2015. július 20., hétfő

Puszedli és coming out

Be kell, hogy valljak valamit. Na nem azt, ilyen címadás után...:) Szóval az előző poszt eredetileg Paprika, paradicsom és popsik munkacímen futott. Aztán kigyomláltam belőle az említett női testrészre vonatkozó részeket. Nem akartam, hogy perverznek gondoljanak az olvasóim.:) Tudom, van, aki szerint cuki, ahogy ilyen dolgokról írok/beszélek, de akkor is. Olyanok is vannak, akik okkal gondolhatják, hogy 34 évesen ilyeneket leírni szánalmas. Mindegy, ma bepótolom...:)
---
Péntek. Szóval úgy alakult a hétvége, hogy ha nagyon akartam volna, vasárnap tudtam volna posztolni, de jobb volt így. Meg aztán mára is bőven akad írnivaló. 
Szóval péntek este. Egy ismerősleányzó elmesélte, hogy fürdés után bekente magát babaolajjal, és a talpára is ráfolyt, melynek folyományaként megcsúszott, és hatalmasat zakózott a fürdőszobában. Mindezt persze hatalmas röhögő-szmájlik kíséretében. Pasiból vagyok, szóval nyilván elképzeltem az esés előtti jelentet is. De ettől eltekintve imádom az olyan embereket, akik a saját "szerencsétlenkedésükön" tudnak röhögni.:)
Este fürcsi, vacsi, olvasás, tévé.
----
Szombat reggel szomorú hír fogadott. Meghalt Jules Bianchi, francia F1-es pilóta. A nagy tehetséges srác a Ferrari istápoltja volt, az olaszok jövőbeni pilótájaként, nagy bajnokaként emlegették. Kilenc hónappal ezelőtt a Marussia színeiben versenyezve a Japán Nagydíjon szenvedett banális balesetet, mely után már nem tért magához. 
Holnap szülővárosában, Nizzában helyezik örök nyugalomra. Egy, a twitteren indult kezdeményezés nyomán az F1-rajongók holnap pontban 10 órakor a #CiaoJules hashtaggel búcsúzhatnak tőle. 
Nyugodj Békében, Jules, az égi pályákon kőrözhetsz tovább, talán épp Ayrton csapattársaként!
---
Pont a múlt héten beszélgettünk arról egy kollégámmal arról, hogy mennyire belénk égett édesanyáink halálának időpontja, és körülményei. 
2012 október 27-én szombaton reggel hívtak a kórházból, hogy Anyu meghalt. Busszal mentem be, értesítettem a rokonságot... Most pedig szombat reggel mentem be apámhoz a kórházba látogatóba. Szóval idegállapotban voltam. Felhívtam telefonon, mert elfelejtettem, melyik szobában fekszik, a cetlit pedig, amire felírtam, itthon felejtettem. Elmondott mindenféle hülyének. Közben összefutottam tesóm anyósával, aki szerencsére megnyugtatott.:) Na szóval apámmal elég érdekes hangulatú volt a beszélgetés, nagyon felhúztam magam. Még be kellett mennem a Coop-ba, mert apámnak másnap coopos mézes puszedlit kellett vinnem. Én meg elindultam a plázába, ahol ugye CBA van. Szóval bementem a Coop-ba, ahol Anyu 20 évig vásárolt meló előtt reggelente... 
A buszmegállóban pedig észrevett egy kolléga. Hiába mondtam Laci bácsinak, hogy 1 perc múlva jön a busz, mondta, hogy szívesen hazavisz, meg aztán így nem kell buszra mászni. Meggyőzött, megköszöntem.:)
Otthon, csendespihenő, tévé, hambi. Este pedig bementem a városba, mert Lui barátommal és feleségével megbeszéltük, hogy benézünk a Széchenyi térre, a Fröccsfesztiválra. A buszra felszállva egy nagyon helyes csajszi előre akart engedni, ráadásul magázva. Ez már egy ok volt az ivásra.:)
A Baross úton vártam meg Luiékat. Valamilyen szinten vicces volt, amikor Dreher sört kortyolgató kínai turista fényképezte az afrikai menekülteket... 
Széchenyi tér. Több hónap után találkoztam újra Luiékkal, volt mit megbeszélni. A fröccs is finom volt, meg elég sok ismerőssel is találkoztam. 
Virtuális élettársammal pedig megtörtént a coming out. Egy közös fényképpel felfedtük inkognitóját. Ez így nem teljesen igaz, mert egy kommentben anno már "elszólta magát".:) Egyébként nagyon aranyos lány, szombat este is nagyon hozta magát.:) A közös fotónkat személyiségi jogi okokból inkább nem teszem ki.:) 
Este 10-kor Luiékkal elmentünk a Mekibe. Rég ettem mekis sajtburgert, jól esett, de az enyém jobb.:D Meg aztán a pisilés is jól esett. A Mekiből kilépve pedig Harcsiba, és cimbijeibe botlottunk, ezt kb. megbeszélni se nagyon lehetett volna jobban.:) Dohányboltban is voltam. Basszus... Olyan csajok voltak bent cigit venni... Tip-top smink, öltözék... Egészen biztos, hogy nem mertem volna őket megszólítani...XD
Aztán Luiék elkísértek a taxikhoz. Itthon levezető sörözés következett, meg egy kolleginával, meg Bandival dumáltam messengeren. Kicsit bajban vagyok, mert azt hittem, 2 körül lefeküdtem, de fél 3 táján még posztoltam valamit facéra...:O :D
---
Vasárnap. Hatkor keltem... Nem értem, hogy voltam rá képes...XD Döglöttem, meg bementem a vasútállomásra. Vettem Sportot, meg váltottam pénzt apámnak. 
Aztán irány a kórház. Nagyon pöpec ez az új épületszárny, büszkeséggel tölt el, hogy Anyu munkája is benne van... 
Apánk most jobb formában volt, a puszedlit is megköszönte, meg a könyv is tetszik neki, amit előző nap vittem neki. 
Csak akkor ordította le a fejem, amikor megkértem, hogy ne stresszeljen...XD
Azért pár szót a nővérkével is váltottam. Egyrészt mert jó fejnek tűnt, másrészt meg... Diplomácia, na...:)
Amúgy neki nem soroltam fel a kórházi cimbiket, ő már más korosztály, öregszünk..:( :)
A kórházból hazajöttem, döglöttem. Délután 3-kor ettem először, chilis bab konzervet. Aztán jött Gege barátom, megbeszéltük az élet nagy dolgait egy kávé mellett. Meg anyukája küldött nekem ebédet, szóval milánói makaróni volt a vacsora. Köszönöm!;) 
Hm... A hétvégén fogalmazódott meg bennem, hogy nekem NB1-es meccset nézni jelen körülmények között olyan, mintha mondjuk esküvő-kiállításra mennék. Kívülálló vagyok... Mindenesetre belenéztünk a Hali-Fradiba, még a közvetítés megszakadása előtt. Király Gabit jó volt látni, Hajdú B. közvetítése pedig felüdülés...:)
Ja: a meccsen ivószünet volt. Kollegina meg lefutott 26,5 kilométert. Még belegondolva is meghaltam. Szép munka, gratulálok!:)
Virtuális anyósom jelzést kapott lánya új párjáról, rólam. Nézhetett, mint hal a szatyorban. Höhö, micsoda hasonlat!:)
Egyébként nemrégiben egy sörgőzös éjszakán kiszámoltam, hogy 1 nappal kevesebb köztünk a korkülönbség, mint tesóm és felesége között. Sose voltam jó matekos. Angolul is csak részegen tudok...:D
---
Ma. Sose sikoltott fel még ennyi nő egyszerre a nevemet kiáltva, mint ma reggel. Ehhez annyi kellett, hogy majdnem leestem egy lépcsőről, vagy járdaszegélyről, vagy miről. Ők pedig megijedtek. De többé-kevésbé ura voltam a helyzetnek.:)
Egy ruha, ha valakinek fotón jól áll, élőben látva a lélegzet megszegik..:) Na jó, ez nagyon magvas gondolat volt.:D
Új helyre költöztem az irodában. A cél ugyanaz, mint a szobámban: vigyázni a rendre.:)
Lesz egy helyettesítő büfésnéni. Megismert. Én őt nem. Aztán beugrott, hogy ő az a néni, akinek a kutyája a fia exnőjéről kapta a nevét. De a néni nevét nem tudtam. Eddig. Ami csak azért ciki, mert ő szerintem a nevemen szólított.:)
Ujjaimmal mutogatva kérdeztem meg kolleginát, hogy 2-ig lesz-e. Ujjaival mutatta, hogy 5-ig marad. Az olló elvágja a papírt!;)
Meló után bementem a szökőkúthoz. Gyönyörködtem városunk szépségeiben.:D Meg ittam fél liter vizet. 
Közben hívott apánk. A vérképe rendben, de több műtét vár rá... Legkésőbb szerdán mehet haza... Csórikám már nagyon menne... 
Aztán hazajöttem. Kávé, mosás... 
Meg sporthírek: 
Még mindig csak 36 éves lenne Fehér Miki. Elképesztő...
Tokody Tibor az NB3-as Mosonmagyaróvár (!!!) csapatához igazolt... WTF?
Dárdai Pált visszarendelte a Hertha, a német Bernd Storck az új kapitányunk. Ez akkor is szomorú, ha várható volt... 
Szentes Lázár pedig Gyirmótról Szaúd-Arábiába szerződött, Bölöni László edzői stábjához csatlakozik. A Roma legyőzése után a csúcson búcsúzik...:D
A héten? ETO-bérlet vásárlása, németóra, meg még ez meg az...
De mára ennyi voltam. Mindjárt Kék fény!;)
Jók legyetek, vigyázzatok magatokra!
Puszik, pacsik, éljenek a csajok!;)

Nincsenek megjegyzések: