Hangsebesség- 305 km 23 perc alatt

Vasárnap kaja meg csendespihenő volt a program, aztán mentem a Dreherbe ETO-meccset nézni. Megerőltetés nélkül 2-0-ra nyertek a srácok Szombathelyen, Völgyi Dani szögletből szerzett gólja sokáig emlékezetes marad.

Fogyott is a sör rendesen, még itthon is találtam a hűtőben...:D

---

Hétfő. Elfelejtettem ébresztőórát beállítani. Egy óra késéssel értem be dolgozni, és egész nap nagyon "he" voltam. Mindennek persze az a rohadt óraátállítás az oka.:D

Meg ugye Anyu halálának második évfordulója volt, ez is rendesen rányomta bélyegét a napra. 

Fél 3-kor mentem haza, gyors kávé után lakótársammal mentünk az Árkádba ügyintézni. 

Aztán Harcsival és Atival találkoztam, és nem, nem kávéztunk. És a KFC-ben sem kajáltunk. 

Este pedig Harcsival a Vendelinbe mentünk, ahol Zsuzsival találkoztunk, aki ugye tegnap meginterjúvolt minket a rádióban. Meginterjúvolt. De hülyén néz ki így leírva!:D

Későn, és hullafáradtan értem haza...:D

---

Kedd. Fél 3-kor jöttem haza, döglés volt, semmit nem csináltam.  A szobámban lévő konvektort még nem sikerült beindítani, szóval nincs melegem...:( :)

Olvastam, tévéztem, facén cseverésztem, rádióműsort "promóztuk", és viszonylag időben nyugovóra tértem. 

---

Szerda. Na, ezt a napot nem írtam fel a puskacetlimre.:)

Jól indult a nap, egyebek mellett munkahelyemen kaptam házipostás boritékban egy csokit!:)

Kettőig voltam melóban. Vettem focisújságot, aztán hazajöttem. Lakótársammal kávéztunk, aztán már kezdtem igen feszült lenni. 

Gergő és barátnője jöttek értem, az interjú előtt a plázába mentünk. Komoly volt, tiszta vizsga előtti, tételfelmondós volt a feeling!:)

A plázában elfogyasztott kávé után mentünk a Győr Plusz Rádióhoz...:)

Hm... A stúdióba lépve teljesen olyan érzésem volt, hogy megkukultam. Amikor Zsuzsi szólt, hogy 1,5 perc múlva jövünk, majd berosáltam..:D

Egyébként hihetetlen érzés volt, amikor felvillan a piros "adás" felirat... Na, az igazi adrenalin-bomba...:)

Sok mindent máshogy mondanék, mint ahogy elmondtam, jópár dolog ki is maradt. Őszintén szólva belülről teljesen vállalhatatlannak éreztem a szereplésemet, visszahallgatva annyira nem volt vészes.:)

Kíváncsi lennék szombathelyi rádiós műfajismeret-tanárom véleményére, aki -teljesen jogosan- megígértette velem, hogy ilyen hanggal soha a büdös életben nem fogok rádiózni.:) Két év call center azért remélhetőleg csiszolt valamit az összhatáson. 

Hihetetlen gyorsan elrepült az egy óra. Amikor a végén a vizesflakonért nyúltam, olyan érzésem volt, hogy kb. ilyesmit érezhetnek Kimiék egy futam teljesítése után, ami ugye 305 kilométer, és kb. 1,5 óra. 

Mi csak egy órát izzadtunk, ebből 23 perc lett a vágott hanganyag.:)
A viccet félretéve: köszönöm a segítséget Harcsinak, a lehetőséget Zsuzsinak, jó volt veletek!:) Ugyancsak köszi a sok jókívánságot, visszajelzést, gratulációt!:)

Nem, egyébként nem érzem magam faszagyereknek, hogy szerepeltünk a rádióban, "jókor voltunk jó helyen", Harcsi egy ismerőse látta a videónkat, ezért szerepelhettünk. De arra azért büszke vagyok, hogy elvállaltuk, hogy szerintem egész jó lett, és hiszek benne, hogy ezt a "vonalat"/témát tovább lehet és kell is vinni.

Ja: élő adásban szurkoltam az ETO-nak, hát nem jött be: 2-0-ra kikaptunk az NB2-es Gyirmóttól, így aztán kiestünk a Magyar Kupából...:) 

A vágott hanganyagot majd elküldöm annak, aki kérte, akinek ígértem, és annak is, aki még kérni fogja!:)

Adás után még egy kicsit beszélgettünk, vettem jutalomfalatokat a Mekiben, majd hazatértünk.

Lakótársammal beszélgettünk, majd nyugovóra tértem. 

---

Ma szabin voltam. Écsre szerettem volna menni, de erről majd később. Ebből következik, hogy nem voltam Écsen...:D

Délelőtt bementem a városba csekket feladni. Nem lettem celeb, senki nem ismert fel, autogramot pláne nem kért senki..:( :D

Aztán hívott apám. Történt, hogy még tegnap ajánlott levelet kaptam Écsre az Államkincstártól. Vagyis tegnap még csak értesítőt, ma megkapta fater a küldeményt is. A vicc az, hogy immáron öt éve Győrbe vagyok bejelentve. 

Na, megkaptam a fogyatékossági támogatást, meg az utazási kedvezményt is, novemberre már nem kell bérletet vennem.:)

Hm... Tegnap viszont lejárt a parkolási engedélyem érvényessége. A fogyatékossági támogatás papírjaival meghosszabbítható az Okmányirodában. 

De melyikben? Mert ugye lakcím szerint Győr az illetékes, a fogytám szerint viszont Pannonhalma. Arról nem is beszélve, hogy az ellenőrök ugye kérhetnek személyit, és így ugyebár nem egyeznek az adatok! 

Tiszteletkör-szagot érzek...:/ :D

Most mindjárt fürcsi, aztán sütök pesztós melegszenyát!:)

Holnap meló, szombat piac, megveszem apámnak a vennivalókat. Kijönne velem valaki?:)

Délután ETO-meccs, jön a Diósgyőr, bele se merek gondolni, mi lesz a vége, semmi jóra nem számítok. 

Vasárnap meg Zala, megyünk nagybátyámékhoz, meg ugye temetőbe. 

---

Boldog Szülinapot, Tesókám!;)

---

Mára viszont ennyi!

Jók legyetek!

Puszik, pacsik, éljenek a csajok!:)

Jelzésérték

Pénteken a bejegyzés megírása után bundáskenyeret sütöttem. Kalandos volt, mert friss volt a kenyér, és mindig szétmállott a tojásban. De azért sikerült úrrá lennem a nehézségen!:) A változatosság kedvéért ezúttal pizzafűszerrel bolondítottam meg a tojást, nagyon fincsi lett. Két leányzó is jelezte, hogy az egyik kenyéren konkrétan f*szt/brét/péniszt formáz a "piros arany-feltét", esküszöm, nem volt szándékos... De legközelebb puncialakot fogok rányomni, ha addig élek is..:)

Ja: a Sparban természetesen ezúttal láttam a "szögletes alakú felmosót", de nem vettem, egyedül képtelen voltam hazacincálni. Persze amikor Gergővel kerestem ugyanezt, vagy tesómékkal voltam, akkor nem volt...:/

*

A blogfilm kapcsán legtöbben a bakiparádét dicséritek, ami nem is baj, mert ahol humor van, ott minden van. Tegnap írt egy ismerősöm, hogy a csajos sztorik bizony neki is ismerősek voltak...

Megcsináltuk a filmet, szó van egy rádióinterjúról, a könyvesboltban meg odalép hozzám egy anyuka, hogy segítsek/segítsünk a mozgássérült lányának. Azért ezt hajlamos vagyok egyfajta jelnek venni. 

Pénteken az Árkádból hazaérve még a történtek hatása alatt voltam, és posztoltam a témában egy bejegyzést a facebookra. Azért oda, mert ott jobban szem előtt van, mint itt. 

De most ide is bemásolom. Eddig 119-en lájkoltátok, ami azt mutatja, hogy jó nyomon vagyunk, és bízom benne, hogy ez valaminek a kezdete. Hogy pontosan minek, az még persze nem világos.

Szóval:

33 éves mozgássérült srác vagyok. Családomnak, barátaimnak köszönhetően teljes életet élhetek. Dolgozom, szórakozni, meccsekre járok.
Van sok haverom, és néhány barátom, akikre mindig mindenben számíthatok, és ez fordítva is igaz.
Írok egy blogot is, melynek 6. születésnapjára egy filmet készítettünk. Nem kizárt, hogy valamilyen formában folytatása lesz, ez még körvonalazódik.

Van egy 20 éves lány. Itt facebookon ismertem meg, időbe telt, mire oda mertem hozzá menni személyesen is. Nagyon jóban lettünk egymással, megvannak a poénjaink, amiket „csak mi” röhögünk, a zenék, amiket „csak mi” hallgatunk. Ő „mer” engem oltani, szóvá teszi, ha rágyújtok a közelében, vagy ha fárasztó a szövegem. Egy időre kurtán-furcsán megszakadt a kapcsolatunk, hosszú idő után pont tegnap beszélgettünk újra.

Van egy másik 20 éves lány. Ő mozgássérült. Az anyukája lépett oda ma hozzám egy könyvesboltban, ismeretlenül. Elmesélte, hogy a lánya mozgáskorlátozott, és megkért, hogy segítsek neki abban, hogy a lánya járjon társaságba, emberek közé, nyíljon meg a világ felé. Nagyon furcsa volt, hogy többször többes számban beszélt a lányról. „Ide jártunk”, „ide felvételiztünk”.
Ha mi mozgássérült emberek megértjük, hogy mi vagyunk kevesebben, nekünk kell nyitnunk, nekünk kell megmutatnunk magunkat, egy videón, egy meccsen, vagy egy lányhoz odalépve…
Ha a mozgássérült fiatalok szülei megértik, hogy gyermeküket hagyni kell kibontakozni, a saját életüket élni, és hogy ő „ő” és nem pedig „mi”
Akkor ép társaink számára mi sérült emberek is természetesebben leszünk, nemcsak Mosolyka, és Nick Vujicic fogja számukra a sérült ember társaságát jelenteni.
És akkor talán nemhiába ültünk le Gergő barátommal egy kávéra a Stadion sörözőben.
- A fotó persze nem a Stadion Sörözőben készült, nem ülünk, és nem kávézunk. -

---

Szombaton bementem a városba, lottót és tippmixet adtam fel.Semmi értelme nem volt, már az összes feladott szelvényem elszállt.:)

Hazafelé a buszmegállóban két csaj szórólapot osztogatott. Bulimeghívót, ha jól láttam. Az ott ácsorgó emberek közül csak nekem nem adtak. Megszoktam már. Persze agykontrollos meg hittérítős szóróanyagból mindig jut nekem is. Nem is értem...:D

A buszon ismét át akarta adni a helyét egy tizen/huszonéves leányzó...:O Megköszöntem, de nem ültem le. Helyben hagytam. Nem a lányt, hanem a szituációt.:)

A buszról leszállva pedig elestem. A zebrán. Na, az kemény volt. A térdemet is beütöttem, a tenyeremet lenyúztam, de szerencsére a következő autó érkezése előtt sikerült felkászálódnom.:)

És nem, ezeket az eséseket nem magyarázza, hogy mozgássérült vagyok. Figyelmetlen voltam, ennnyi. 

Otthon, vagyis itthon lakótársammal megittunk egy kávét, majd lejöttem a Matyira, mert Gergő anyukája hozott nekem töltött káposztát. Nagyon rendes volt,  köszönöm!:) A kaja pedig finom volt. Nagyon elszoktam ezektől a házias ízektől..:)

Mókás volt, ahogy mentem Jutkához, a zebrán futott utánam (!!) egy félig svéd, félig sváb 10 éves forma kisfiú, a következőket kiabálva: "Csókolom, nincs egy cigije?" A zebrán, utánam futva, érted? Beszarás. Gyárváros rulez!:D

A nap hátralévő része pihengetéssel telt, este megnéztem a Real-Barcát. Amikor a madridiak átvették a vezetést, már jobbára a Diósgyőr-Dunaújváros derbit néztem..:)

Közben elfogyasztottam a káposztát is, lakótársam hozott nekem tejfölt..:)

Megújult a borítóképem facebookon. Egy kedves leányzó műve, akinek egyébként sok ügyes és kreatív cucc van a tarsolyában és a vinyóján, majd együtt is fogunk kreatívkodni.:)

Közben egész este folyamatosan a Trollfoci-könyvet olvastam. 

Csak ismételni tudom magam: zseniális iromány, és sírva röhögök egyes részein. 

Mindenkinek csak ajánlani tudom, persze nem hátrány, ha szereted a focit. A magyart.:)

---

Ma reggel normális időben felébredtem, az óraátállítás miatt kicsit tartottam tőle, hogy ez nem fog sikerülni. 

Átállítottam azokat az órákat, amiket kellett, a konyhában lévő falióra még hátra van, még nem volt kedvem felmászni. 

Beszéltem faterral is, mondta, hogy egy-két dolgot "nem ártana, ha vinnénk", mikor legközelebb megyünk. Azaz legyünk szívesek vigyünk. 

Mondtam hogy jó, igyekszünk nem elfelejteni. Erre az volt a válasz, hogy csak azt nem felejti el az ember, amit nem akar. 

Mondom jó-jó, de elég sok mindennel foglalkozom mostanában. 

Erre megkaptam, hogy "mert Te aztán gondolom milyen kurva fontos  ember vagy..." Vagy valami ilyesmi. Apa csak egy van...:D

Elmentem a sarki kisboltba, Sportot vettem, meg krémest. Aztán hazajöttem. 

Kéne valamit rendelni a krémeshez, meg mosogatni, meg rendet rakni. 

Aztán este Hali-ETO a Dreherben.

A jövő hét meg elég eseménydús lesz. Mert ugye kurva fontos ember vagyok...:D

Fogkrém, fokhagyma, vöröshagyma. 

Ezeket kell vinni jövő vasárnap Écsre. 

Két f-betűs, meg kétféle hagyma. Nem fogom elfelejteni. 

Na de mára ennyi. 

Jók legyetek!

Puszik, pacsik, éljenek a csajok!:)

GosziBlog az éterben

Hétfő. A puskacetlin az volt, az első szó, hogy mozi. Mit ne mondjam, vakartam is a fejemet rendesen, hogy hogy kerültem én moziba. Aztán rájöttem, hogy lakótársammal megnéztük a blogfilmet.:) Egy kávé után, vacsi előtt. Aztán fürdés, és este fél 9 táján már aludtam. 

A Kék fény ezúttal kimaradt, fél 9 táján már aludtam. 

---

Kedd. Jó nap volt. Virtuális élettársamtól kaptam egy igencsak valóságos sütit. És egy másik kollegina pedig... Róla gyakran írtam már ehelyütt... Viberen közöltem vele, hogy mennyire jól esik, hogy milyen közvetlen velem. Nem köszön rám messziről, nem ugrik a nyakamba. Hanem apró, pici gesztusokkal. Persze örült neki, hogy megemlítettem, hogy észrevettem. És megkérdezte, hogy ittam-e valamit. Pedig vasárnap óta nem ittam egy korty alkoholt sem.:)

Meló nagyon komoly volt: kolléga elmondása szerint 11 körül oda akart jönni hozzá, hogy intézzek el neki egy telefont, fél 3 körül került sorra. Addig pörgés volt. Mint egy tőzsdeügynök.:)

Este meg szerettem volna nézni az Egészséges erotikát. Állítólag nekem való film. Neeem, nem a pucér nők miatt, hanem a humor okán.:) De valahogy nem kötött le. Viszont mindenképpen meg fogom nézni. 

Ámbár ha bevezetik az internetadót, felértékelődik a film a másik említett szempontból is..:D

---

Szerda. Mert hát a kormány a világon egyedülálló, adatforgalom alapján kivetendő internet-adó bevezetését tervezi. Szerintem ez annyira nonszensz, és hátrafelé mutató ötlet, hogy biztosan nem fog megvalósulni. Jó tudom, naiv vagyok. 

Sírva vigad a magyar: a netadó ötlete rengeteg jobbnál jobb "besza-behu"-mémet eredményezett. Ungarische Tragikomédia.:/

Felírtam még ide, hogy szaridő. No comment... LOL, egyben írtam, és nem húzta alá a helyesírás-ellenőrző.:)

Ebédkor food manager-szerepet játszottam, egy menütípus ugyanis nem érkezett meg. Leszerveztük telefonon, jött pótkaja, ajándék banánnal. 

2-kor letettem a lantot, befejeztem a hetet. Az aluljáróban bevásároltam a hétvégére: vettem négy kiflit, meg három zsemlét. Nem vagyok normális.:)

Pihengettem, olvasgattam, és szerencsére az is eszembe jutott, hogy csütörtökön 23-a lesz. Így aztán bepötyögtem a gázóra-állást. 

Este befutottak tesómék, nem sok idejük volt, elmentünk Lidlbe, vettem ezt-azt. Ja meg adtam egy pacsit unokaöcsinek. <3 p="">
(szerk.: a tegnapi újrajátszott Kecskemét-ETO meccs vége 1-1. 1-1-nél szakadt félbe, így igazságos. Ilyen sem volt még, hogy egy ETO-meccset elfelejtek leírni. Ez a szezon már kuka...)

---

Csütörtök. Régebben nagyon szerettem október 23-at. Érdekel a XX. századi történelem, tetszettek az '56-os dokumentumfilmek. Ez persze ma is így van, de mivel közeledik Anyu halálának második évfordulója, és egyfolytában eszembe jut az az időszak, úgy azért nagyon nem jó. 

Reggel kopácsolásra ébredtünk, a szomszédban felújítás zajlik. De legalább nem órára keltünk.:)

Aztán fürdőszoba-takarítás volt a program, 3,5 órán keresztül ganéztunk, kb. szó szerint. Elpakoltam minden felesleges dolgot, lakótársam mosogatott, törölgettünk... 

Anyutól át vettem azt a szokást, hogy mindenféle szatyrot elrakok. Mert valamire még jó lesz, ugye... Három fióknyit szórtam ki...:O :D 

Így is van vagy 8-10 gurigányi szemeteszsák, meg tízórais zacskó is van... 

Vacsorára finom lidlis rántott mozzarellás-paradicsomos csirkefalatokat sütöttem ki. 

Hosszú idő után irkáltunk egy sokat emlegetett leányzóval. Váratlanul ismertem meg, sokáig beszélgettünk, aztán hirtelen eltűnt. Most talán visszatért. Öröm-boldogság.:)

Este megnéztem a Megdönteni Hajnal Tímeát című magyar vígjátékot. Nem lesz belőle klasszikus, de azért meg fogom még nézni. Könnyű filmecske, jó dumákkal, váratlan poénokkal, formabontó narrációval...:)

Közben és utána hajnali fél 2-ig pötyögtünk kolleginával. Ahhoz képest, hogy fél 8-kor még ittam egy kávét, mert majdnem bealudtam...:) Neki egyébként mééég nem adtam fedőnevet!;) 

De nagyon jókat szoktunk beszélgetni, és nagyon tud motiválni. Remélem, ez valamennyire kölcsönös.:)

---

Ma délelőtt az Árkádban voltam. A könyvesboltban megvettem a Trollfoci-könyvet, meg Szuper Levente jégkorongkapus önéletrajzát. 

Közben ugyanott megállított egy néni. Elmesélte, hogy a kislánya ugyancsak mozgássérült, és megkért, hogy írjak neki facebookon, és hívjam el társaságba, emberek közé. 

Meglepődtem. Picit furán kivitelezhetőnek tűnik a dolog, mert hogy mit is írjak a lánynak, hogy ne vegye ki hülyén magát. Egyébként szerintem látásból szerintem ismerem a csajt. 

És az is fura volt, hogy végig többes számban beszélt a lányáról: ide felvételiztünk, ide jártunk, stb. 

Nem, nem vagyok ironikus. Ilyen témában főleg nem. Nagyon szeretnék segíteni. 

Aztán Spar. Vettem vécéillatosítót, meg hideg zsíroldót...:) 

Hazatérve neteztem, meg konzervet ebédeltem. Valami Cowboy-egytálétel, vagy mi a szösz volt a neve, nagyon vagány...:D

Kaja után meg olvastam, Sportot, meg a két fent említett könyvet. A Trollfocin visítottam a röhögéstől, ezt vártam, nem csalódtam, zseniálisak a srácok.:)

Mára már semmi program. 

Holnap terveztem Écsre menni. De lehet, hogy kimarad, mert fordítani kell, rakodni is kell. délután meg Real-Barca. Vasárnap meg Hali-ETO-t nézünk a Dreherben. 

---

Hm... Úgy néz ki, hogy a blogfilm kapcsán az egyik győri rádió vendégei leszünk szerda este Harcsi barátommal. 

Amint tudunk részleteket, megírjuk. 

De még nem 100%. 

100,1;)

---

A többi majd kiderül.

De mára ennyi voltam. 

Jók legyetek!

Puszik, pacsik, éljenek a csajok!:)

GosziBlog-A film

Hétfőn a bejegyzés megírása után pihenés volt a program. Meg Kék fényt néztem, meg egy buta régi magyar filmet az M3-on. Azért buta, mert hiába vártam az izgalmas végkifejletet, azt végül "agyoncsapták" a főhős öngyilkosságával... 

---

Kedd. Fél 3-ig dolgoztam. Vicces volt, mert fel akartam hívni itthonról Harcsi barátomat, de nem kellett a telefonhoz nyúlnom, mert a buszmegálló és a lakásom között összefutottunk. Picit beszélgettünk, aztán hazaballagtam. 

Ismét kávéztunk lakótársammal, dumáltunk egy jót, és megnéztem a Feröer-szigetek-Magyarország meccset. Közben meg egy kolleginával irkáltunk viberen. 

----

Szerda. Apám kérésére telefonon intéztem neki mosógépszerelőt. Mondtam neki, hogy előbb nézesse meg a biztosítékot, nem ott van-e a rejtélyes hiba. Lehülyézett, ezért hívtam szerelőt. Aki aztán nem vitte el a mosógépet, megkérte apámat, hogy nézesse meg a biztosítékot. Győzelem.:D

2-ig voltam melóban.

Gergő barátom és barátnője 3 hónapot Kanadában töltött, ahonnan néha videóüzenetekkel jelentkeztek. Ennek kapcsán fogalmazódott meg bennem, hogy a blogom hatodik születésnapjára készítsünk egy videót. 

A gondolatot tett követte, szerdán megejtettük a forgatást. Nem szeretnék róla sokat írni, a film önmagáért beszél.:) Gergő nagyot alkotott, és többé-kevésbé magammal is meg voltam elégedve. Ami annak fényében nagy szó, hogy utálom, ha filmeznek.:) A járásom még hagyján, de van ez a little-kóros-túlmozgásos-fejtekerésem is, botrányos látvány...

Szépen ránk sötétedett, mire végeztünk, már csak kajcsi, fürcsi, meg pihi volt. 

Hm... Az álmoskönyvek szerint nem jelent jót, ha egy lány azt mondja, hogy várjam meg, amíg fürdik, és mindjárt jön, én pedig bealszom. Most ez történt. Persze csak messengeren...:( :)

---

Csütörtök. Munka után elmentem a plázába. Találkoztam egy régi kedves cimbivel, váltottunk pár szót. Aztán vettem cipőt. Ugyanolyat akartam, mint a régi, ami persze már szarrá volt kopva. Amikor az eladót megkérdeztem, hogy a kezemben lévő csuka ugyanolyan-e, mint ami a lábamon van, mosolyogva válaszolt, hogy "hát valami hasonló".:) Szeretem, ha egy nőnek van humora.:D A cipő egyébként pöpec, a régi jobbos talpa már slickre kopott, új cipőben tényleg úgy érzem, mintha jobbak lennének a lábaim...:)

Most vettem észre, hogy új útvonalon jár a 14-es.:O De így legalább le tudtam ugrani cigiért. A másik buszon viszont heringparty volt. Diszlájk...:/

---

Péntek. Meló után a Smukiba mentem, kórházi cimbikkel iddogáltunk. A sör mellett egy diós-mákos (!) pálinka is lecsúszott, hááát.... Nem voltunk szomjasak...:)

Jól éreztük magunkat, ismét sikerült rendesen belecsapni az éjszakába. A bölcsességfogamnak is csak az első 1-2 sörig fájt a hideg sör. Aztán megbarátkoztak...:D

--

Szombat. Fejfájással ébredtem. De az Algoflex csodát tett.:) A Smukiból írtam egy lánynak, akivel már nagyon rég beszéltünk. Reggel írt vissza, picit pötyögtünk, majd azt ígérte, meló után mesél bővebben. Végülis már meló után vagyunk. 

Délután elmentem lottózóba, meg boltba. 

5-re aztán megérkezett Gergő, elhozta a film végleges változatát. 

Hm... Titokkampány, óvatos promóció megvolt, szerintem ügyesen csináltuk. A film is zseniális, Gergő nagyon jól összevágta, és ami a legfontosabb, mindketten magunkat adjuk. Én nem bánnám, ha lenne folytatás valami formában. És van is szó róla..:)

Csinálnom kellett egy youtube-fiókot, mert máshová nem tudtam feltölteni a videót. 

Ha már ennyit írok róla, akkor már ide is feltöltöm...:)

Szóval ezzel a kis filmecskével szeretném megköszönni, hogy hat éve olvastok, kíváncsian várom a -szándékaim szerint- változó formában testet öltő folytatást!:)

Este a konyhában megittam egy üveg lidlis multivitaminlevet a nagy izgalomra.:)

---

Vasárnap reggel tudtam meg, hogy infarktusa után kórházban ápolják Hajdú B. Istvánt, kedvenc sportriporteremet. Mielőbbi teljes felépülést kívánok neki, visszavárom, már most hiányzik... 

Rengetegen kommenteltetek a videóhoz, köszönet érte. A legjobban talán egy lány szavai estek, aki azt írta, hogy büszke rám, és hogy legyen több önbizalmam, mert lenne mire. Köszönöm! És mindenkinek a biztató, kedves szavakat. Egyéb dolgok is körvonalazódnak a háttérben, de ezekről majd később...:)

Még délelőtt árkádoltam egyet, aztán mostam. Nem találtam meg a biogolyót, aztán meglett. A mosógépben volt. Most az ETO-mezemet nem találom. Van Böőr a hátán...:( :D

Ebédet az Ernestóból rendeltem. Szombaton meg vacsorát...:)

Kicsi tévé, meg face-trécs után kiballagtam ETO-meccsre. 0-0 az Újpest ellen, gyengus volt, pedig a helyzeteink megvoltak. Nem tudom, most egyáltalán bent vagyunk-e még az első tízben, de még mindig Horváth Feri-párti vagyok, főleg Pinyő ellenében... 

Az meg rejtély, miért nem voltak képesek 18.30 helyett 16.30-ra, a Vidi-Lokival megcserélve adni a meccsünket, ha már este 7-kor a kéziscsajok a BL-ben vitézkedtek...

Hazatérve levezető sör, facebook, vacsi-fürcsi-alvás... Fél 1-kor...:D

---

Ma reggel persze hulla voltam.

Meg kb. egész nap.

Reggel egy kedves-aranyos kollegina elmesélte, hogy megvette Nick Vujicic egyik könyvét. Nekem is illenék már elolvasnom...

Hm... Most azt nem fogom kifejteni, hogy virtuális élettársam mennyire szimpi. Úgyis tabuk vagyunk egymás számára...:)

A fürdőszobatűz idején segédkező kolleginámnak meg szülinapja van, ehelyütt is Isten éltesse őt nagyon sokáig!:)

Itthon vagyok, mindjárt lakótársamnak is megmutatom a videót.

A héten ugye csak szerdáig meló. 

Aznap este buli, a hosszú hétvégén fordítás, takarítás, lesz a program, meg persze Écsre is ki kéne nézni. 

Majd alakulnak a dolgok. 

Mára viszont ennyi voltam. 

Jók legyetek!

Puszik, pacsik, éljenek a csajok!:)

Koffeinkúra

Nem emlékszem, hogy a csütörtöki poszt közzététele után történt-e még valami érdekes. Szerintem nem. Mármint aznap.

---

Péntek. Stresszes-pörgős munkanap, 2-kor ennek megfelelően le is tettem a lantot. 

A konyhában lévő óra szerint 14.55-kor értem haza. És este 6-ig ki sem mozdultunk onnan lakótársammal. Beszélgettünk-cigiztünk-kávéztunk. 

Egyébként vicces. Pont a napokban beszélgettem arról valakivel, hogy ha együtt élnék valakivel, biztos uncsibuncsi lennék, meg velem nem lehet túl sok mindenről beszélgetni, hát ez most megcáfolódott. Remélem, azért nőben is van ilyen.:D

Aztán még folytatódott a traccsparti, az F1 Orosz Nagydíj szabadedzésébe is belenéztünk, majd elvonultunk aludni. 

Aha... Az elfogyasztott három kotyogós kávé hatására hajnali 2-ig képtelen voltam elaludni. 

---

Szombat. Az elfogyasztott három kotyogós kávé hatására nem bírtam időben felkelni, így aztán most nem mentem el tesómékkal piacra.:(

Pihengettem, mostam, F1 időmérőt néztem, meg ebédet rendeltem a Don Pepéből: hamburgert.:D Délután 3-ra hivatalos voltam kedvenc törzshelyemre egy afféle kávézós szeánszra. Olyan szinten he voltam egész nap, hogy nem indultam el időben. Értem jöttek, és fél 4-re értünk oda, akkor kezdtünk, megvártak. 

Érdekes volt, jó volt!:)

Utána cimbi eldobott tippmixet feladni, majd visszamentünk kocsmázni. 

Kezdődött ugyanis a Románia-Magyarország EB-selejtező. 

1-1 lett, Dárdai tényleg gatyába rázta a csapatot. Pintér egy nulla, de ez a csapat ezzel a mentalitással igencsak biztató volt. 

Szalai les címén érvénytelenített szabályos góljánál épp a pultnál voltam, és annak a srácnak a nyakában kötöttem ki, aki segített elvinni a söröket. Csak semmi buzulás.:D

Dzsudzsák góljára pedig még évtizedek múlva is emlékezni fogok. 

A Smuki egyébként sport szempontjából pozitív: ott néztem az ETO első BL-győzelmét. A másodikat a Városházánál telefonon közvetítettem kolleginámnak.:)

Meg persze a vízilabda VB-döntőt is ott néztük. 

Tippmix: kétezer forintot feltettem a magyar győzelemre. Ez ugye bukó, de egy másik szelvényen legalább az a kétezer visszajött.:)

A meccs után bohóckodások-beszélgetések, meg ugye születendő unokaöcsém egészségére is ittunk azért.:)

Vacsorát pedig a Pingwinből rendeltünk: hamburgert. 

Itthon még két levezető sör következett, és egy kolleginával irkáltam, fél 2-ig.:)

---

Vasárnap. Nem voltam másnapos, de túl kipihent sem. 

Egykor kezdődött a Forma-1, Hamilton nyert, minden idők egyik legunalmasabb futamán. Nihil. No comment...

Utána lakótársammal elmentünk Lidlbe. Vettem vacsorát: sajtburgert. A változatosság gyönyörködtet.:D

Szavazni is elindultam. Csak hát új helyen kellett szavaznom, én meg b*sztam elolvasni az értesítőt. Annyira meg nem vagyok egyik párt felé sem elköteleződve, hogy utánanézzek neten, hogy a Balassiba, vagy a Lukácsba kell-e mennem...

Egy ismerősöm képviselőjelöltként vett részt a választásokon, két cimborám pedig polgármester lett. Vagyis egyikük maradt...:)

Hazatérve megittunk még egy kotyogós kávét, beszélgettünk, és nyugovóra tértünk. 

*

Petivel sokat poénkodunk, hogy "jó feleség" módjára kikérdezzük egymást, hogy telt a nap, mi van még intéznivaló, stb. 

Szokatlan, de igen jó érzés, hogy van kivel beszélgetni, hogy van kivel boltba menni, mosást bevárni... 

Jó, ez biztos hülyeség, mert tapasztalatlan és/vagy lúzer vagyok. De ezek azok a dolgok, amik hiányoznak. 

Khm... Nehogy most meg az jöjjön le a sorok között, hogy buzi vagyok...:D

Lányok... Hááát most konkrétan senkiről nem tudok beszámolni.:) Sok csaj  nagyon szimpatikus, kettő közülük kifejezetten bejövős. Egyiküket sem "kommunikáltam" senkinek, ezen nem is fogok változtatni. Mindenesetre biztos sokan meglepődnének. Köztük én is!:D De no way, a Túl jó nő a csajom filmcímnek elmegy, az élet nem ilyen. 

A magyarázkodást meg meguntam, hogy ki miért szimpatikus, meg "te elhiszed, hogy lehet köztetek valami?". Nem, nem hiszem.:)

Éljen  a vénasszonyok nyara!:D

*

Jól kezdődött a hét, reggel csekkoltam a tippmixet, és nyertem. Június óta először!:) 

Egész tűrhető hétfő volt. 

Szeretem, ha megnevettetek egy lányt. Ha ő engem, az sem rossz. Ha visítva röhögök, az meg egyenesen ok a leánykérésre. Na jó, nem teljesen!:)

Fél 4 táján távoztam melóból. Egy kolléganőmmel jöttem a 17-esen, az Árkádnál meg sikerült olyan beleéléssel hallgatnom a zenét, hogy kb. bohócot csináltam magamból..:)

Hazatérve kotyogós kávé, beszélgetés lakótársammal, meg párhuzamosan online virtuális élettársammal!;)

Még kicsit pakolásznom kéne, meg leszedni a ruhaszárítót. Meg fürcsi, meg vacsi.:)

A héten? 

Cipőt szeretnék venni, meg egy könyv is szerepel a kívánságlistán. Meg KFC. Ugye?;)

Kicsit ideges vagyok, mert semmi intéznivaló nem jut eszembe, azaz valamit tuti elfelejtek...:( :D

A héten talán már utal a NAV. És ha mákom van, lassan a MÁK is jelentkezik.:)

Jah, szombaton nem dolgozom. 

Egyrészt pénteken sörözés... Másrészt szombaton naaaagy nap lesz! Egy kis meglepetéssel készülök Harcsi barátom segítségével és közreműködésével!:)

Vasárnap meg ETO-Újpest. 

De addig még jelentkezem a tervek szerint. 

Mára viszont ennyi. 

Jók legyetek!

Puszik, pacsik, éljenek a csajok!;)

Boldogposzt

Vasárnap már semmi lényeges nem történt, neteztem, cimbivel beszélgettem, tévéztem. Bianchi balesete miatt ezúttal német híradót néztem, onnan valamiért részletesebb hírek érkeztek. 

Bianchi nagyon nagyot esett, sérülései is nagyon súlyosak. De azon nagyon ki vagyok akadva, hogy különböző Forma-1-es portálokon sokan a balesetről készült fotókat, videókat keresik, hiányolják. Miért? Ez miért jó? 

Rendben, a balesetek hozzátartoznak az F1 világához, de az ilyen szenzációhajhászást valahogy nem tudom elfogadni. 

---

Hétfő. Felírtam a puskacetlimre, hogy rövid út. Nem tudom, hogy ez mit jelent. Talán azt, hogy munkahelyemen kifelé jövet immáron tudok rövidíteni? Igen, talán ez lesz az!:)

Felírtam egy lány nevét is, akiről lesz még szó később. 

És egy másik lányét, aki hosszú idő után lájkolta egy bejegyzésemet facebookon. Jó, ez így tök banálisan, meg gyerekesen hangzik... Ez a tény csak azért bír hírértékkel, mert a lány kb. a semmiből lépett az életembe, tök jóban voltunk, aztán ennek valamikor vége lett. Az okát nem tudom, csak sejtem.

Alapvetően más ő, mint a legtöbb ismerősöm, ezért lehet, hogy nem megfelelően reagáltam bizonyos helyzetekben. 

Slusszpoén egyébként, hogy egyszer megkérdezték a véleményemet róla, és a meglepetéstől szóhoz sem jutottam, aminek következtében jól ki is lettem röhögve, hogy mit képzelek, egy ilyen lány majd biztos velem fog szóba állni. 

Én is szinte folyamatosan meg voltam lepődve, de igen, szóba állt...

Meló után Gergő barátommal spontán módon a Vendelinben kötöttünk ki, egy kávézós-beszélgetős-tippmixelős összeröffre. 

A szelvényem még aznap este elszállt...:( :D

Horváth Feri egyelőre (?) marad az ETO edzője, a Magyar Kupában pedig egy Gyirmót elleni városi derbi következik.:)

A románok ellen pedig nem pénteken, hanem szombaton játszunk!:)

Este fogmosás közben meg elszállt az egyik izzó a fürdőszobában, akkorát csattant, majd' lef*stam a bokámat!:)

---

Kedd. Történelmi pillanat: meló után elbóbiskoltam a városi buszon.:) Szerencsére jött egy ismerősöm, rám köszönt, így felébredtem..:D

Váltottunk pár szót, aztán elköszöntünk, bankoltam. 

Itthon lakótársammal beszélgettünk az élet nagy dolgairól, meg főtt tojást főztem magunknak vacsorára!:)

Ha megosztasz egy idézetet az élet apró örömeiről, vidám pillanatokról, amik széppé teszik a napodat, és egy olyan lány lájkolja, és küld egy szmájlit, aki pont egy olyan emberke, akire ez az idézet minden szempontból igaz, akkor ez egy újabb apró-pici örömpillanat. Szerintem.:)

---

Szerda. Állítólag a csillagokban is meg volt írva, hogy különleges nap lesz. Az lett.:) Kollegina elcsípett a szereldében, felkísért az irodába. Lekanyarodtunk a konyhába. Elővettem a bögrémet, eresztettem bele vizet, közben beszélgettünk. És a lány kinyitotta nekem a mikró ajtaját. Igen, a mikrózott víz rákot okoz. Meg dohányzom is... 

Na, szóval ez a pillanat annyira megérintet... Nem, ez nem egy burkolt, vagy nemburkolt szerelmi vallomás. Ez egy beszámoló egy olyan kis élményről, ami nagyon jól esett. Valakitől, aki -ha nagy szavakat szeretnék használni- lelkem olyan húrjait tudja megpengetni, amiket csak nagyon kevesen. Jaj, ez most nyálas lett. Mindegy, tudja, ha olvassa, nem lát újdonságot. És talán magyarázkodnom sem kell.:)

Hm... Tényleg különös nap volt, apám is elnézést kért, hogy mindig mindenen panaszkodik. Amúgy tényleg úgy van, ahogy mondta...:/ :)

Meló után el akartam menni postára, de elmaradt. Kolléganőm elvitt a plázáig, onnan meg hazajöttem. Cimbivel gyors egymásutánban két kávét megittam, vacsi, beszélgetés, és el is telt a nap. El nem tudom mondani, mekkora jó érzés, hogy nem vagyok egyedül!:)

---

Csütörtök. Délelőtt felhívtam a fogyatékosügyi hivatalt, hogy nem kell soron kívül kiadniuk a papírt, később jár le a parkolási engedélyem, mint gondoltam. 

Meló után el akartam menni postára. És nem maradt el. Utána  járdán megbotlottam egy aknafedélben, és elestem. A délutáni csúcsban előre féltem, hogy hányan jönnek oda segíteni, és magyarázhatom el, hogy nem vagyok részeg, csak béna. És még figyelmetlen is. Hááát... SENKI nem jött oda. Egy-két emberke szabályosan átlépett (!), jópáran kikerültem. Egy csaj kérdezte meg messziről, hogy minden rendben van-e, de kb. úgy, mintha épp az ebola tüneteit produkálnám.

Az újságosnál megvettem újdonsült kedvenc focis újságomat. Kifelé ballagva egy olyan barátommal találkoztam, akit hazaérve fel akartam hívni. Vonzás törvénye.:)

A zebránál véletlenül nekimentem hátulról egy 10-12 év körüli kislánynak. Szegényt majdnem belöktem az útra, autó nem jött, azért is indultam el, mert az vártam, hogy ő is el fog. 

Elnézést kértem, de előre féltem, hogy sírás lesz, vagy leszid, kicsúfol, stb. Nem ez történt. Mondta, hogy "nem, bocsi, én bambultam el." Meglepődtem. Összenevettünk, majd amikor ő a Révai, én meg a buszmegálló felé indultam, elköszönt. "Ezek a mai fiatalok..." Nem, nem reménytelen a helyzet.:)

Hazatérve megint két kávé következett, most meg blogolok, minő meglepetés...:)

És mára nincs is semmi tervben. 

Holnap kéne egyet tippmixelni, szombaton Smuki. Este román-magyar. Nem pénteken!:D

Hétvégén még F1 Orosz Nagydíj, sörfesztiválra meg szerintem nem megyek, 2000 forintos belépővel szerintem nem buli...

Jövő hét? Móniékkal jó lenne megsasolni a KFC-t, meg majd kéne bankolnom, egy-két régen halasztott talit is be kéne pótolni, fordítani is kéne... Szóval nem fogok unatkozni. 

Van valami a fejemben, amit szerintem elfelejtettem, de nem tudom, mi az. Nem csoda, hiszen elfelejtettem...:D

Úgyhogy mára be is fejezem. 

*

Csínján szoktam bánni a boldogság szóval. Tesómék esküvője mellett talán az ETO focistáinak bajnoki címe, és a kézislányok BL-győzelmei voltak azok a pillanatok, amikor igazán boldognak éreztem magam. Szánalmas, mi? Nem, egyébként nem az!:)

A jókedv és a vidámság igenis más jelent...:)

De most életem eddigi legboldogabb időszaka következik: nagybácsi leszek! <3 i="">

Még meg sem született, már tanít: problémákat helyén kezelni, hülyeségeken a lehető legkevésbé agyalni, várni, és örülni. 

Szerintem nagyon jóban leszünk!:)

*

Jók legyetek!

Puszik, pacsik, éljenek a csajok!:)

Kolesz-feeling

Vasárnap este igazi "parasztvacsorával" zártam a napot: szalonna, hagyma, paprika, paradicsom, málnaszörp. Nagyon finom volt, de sok mindent odaadnék azért, hogy ez mind "házi" legyen, mint jó 20 évvel ezelőtt, nem pedig egytől-egyig boltban vásárolt cuccok, mint manapság...

---

Hétfő. Nagyon nehezen keltem fel, elég aktív volt a szundi-gomb, de szerencsére időben odaértem a szokásos találkahelyre.

Meló után tesómék értem jöttek. Voltak kint faternál, hoztak újságokat, súlyzókat, meg habverőt is!:)

Aztán élményfürdőbe indultunk. Annyi volt a bonyodalom, hogy tesóm otthon felejtette a fürdőgatyáját, így még el kellett mennünk beszerezni egyet. 

A fürdőbe érve egy sráctól kaptam ajándékba egy napijegyet szaunakert-belépővel, mert neki nem kellett..:O :)

Ez amolyan "tesós szeánsz" volt, nagyokat dumáltunk, áztattuk magunkat, sőt még úszóversenyt is rendeztünk. Bemelegítés nélkül sprinteket úszni fantasztikus érzés...:/ :D

Mivel engem ugye megdobtak egy belépővel, nem egymás mellett volt tesómmal az öltözőszekrényünk. Az enyém egy sor legszélén volt, mellette a falon tükör. Na, és kifelé jövet abban láttam, hogy egy csodaszép leányzó öltözködik a mellettem lévő sorban. Épp a bugyiját igazgatta...:O Perverz kukkoló állat vagyok, de nem bírtam megállni, hogy ne nézzem végig...:D Mondjuk kishíján hasra estem a meglepetéstől...:D

Hm... Az élet néha furcsa dolgokat produkál. Pont nemrég beszélgettem egy ismerősömmel, hogy apróságok hiányoznak az életemből. Például, hogy itthon vagyok, és mozdul a kulcs a zárban: valaki hazatér. Vagy hogy ne egyedül kávézzak a konyhában... 

Nos, mivel egy cimborámnak átmenetileg lakhatási gondjai adódtak, és hozzám költözött, ezek az apróságok "megérkeztek".

Legközelebb azt fogom leírni, hogy bárcsak itt a lakásomban is igazgatná egy lány a bugyiját öltözködés közben...:D

Hazatérve igazi update-vacsora, fél 10 magasságában bundás kenyeret sütöttem.:)

---

Kedden fél 4-ig voltam, tesómékkal kisebb bevásárlóturizmust tartottunk, aztán elkezdtük cimbinek előkészíteni a kisszobát: lomtalanítottunk. Amikor vittük le a szemetet, kishíján szemtanúi lettünk egy kis erőszakos cselekménynek, de szerencsére elmaradt a komolyabb balhé. 

---

Szerdán meló után busszal jöttem haza, újdonsült lakótársammal megittunk egy welcome-drinket, és beszélgettünk. 

Nagyon furcsa, hogy van itt valaki, hogy egy nap nem a portással, vagy épp az engem hazadobó kollégával beszélek utoljára élőben. De persze nagyon jó érzés. 

Ücsörgés a konyhában, cigi, dumcsi, aztán fürdés- persze külön-külön :D-, majd mindenki megy a szobájába. Tiszta kolesz-feeling.:)

---

Csütörtökön nagy nap volt munkahelyünk életében. De erről többet munkaszerződésem titoktartásra vonatkozó része miatt nem írhatok. 

Egyik legkedvesebb kolleginámnak névnapja volt, cuppanós puszival köszöntöttem.:D

Telefonon elkezdtem intézni parkolási engedélyem meghosszabbítását. Nem egyszerű történet, vagy négy hivatallal beszéltem. A végén inkább letettem a telefont, és elköszöntem. Kis szusszanás után visszahívtam a nénit, aki aztán nagyon segítőkész volt. 

Kiderült, hogy a fogyatékossági támogatással kapcsolatos orvosi szakvéleményemen az "önálló életvitelre nem alkalmas" szöveg szerepel. Jó, ez csak egy szófordulat, de akkor is illúzióromboló. Nem egy puncimágnes-duma. De ha fordítok egyet a dolgon: találnom kell valakit, mert papírom van róla, hogy egyedül nem megy..:D

Amúgy is lehet abban valami, hogy vonzom az anyáskodó lányokat. Csütörtökön is beszélgettem úgy egy csajszival, hogy éreztem, hogy szinte már túl kedvesen, de nem lekezelően beszél velem. Már-már azon gondolkodtam, hogy elhívom egy fagyira. Nyalnék valamit...:D Na jó, nem viccelem el a dolgot, nagyon aranyos volt...:)

Jól esik, ha egy nekem sokat jelentő leányzó elárulja, hogy alakulgat valami egy pasival. Tényleg, őszintén. 

Az utóbbi időszak tapasztalatai alapján nekem most hátrébb kell húzódnom az agarakkal. Nem akarok semmiféle problémát, félreértést, komplikációt, kavarcot.

---

Péntek. Időben hazajöttem, elég pangós nap volt. 

Igen jót aludtam, 4 körül lefeküdtem, és fél 7-kor ébredtem fel. 7-kor meg kezdődött az ETO-meccs. Felcsúton játszottunk, 2-1-re kikaptunk. Ismételten saját magunkat vertük meg, katasztrofális volt... Horváth Feri pedig lemondott. Sajnálom, de ez már benne volt a pakliban. 

Csak Pinyő ne térjen vissza. Az bebaszna...

Még csütörtökön volt egy lánnyal egy elég furcsa beszélgetésünk, nagyon félreértettük egymást. Szerencsére tisztáztuk a dolgokat, pénteken hajnali fél 2-ig irkáltunk. Még azt is megvárta, amíg megvacsorázom.:)

---

Szombaton kimentem Écsre. Nem siettem. Előtte mostam-pakolásztam. 

Nem voltam a toppon, a boltban fizetés után a pénztárnál felejtettem a cuccokat, a bankautomatába meg aprót akartam dobni...XD

Écs... Hát, a körülményekhez képest egész jól elvoltunk apámmal, hihetetlen fazon az öreg. Felesleges példákat írnom. Aki nem látja, nem érti, nem hiszi el... 

Kis szomszédolás után leballagtam a buszra, és visszajöttem. 

A 14-esről egy megállóval előbb leszálltam, és a Stadion Sörözőben megittam egy sört. 

Itthon még kettőt. Aztán megjött a lakótársam. Vele még kettőt. Meg egy rakétát...:D

De ennek ellenére viszonylag időben lefeküdtünk. 

*

Azért az beszarás, hogy újdonsült lakótársam első "közös hétvégénken" az általa természetesen nem ismert virtuális élettársam szomszédjában dolgozik...XD

*

Vasárnap. Hatkor keltünk, közös kávéval indult a nap.

Nagyon szarul voltam, szerintem meg is fáztam, meg másnapos is voltam. Szerencsére mostanra egész jó a helyzet. 

Forma-1. Japán Nagydíj. Írhatnék arról, hogy Hamilton nyert. Vagy arról, hogy a szezon végén Vettel a Red Bullt, Alonso a Ferrarit hagyja el. 

De Jules Bianchi balesete miatt ezek most lényegtelen dolgok. 

A Ferrari utánpótlásprogramjában szereplő, a Marussia csapatában versenyző francia pilóta súlyos fejsérüléseket szenvedett, amikor autója a becsúszott a Sutil autóját mentő traktor alá. A képek nagyon-nagyon ijesztőek. 

Apró reménysugár, hogy a pilóta a hírek szerint önállóan lélegzik. 

Jobbulást, Jules! Vissza kell térned, Ferrarit kell vezetned!

Ma egyébként sehol nem voltam. Pihentem, tévéztem, hambit rendeltem, és kábé ennyi. 

---

Jövő hét? Posta, bank, cipőt is kéne venni...

Pénteken román-magyar, hétvégén első győri sörfesztivál, szóval biztos nem lesz unalom!

Majd mesélek!

De mára ennyi. 

Jók legyetek!

Puszik, pacsik, éljenek a csajok!:)