SzabadságON

Vasárnap este. Vacsorára csokis-meggyes galuska sok-sok tejszínhabbal. Habdate. Aztán Ötvös Csöpi. Meg Nick Vujicic könyvét olvastam. Egy csoda az a pali, és az a könyv. Motivál, de tényleg. És fura, de azért van jó pár közös pont az életünkben. Majd erről írok máskor.:)

---

Hétfő. Idegbeteg napnak indult, aztán egész nyugis nap kerekedett belőle.

Már meséltem egy kedves cimborám feleségéről. Egyetlenegyszer találkoztunk. Mégis akkora bizalommal viseltetik irántam, annyira rendes velem, hogy azt meg sem érdemlem. Nem üzengetek, ezt neki is elmondtam. Inspirál, tényleg.:)

Nem tudom, hogy a fogyatékos-énemnek, vagy a saját személyiségemnek szól, de nagyon sok ember meg tud találni a problémájával. Legyen az családi, munkahelyi, szerelmi (!) téma... Meghallgatom, és megpróbálok tanácsot adni, és egy picit büszke vagyok... Csak néha nehéz "cipelni" ezeket a dolgokat. És persze az is öröm és büszkeség, hogy ez a dolog fordítva is működik.

Meló után siettem haza. Lepakoltam a ruhaszárítót, kicsit rendet raktam a szobámban, ugyanis tanítvány érkezett.

Az emlékezetes Honvéd-meccs után hívott fel a srác, hogy jönne hozzám németre. Én pedig közöltem vele, hogy hívjon másnap, mert be vagyok b@szva, nem emlékeznék rá, hogy mit beszéltünk meg.:)

Szerencsére nem ijesztettem el. Másnap hívott, hétfőn pedig érkezett.

És nagyon ügyes volt. Nem csak ahhoz képest, hogy elmondása szerint 10 éve nem használta a német nyelvet.

Az óra második felében már önéletrajzot írunk, állásinterjút szimuláltunk. Ez volt az ötödik állásinterjú-szimulációm, az első négy sikerrel járt, az alanyok dolgoztak/dolgoznak külföldön. Rohadt jó vagyok. Na jó, ők is.:)

---

Kedd. Amióta kaját rendelünk, talán a legfinomabb ebédem volt. Házias töltött csirkecomb. Ízorgia rulez!:)

Meló után német Baluval, jól megdolgoztattam a fiút. 

Hazatérve lefagyott az mp3-lejátszóm. Az első gondolatom az volt, hogy földhöz vágom, és kidobom, de aztán meglepően higgadt lettem. Rádugtam a számítógépre, és ettől megjavult. Egy informatikus -is- elveszett bennem.:)

Később kedves szurkolótársam, Melinda fotóját osztottam meg facén. Rengeteget fogyott, hatalmas munka van benne, az a minimum, hogy kifejezzem elismerésemet.:)

Jó dolog, hogy vannak olyan emberek az életemben, akivel nem küldünk egymásnak szívecskéket, nem ígérünk örökké-t, "csak" ott vagyunk, amikor egyikünknek szüksége van a másikra. Vagyis egymásra.

---

Szerda. Retroparty a Morning Show-ban. Tökéletesen indult a nap.:) Aztán csak úgy elcsordogált. Becéloztam a fél 3-at, hogy szabi előtti utolsó napon lelépek. Aztán ebéd előtt kicsit összecsaptak a hullámok, de kis segítséggel sikerült úrra lennem rajta, és 14.27-kor végeztem.

Nem szoktam "ismeretlen" kolléganőkkel céges témákban bohóckodni. Most megejtettem egy mintakérés kapcsán. A sors fura fintora, hogy amikor feljött a lány, épp "vonalban voltam". Remélem, azért nem nézett teljesen hülyének.:D

Azon meg visítottam a röhögéstől, amikor virtuális élettársam egyik ismerősének, aki német-tanuláson gondolkodik, üzentem, hogy "Wie geht's?", ő meg visszakérdezett, hogy ez a kérdés ingyen van-e.:D

Meló után hazajöttem, majd tesómmal elmentünk Lidlbe. Soha nem megyek többet hosszú hétvége előtt. Egy faszi azt hittem nekem jön, amikor véletlenül nekitoltam a bevásárlókocsit. Amúgy meg baromira figyelni kellett. Az emberek nem néztek, csak mentek. Már-már tömegiszonyom lett.:/

Aztán elmentünk meglátogatni Kutya barátosnénkat. Jó volt őt látni. Meg Markot is.:)

Aztán hazabuszoztam. És levezető sört ittam. Hogy mennyit, az maradjon az én titkom.:)

---

Ma. Markkal álmodtam. Fürdettem. Ő meg nagyokat rötyögött. Amúgy utóbbi élőben is megvolt.:)

9 körül keltem. Mostam, döglöttem, az ebéd bundás kenyér volt. Sajttal, paradicsommal, paprikával, újhagymával, málnaszörppel. Ahogy kell.:D

Most majd lassan indulok a vasútállomásra. Pénzfelvétel, cigibeszerzés. Aztán irány a Győri Búcsú, bár azt nem vágom teljesen, hogy pontosan hol is kell leszállni a 14-esről. Na mindegy, megoldom.

Holnap kicsit eltűnök a térképről. Babázás, Ausztria.:)

Hétfőn jövünk. Kedden megy apánk kórházba, csütörtökön meg két németórám is lesz. Jah, élni tudni kell, még szabi alatt is!:)

Ja, és minden talira, kávéra-sörre-bambira nyitott vagyok, csak keresseteek!:)

Az MTK II-ETO-n meg aki megy, szurkoljon helyettem is. Eredményt meg küldjetek!:)

*

Nem tudom, olvasod-e. Nem valószínű. Nagyon hiányzol. Annyira valószínűtlen volt, hogy megismerkedünk, és jóban leszünk. És mégis összejött. 

Nagyon kevesen voltak rám ilyen hatással, mint Te... A beszélgetések, a dalok, a poénok...

Remélem beszélünk még...

*

Mára ennyi voltam. Szerintem szabi alatt gyakrabban jelentkezem.:)

Jók legyetek!

Puszik, pacsik, éljenek a csajok!:)