Rendhagyó időpontban írom ezt a bejegyzést. A magyarázat annyi, hogy szerettem volna még az idén egyet posztolni, de máskor nem lesz rá időm.:)
Na szóval...
Vasárnap az ebéd lasagne volt. Jól sikerült, bár szerintem viszonylag lehetetlen elrontani. Utána pihi. Tévé, messenger. Jobb híján a Segítség, bajban vagyok! című műsort néztem. Vicces volt, mert két részt adtak le egymás után, én pedig az elsőbe belealudtam, és vártam a korábbi szereplőket. Aztán Pimasz úr. Na, az is megért egy mesét! Ismét két rész egymás után. Az elsőben Michelisz Norbi, a másodikban pedig Rubint Réka vendége volt a pimasz riporter. Pff... Jójó, én Norbival kapcsolatban valamennyire elfogult vagyok, de a két műsor alapján is zongorázni lehet a két híresség közötti különbséget. Hihetetlen, hogy ez a srác mennyire szimpatikus, és hétköznapi figura. És tök aranyos a felesége. Is. Vagy aranyosak a feleségével. Egyébként pont a napokban futottam bele negatív kommentekbe Michelisz kapcsán. Azt kifogásolja a nagyérdemű, hogy Norbi barátkozik (!) Kasza Tibivel. Hát nem tudom... Azért vannak nála vállalhatatlanabb magyar sztárok...:)
Délután unalmamban megittam egy sört. De nem csúszott. Akkor még...
És hosszú idő után beléptem a kvízpart-ra. És vezettem is a napi ranglistát a német nyelvtan-kvízben. Rohadt nagy májer vagyok!:)
Más. Amikor a mórás lányokkal leültünk beszélgetni, emlékeim szerint két általános iskolai tanáromról meséltem nekik bővebben.
Az egykori magyartanárom anno egyfolytában sulykolta belém, hogy jól írok, meg nem vagyok hülyegyerek. Ezért adott 4,7-es átlagra egyszer félévkor 4-est. Mert hogy többre vagyok képes. Aztán mikor a Feketében voltam gyakszin, elsők között ajánlotta fel a tegeződést.
Biológia-, és földrajz tanáromnál pedig nagyon volt a fegyelem. Akkor még menő volt az olyan karóra, ami egészkor csipogott. Na, azokat az órákat ki kellett vinni óra előtt a szertárba, különben volt nemulass.
Egyszer a tanárnő feleltetett földrajzból. És kettest kaptam. És elsírtam magam, és azt mondtam, hogy nem tudtam készülni, mert eltörtem az ujjam. Az ujjtörés ténye igaz is volt, tesiórán a tanárral kosárlabdát dobáltunk, és egyszer hülyén kaptam bele. De Klári néni lekapott a tíz körmömről, hogy ne gondoljam, hogy kivételezni fog velem bárki is az életben, meg mit képzelek én magamról. És mekkora igaza volt. Azóta még a látszatát is igyekszem kerülni, hogy előnyt kovácsolok fogyatékosságomból. Jó, azt mondjuk gimiben volt aki komolyan vette, amikor azt mondtam, hogy a lépcsőn direkt kapaszkodok a szembejövő lányok mellébe...XD Kb. kétszer, ha előfordult velem ilyen, és nem szándékos. És égő. És ezek után senki sem mer majd szembejönni velem egy lépcsőn.:)
Szóval a gyakorlatot leszámítva soha nem tanítottam iskolában. De ők ketten igazi példaképek.
És már mindketten ismerőseim facebookon. Mert Klári néninek válaszoltam egy kérdésére egy csoportban, aztán be is jelölt.
Egyébként... Ha jól emlékszem, utolsó általános iskolai óránk egyben Klári néni nyugdíjba vonulása előtti utolsó órája is volt. És az Éretlenek című francia vígjátékot néztük meg. Mikre nem emlékszem...:O
1996-ot írtunk. Kinga és Kira akkor még meg sem született...:O :D
---
Hétfő. El akartam futni az Árkádba. Viszonylag gyorsan sikerült lebeszélni magam róla. Hamburgert ebédeltem, mexikói fűszerezésű husi felhasználásával. Na, ezt bezzeg felírtam, különben elfelejtettem volna...:D
Majd pláza. Játékbolt, lottózó, meg CBA.
Aztán Tündi kolleginával találkoztam a Hollóban. Nem, ő nem a virtuális élettársam. Már régóta terveztünk egy beülős-beszélgetős összeröfföt, most végre sikerült megejteni.
Fejenként egy sört ittunk meg, tehát nem ittunk semmit, mert mint tudjuk egy sör nem sör.
Négykor találkoztunk, és 17.40-kor néztem rá az órámra. Szóval gyorsan telt az idő, jól kiveséztük az élet nagy és kevésbé nagy dolgait.:)
Hazafelé menet a 14-es az orrom előtt ment el, Tündi akkor ért haza, amikor felszálltam a buszra.:)
Otthon ittam még egy levezető sört.
Aztán érkezett Harcsi barátom, Zsófija ment vissza Pestre, és beköszöntek. Vágod, hogy ez a Zsófija mekkora szójáték?:D
Gergőék el, Bandi be. Hozott kaját. Kevin nem maradt magára.
Olyannyira nem, hogy Bandival, lakótársammal, és az időközben visszatérő Harcsival olyan spontán előszilvsztert csaptunk, hogy a fal adta a másikat.
Este 7-kor még volt egy felesleges karton söröm. Hajnali fél 3-kor már nem volt.:D
---
Tegnap. Reggel elmentem cigiért. Még az is csodaszámba ment, hogy fel bírtam kelni.:)
Kb. egész nap lézengtem, próbáltam életet lehelni magamba. Enni sikerült, meg megittam egy csomó vizet. Aztán elmentem a pályaudvarra vonatjegyért. Este 6-kor. Útközben is ittam. Vizet.:D
Hazatérve messenger. Meg kávé. A vacsora képviselőfánk volt.
És egy igazi gyöngyszem a nap végére: a bosnyák Sateliti együttes Audi című száma.
Pazar, zseniális. A hangszerelés, a tánc... Ez egy csoda, nem kizárt, hogy csengőhang lesz! Ne hagyjátok ki!:D
Isten látja lelkem, azon agyalok, hogy Boszniában bosnyákul beszélnek? Kíváncsi lennék a dal szövegére.:D
---
Ma. Felkeltem, kávéztam. Beraktam egy mosást. Most pötyögök. Aztán fürdés, meg szerintem még egy kávé.
Ejtőzök, pakolászok, aztán 11.48-kor indul a vonatom Ausztriába. Tesóméknál töltöm a szilvesztert. Lájtosan, beszélgetős, babázós, sokat alvós... Egy-két sört megivós...
Majd 2-án érkezem a tervek szerint! Egyébként elérhető vagyok, ha valaki hiányolna.
Én is hiányolok valakit...:(
Na de mára ennyi voltam.
Meg 2015-re is ennyi voltam.
Holnapra jó bulizást mindenkinek, és persze Boldog Új Évet kívánok blogom minden kedves és kedvetlen olvasójának!:)
Puszik, pacsik, éljenek a csajok!:)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése