjátok", "hol magyar csapat ez?" meg "audis kurvák", de hát ez nem volt váratlan...

Egy biztos: bár szóltak, hogy minden valószínűség szerint lenne jegyem a döntőre, szerintem nem fogok elmenni.

Az elődöntő alatt egyrészt a helyszínen tuti, hogy infarktust kaptam volna, másrészt meg most bemutatkozott, hogy nélkülem szerencsésebb a csapat. És nehogy már ezen múljon...:)

---

Péntek reggel csak 6 után sikerült felkelnem, annyira a meccsen pörgött az agyam. De annyival tovább maradtam melóban, amennyivel később beértem, szóval nem vesztettem órákat.:)

Meló után hazajöttem, mostam, tévéztem, tesót vártam, bundás kenyeret sütöttem, aztán el is telt az este...:)

---

Szombat reggel keltünk Forma-1-időmérőt nézni.

Utána jött Gergő, és egy autószerelő barátja, aki megnézte az autót. 

Kiderült, hogy egy kábel nem lett visszadugva, ezért nem indult el a járgány. Visszadugta, és elindult. Hatalmas nagy kő esett le a szívemről...:)

Ezután egy elég mozgalmas nap vette kezdetét, tesómmal a nyakunkba vettük a várost. Több hét kényszerphenő után megsétáltattuk a Fiatot.

Először a plázába mentünk. Lottó, tippmix. 

Anyunak megint kettese volt a lottón... Már nem lepődök meg!:)

Tippmix: összeraktunk egy olyan szelvényt, amivel 300-ból 126 ezer forintot nyerhettünk volna! Persze már elszállt, de azért nem nézett ki rosszul!:)

Meg mikrót néztünk.

Egyik kolléganőm mondta, hogy nekik valami csillám-izé romlott el a mikrón, amikor nem melegített. Aztán anyukája mondta, ugyanazt a szót, de megint elfelejtettem. Tuti nem csillámpor, és nem is csillámpóni.:)

Neten meg azt olvastam, hogy valószínűleg biztosítékot kell cserélni, ami 4-5 ezer forint. És még keresnem is kell valakit, aki beszereli. Ezért inkább kerestem egy mikrót, mert az egy magamfajta agglegény-emberke számára nélkülözhetetlen...

A pláza után az Árkádban is megnéztük, végül ott vettem.

Gyerekek, ez a tavasz ez hihetetlen...

Annyi szép csajt láttam, hogy az kész!♥

A MediaMarkt ügyfélszolgálatánál a garancia intézésekor jó szokásomhoz híven elbambultam, és megkérdeztem a csajt, hogy végeztünk-e, ő meg rám mosolygott, szép kék szemeit nagyra nyitva közölte, hogy igen, én azt hittem, ott olvadok el...:$

Ja: Gorenje mikróm lett. Tök menő.:) A '80-as évek végi ausztriai bevásárlóturizmus óta nagy vágyam volt, hogy legyen egy Gorenje-cuccom, és ez most megvalósult...:)

Persze ennél is jobban örülnék, ha a régi működne...

Aztán Spar, majd átmentünk a Lidl-be.

Feltankoltam húsból, sajtból, szalámiból, vízből, tejből, kenyéren kívül most egy jó ideig nem kell majd vennem semmit.

Találtam újabb kisütnivaló finomságokat is, szóval kreatívkodhatok a konyhában.:)

Ja, és vettem pizzafűszert, ami azért érdemes említésre, mert a Knorr-féle Fűszervarázs óta nem találok szendvicsre is használható fűszerkeveréket. 

De most ez a kérdés is pipa...:)

Lidl után OBI. Nem robbantottunk kasszát, tesóm három csavart vett, én két izzót, de az állam leesett, milyen kedves és segítőkész eladókkal találkoztunk.

Remélem, ez nem csak a nyitás utáni lelkesedésnek tudható be!:)

Aztán elmentünk utónévnapi ebédre a Halgödörbe. 

Fokhagymakrémlevest ettem halgolyókkal feltuningolt sztrapacskával, de még vagy 5-6 fogás -hehe: HALFOGÁS...:D- van az étlapon, amit szívesen megkóstolnék. Ez nálam nagyon nagy szó, mert nem vagyok túlzottan képzett gasztronómiailag, étteremben általában Gordon bleu-t, vagy rántott sajtot eszem, mert azokat nehéz elrontani, és így jó eséllyel jóllakottan távozhatok..:)

Persze nyilván az is sokat segíthetett a választásban, hogy az étlapon az ételek fényképei is szerepeltek.:)

Majd még elmentünk az ETO Parkba egy kedves szurkolótárs leányzónak jegyeket venni a mai meccsre, kimentünk sógornőmért a vasútállomásra, aztán Győrzámolyra indultunk.

Kórházi ismerősökkel gokartoztunk. Vagyis én csak néztem.:)

Jó persze, megígértem, hogy én is fogok menni, de nem mentem... Ez az átépített emeletes pálya kicsit "ijesztő", főleg, hogy a kartok elég gyorsnak tűnnek.

 Majd esetleg Komáromban kipróbálom, az lájtosabbnak tűnik...:)
8 után kezdődött a srácok futama, fél órát mentek, utána még jó sokat dumáltunk, éjfél után értünk haza.
Jó kis nap volt, jól éreztem magam, bár estére már pöttyet hulla voltam...:)
---
Ma reggel elmentem kútra újságért, aztán megnéztem a Forma-1 Kínai Nagydíjat.
Alonso nyert, Räikkönen második, Hamilton harmadik. Vettel csak negyedik. Tökéletes végeredmény.
Jó kis hétvége ez eddig...
A nap süt, szépek a lányok... Délután 16.30-kor meg ETO-Vidi!
Ha azt behúzzuk, az még nagyon jó hatással lenne a bioritmusomra.
Kb. annyira, mint az, amire most gondolok.:)
Na persze annyira azért nem!:)
Zizi vagyok...:)
---
Amúgy akartam kérdezni Tőletek valamit, de jobb, ha nem kérdezem meg...:)
---
Jók legyetek, vigyázzatok magatokra!
Feel the sunshine!
Puszik, pacsik, éljenek a csajok!♥