Hétfő este csak néztem a Kék fényt, a hang le volt véve. Kriszti az előző blogbejegyzésben ráérzett, hogy valami nem stimmel, és rákérdezett. Én pedig felhívtam, és elmeséltem neki, ami a szívem terhe vagyon. Jól esett, és köszönet érte.:)
---
Kedd. Ez a zsáner-téma nagyon szíven talált. Mondhatnám, hogy meg tudnék nevezni valakit, aki -pusztán külső alapján- a zsánerem (lenne). De nem az. És hogy az előítéletek nem csak lefelé léteznek: elég rossz véleménnyel voltam róla korábban, és mostanában kezdek rájönni, hogy igen hülye voltam. Szerintem.:)
Még régebben meséltem nektek egy csajról, aki ismeretlenül is nagyokat szokott nekem köszönni, lövésem nem volt, hogy ki ő, egészen addig, míg be nem jelölt facén. Most valaki más is kiszúrta, hogy milyen kedvesen köszönt nekem meg nézett rám. De nem szóltam neki. Ez örökre titok marad.:D
Jópár hónappal ezelőtt elhangzott egy beszélgetés során, hogy azért vagyok egyedül, mert 3-4 szinttel a saját szintem felett keresgélek. Bizarr módon ezt az elméletet csak egy lánynak volt alkalmam elmesélni, ő -akkor- nem éreztem magát szintem felettinek.
Mondjuk az jutott eszembe, hogy egy csaj nekem dicsekszik el, hogy egy pasi hogy megnézte, akkor nem igazán tart sokra. Főleg úgy, hogy a szituáció a szemem előtt zajlott...
Amúgy ez a szintkülönbség-téma egyvalamiben sokat segített: belegondoltam, hogy ha a nekem tetsző nők három-négy szinttel felettem vannak, akkor az ETO NB3-as szereplése nem is olyan vészes: csak két osztálynyira van az élvonal. Amúgy baromira nem kötöttek le a magyar csapatok nemzetközi kupameccsei, nem az én szintem.
Az ETO viszont nyert a szlovákiai Szenc ellenében, a Gyirmót pedig Olaszországban verte a BL-induló AS Romát. Azért ez nem semmi.:)
Este meló után pihentem, és bundás kenyeret sütöttem. Finom lett. Csak az utolsó kenyér megfordításkor a földön landolt.:(
---
Szerda. Csodálkoztam, hogy milyen kevés kávé főtt le, és milyen hideg. Aztán rájöttem, hogy este nem is főztem újat, csak a maradékot kellett megmelegítenem.:)
Nyugdíjas lett az a kolléganőm, aki évekig főzte nekünk a kávét. Ezért a héten minden reggel a kávés társaság egy-egy tagja szolgálta fel neki a reggeli frissítőt.
Én szerdán voltam a soros, egy kollegina és egy kiskocsi segítségével megoldottam a mutatványt.:)
Egy másik kollegina pedig majdnem elfelejtett hazamenni kettőkor, én hoztam eszébe, hogy távozni szándékozott.:)
Délután jött a frissítő eső, konkrétan leszakadt az ég. Utána bő egy órával az Uniqua figyelmeztető SMS értesítője is megérkezett.
A nap hátralévő részében messengeren kommunikáltam kedves ismerőseimmel.:)
---
Csütörtök. A reggeli kávé közben egy, a médiatáborban megismert lány üzenetét olvashattam, aki elolvasta a blogbejegyzésemet, és nagyon tetszett neki az iromány.:)
A szokásos sportot olvasós-cigizős-telefonba révedős melórahangolódásból pedig virtuális élettársam mosolya, és telefonomra "kattintása" zökkentet ki.
Nem bántam, egy mókás-vidám napot alapozott meg.:)
Ebéd után sikerült beejtenem a késemet a tűzcsap-szekrényébe, egy kollegina pedig segített kibányászni. Mármint kitapogatta, hogy hol van, én pedig kihalásztam. Mókás volt.:) Jó, ez is az a kategória, ami írásban annyira nem jön át, de átélni jó volt, nagyot derültünk.:)
Aztán volt német is. Balu barátommal szintfelmérőt töltettem ki.:) Utána meg majdnem egy félmaratonnyi távot még lefutott. Én meg ezt látva majdnem lefostam a bokámat.:)
---
Péntek. A napot a médiatáborban kezdtem. Az hagyján, hogy az egyik segítő lányt ismertem, később az is kiderült, hogy bátyám egyik volt osztálytársának a fia is ott volt a csoportban. Kicsi a világ. Kicsit máshogy építettem fel az "órát", mint az előző hetet, de így is jó volt, a gyerekek is nagyon ügyesek voltak.
Akkor azért majdnem lefagytam, amikor szóba került a legolvasottabb bejegyzésem. Annak témája ugyebár a tevepata. A szó magyarázata általános iskolás gyerekek számára nem különösebben ajánlott.:D Szóval tereltem.:)
Szerencsére megértették, hogy a médiában fontos a diszkréció, így nem nagyon firtatták a kérdést.:) Ja, és egy tök érdekes játékot is játszottunk.:)
Aztán Jutka bevitt melóba. A fent említett kollegina utolsó munkanapja volt, tehát elég furcsa volt a a nap alaphangulata.
A nyugdíjasbúcsúztatón még én is elérzékenyültem egy kicsit....
Aztán az ütő is megállt bennem, amikor egy munkatársunkról kiderült, hogy kisbabát vár. Aztán kiderült, hogy csak viccelt. Nem, nem az apaságtól félek, ebből a szempontból nem vagyok érintett a témában.:)
Este pedig céges buli volt a Laposon. Úgy volt, hogy nem megyek, mert fáradt is voltam, meg szombaton Écsen volt jelenésem.
Aztán mégis hagytam magam meggyőzni, és nem bántam meg. Iszogattunk, hülyéskedtünk... Egy pizza társaságában egy kolléganőmmel volt módom egy kicsit "lelkizni" is, ami úgy kellett, mint egy falat pizza. Mármint kenyér.:)
Egy leánybúcsús társaságba is belefutottunk. Mármint ők belénk. Vicces volt, az egyik csaj hátára rá volt írva a neve, mire egy másik megigazította a haját, de nem került elő a neve. Mikor ezt szóvá tettem, közölte, hogy ő a menyasszony húga. Jól van akkor.XD
Hazatérve levezető sör, közben azzal a lánnyal társalogtam, aki nélkül nem lett volna se rádiós szereplés, se médiatábor, se semmisenem. Remélem, hogy az "erősítés" oda-vissza működik.:)
---
Szombat. Mosott kaka állapotban keltem fel, időbe telt, mire összekapartam magam, és elindultam a buszra. Először a vasútállomás felé vettem az irányt.
Vettem Sportot, adtam fel lottót, meg töltöttem pénzt apám telefonjára. Az eladócsaj kicsit szórakozott volt, gépi eurojackpot helyett gépi ötöslottót adott. De én is szórakozott voltam, elfogadtam.:D
Aztán majdnem elfelejtette beütni a 3000 forintos telefonfeltöltést, de szóltam neki. Nagyon hálás volt érte, azt mondta, kevesen tették volna meg a helyemben. Hát igen, az áldott jó szívem... A lány zavarodottságát pedig a kisugárzásomnak tudom be.:D
A vasútállomáson meglepve tapasztaltam, hogy öt menekültre egy fehér ember jut. Az az egy pedig odajött hozzám pénzt kérni kajára, mert ő rokkantnyugdíjas. Sorstársként nem adtam neki pénzt. Picit később azért láttam kijönni a dohányboltból egy doboz Kőbányaival. Megoldotta a táplálkozási szükségleteit.:)
Apámnál beszélgetés, ebéd... Muci néni megint annyi kaját hozott, hogy bealudtam. Döbbenet... Azt ajtó nyitódására megint azt vártam félálomban, hogy Anyu jön be...:(
Szerencsére sikerült felkelnem időben, így elértem a 16.10-es buszt.
Hazajöttem, ittam egy kávét, összepakoltam, majd Kata felé vettem az irányt.
A Honvéd ligetben pedig odajött hozzám egy lány. Ismerősnek tűnt. Megkérdezte, megismerem-e. Szóval az volt, akire gondoltam.
Ha egy nyolc éve nem látott exkollegina odajön hozzám, akkor azért az reményt ad feltételezni, hogy nem vagyok szarszeméttróger csávó...XD
Aztán csak odaértem Katához. Meg egy közös cimbi is megérkezett, akiről kiderült, hogy mostanában "sokat beszélget" egy lánnyal, aki ott dolgozik, ahol én. Hm... 61 közös ismerősünk van facén, de nekem nem ismerősöm. Ő tudja ki vagyok, én csak sejtem, hogy ő ki. Ezt talán bizonyítja, hogy a közhiedelemmel ellentétben nem jelölök be mindenkit, és hogy engem sokan ismernek a járásomról. Meg a nézésemről. Haha...:)
Filmet néztünk, beszélgettünk, kutyát sétáltattunk. Alkoholt nem fogyasztottunk. Tényleg.:D
---
Vasárnap. Kata előbb felkelt, mint én. Ébredés után gyorsan megfürödtem. Kicsit szűkebb volt a szokásosnál, de azért nem volt okom panaszra. A félreértések elkerülése érdekében: a fürdőkádról van szó.:)
A délelőtt folyamán írt egy RTL Klubnál dolgozó ismerősöm, hogy ismerek-e, Gyirmót-drukkereket, mert az AS Roma elleni siker kapcsán szeretne beszélni velük. Ezen mosolyogtam.:) Jesszus, mi lesz itt, ha a Fiorentinát is legyőzik?:D
A fent említett cimbi aztán eldobott minket hozzám. Kata segített kitakarítani a szobámat. Vagyis kitakarította a szobámat. Olyan, mintha új helyre költöztem volna, zongorázni lehetne a különbséget. Vagy nem tudom, az nem is kifejezés... Újra fogadhatok vendégeket, tarthatok német órákat itthon, meg ilyenek..:)
Azon az ötleten viszont komolyan elgondolkodtam, hogy kereshetnék egy bejárónőt, aki havonta egy-két alkalommal segítene a szintentartásban.:)
Szóval viccel kívül, ha valaki ismer valakit, esetleg személyesen segítene, légyszi vegye fel velem privátban a kapcsolatot! Köszi!:)
Pár hónapja szó volt róla, hogy idén végre eljutok a tápszentmiklósi falunapra. Aztán az élet kissé máshogy alakult.
Nem bánom, 4 óra alatt rendet vágtunk a szobámban, bohóckodtunk, hambit is ettünk, teljesen jó volt. De jövőre a bakancslistán ki kell pipálni a Delta-, és Lord-koncertet.:)
Ma már semmi extra nincs tervben. Vagyis megeszem a csokis-meggyes galuskát, aztán alvás.
Jövő héten nem lesz német, viszont megyek egy kedves jóbarátom édesapjának temetésére.:( Aznap meg apám kórházba megy, de nem kizárt, hogy még aznap kiengedik.
Meg lesz Médiatábor, 3. turnus is.
Jövő hét végére szerintem még nincs program, jó lenne a rendrakást finomhangolni egy kicsit. Vannak ötleteim. Majd mesélek.
Mára viszont ennyi.
Jók legyetek!
Puszik, pacsik, éljenek a csajok!:)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése