2015. május 3., vasárnap

Szerencsés agysérült

Hétfőn a bejegyzés megírása után pihentem, kajáltam... És valahol olvastam, hogy az ETO-nak már szinte biztos az NBIII-as szereplés. Ami ugye azt jelenti, hogy az NBI-nek lőttek, de talán a megye III is megúszható. 
Aztán a hét folyamán kiderült, hogy ez még korántsem biztos, mert a futsalcsapat csak köztartozásoktól mentesen veheti át a labdarúgó kft-t, az MLSZ ehhez adna is hitelt, amire pedig állítólag éppen mai ellenfelünk, az Újpest nem bólintott rá.
Tegnap egyébként Cegléd elleni meccsükön a Vasas szurkolói ekképpen fejezték ki szolidaritásukat az ETO-szimpatizások irányába. Köszönet érte!
---
Kedd. Mivel ugye hétfőn nem dolgoztam, jó sok feldolgoznivaló mail maradt keddre. Szóval sok meló, gyorsan eltelő nap. Fél 3-kor távoztam. Messengeren, viberen beszélgettem emberkékkel. Kisebb (?) mélyponton estem át, nem volt valami jó kedvem, de már talán túl vagyok rajta. Vacsorára főtt tojást főztem. Jól sikerült, a keménysége megfelelő, és megpucolni is tökéletesen sikerült.:)
Korán lefeküdtem, Szomszédokot, Derricket néztem, majd aludtam. 
---
Szerda. Délelőtt arról értesültem, hogy Szasa Sztevanovics, az ETO sportigazgatója fojtogatott valakit a klub épületében, és közös megegyezéssel távozik a klubtól. Hát nekem furcsa volt a hír, már csak azért is, mert nem tud közösen megegyezni senkivel. Szerény véleményem szerint ha ő nem lenne, a csapat a hátralévő meccsekre sem állna ki. Persze nem látok bele a belügyekbe... 
Meló után elmentem cigit venni, hazafelé a buszon egy kifejezetten tragikomikus beszélgetést volt szerencsém meghallgatni.
Hazatérve mesenger, viber, Szomszédok, Derrick, alvás. 
Tényleg attól félek, hogy depressziós vagyok. Vagy leszek. Elég komoly hangulatingadozásaim tudnak lenni. Na jó, azért talán nem vészes a helyzet annyira. 
Ja, és rengeteget tudok agyalni, "kattogni". Ami néha felemészt. Szerencse, hogy vannak emberek, akikkel meg lehet beszélni a vélt vagy valós problémákat.
---
Csütörtök. Ha egy sporthírt olvasva félhangosan magam elé mormogok valamit, az megesik. Hogy valaki ezt szóvá teszi, az sem példátlan eset. 
De hogy ne tudjam eldönteni, hogy ez a szóvá tétel kötekedésből, viccből, zrikálásból, avagy a baszogatás céljából történik, akkor ott már bajok vannak. 
Főleg úgy, hogy nem is olyan régen még jóban voltunk egymással. Az okosok szerint az ilyen dolgok csak megerősítik az embert. Hát köszi... 
Azt mondják, ha valakinek magyarázok valamit, akkor nagyon "tanáros" vagyok. Azt is mondják, hogy le sem tagadhatom, ha olyasvalakivel beszélek, aki tetszik nekem. 
Na az milyen, ha tanárosan magyarázok valakinek, aki tetszik? Jobb bele sem gondolni..:)
A kislány pedig fürkészte a tekintetemet. Vagyis: egy kislány.:)
Ebédszünetben azt mondta a főnököm, hogy azért tudok néha nagyon ütős poénokat elsütni, mert fordítva gondolkodom, mint az emberek nagy része. Ebben már csak azért is lehet valami, mert nem is olyan régen egy leányzó mondotta volt, hogy másképp reagálok a mondandóira, mint ahogy azt az emberek döntő többsége tenné. Mentségemre szóljon, hogy agysérült vagyok, és papírom is van róla...:)
Délután egy kollégám hazadobott, eladtam neki vésztartaléknak talonban tartott kávéfőzőmet. Utána meg Lidlbe akartam menni, épp indultam volna, amikor lakótársam hívott, hogy épp ott van. Szóval folytathattam a döglést. 
---
Péntek. Szabadság, szeretem. Vagyis a május 1-eket 21 éve, Senna halála óta nem csipázom, de kétségkívül szabadnap volt. 
Kiganéztam az iróasztal fiókjait, jee...:) És megtaláltam a verseimet... Jeee...:D Hát mit ne mondjak, jobb, hogy nem erőltettem ezt a lírai vonalat...XD
Ebédre bundás kenyeret sütöttem. Délután meg Harcsival és barátnőjével találkoztam a Hollóban. Beszélgettünk-hülyéskedtünk, nagyon gyorsan telt az idő.:)
Szóba került a blogfilm második része, nem kizárt, hogy nekivágunk, már vannak ötleteink.:)
Egy mozgássérült ismerősömmel a Hollóból posztolt képünk alatt egy kis lelki életet éltünk. Nagyon elkeseredtem... Hogy miért? Nehéz megfogalmazni. 
Hihetetlenül szerencsés vagyok, hogy mozgássérült emberként épek között élhetem mindennapjaimat, eljárhatok dolgozni, bulizni, meccsekre... Ez utóbbit már nem sokáig, ugyebár, de most nem ez a lényeg... 
Na ezt most megint elég hülyén fogalmaztam meg. A filmben majd pontosítunk. Igérem. 
Este filmet néztem. Az utolsó dal. Hm... Nem lett kedvenc film, de nem volt rossz, nekem tetszett. 
---
Szombat. Elmentem az Arrabonába bevásárolni. 1700 forintot fizettem. Majd a lottózóban kiderült, hogy nyertem az Eurojackpoton 5400 forintot. A lottók-tippmixek feladása után 1800 forintot kaptam vissza. Pozitív nap.:) Egyébként baromira illúzióromboló, hogy órákig töltögetem a tippmix-szelvényeket, aztán megy az összes a kukába, és a lottón nyerek. Jó-jó, persze az is valami.:)
Napközben láttam a megölt trafikoslány facebook-oldalát... Hihetetlen... Amikor arcot tudsz kötni egy tragédiához... És gyönyörű lány-volt...
Ebédkor sajátos utószilvesztert tarotttam: előkotortam a fagyasztóból a szilveszterről megmaradt virslit. Finom volt, és bajom se lett tőle...
Este viber, messenger. Beszélgettünk egy lánnyal, aki régen munkatársam volt egy rövid ideig a teleshopban. Emlékszem, anno le voltam döbbenve, hogy szerinte nagy a hasa. Nekem meg a pofám leszakadt, amikor megláttam. Mármint nem a hasát, hanem alles zusammen.:)
Hát igen, akkor sem értem túlzottan a nőket, ez nem sokat változott az elmúlt x év alatt. x=? x>7. Döbbenet...XD
Jaj...:) Megosztottam a képen balról látható vödrös kölköt. Peti barátom hozzágondolta a nyári hordós képemet. Besírtam.:) Kedves kolleginám ügyessége révén pedig ez lett belőle. Köszönet érte!:) Egyébként Peti azt mondta, hogy meg fogom dönteni a lájkrekordot. Megnyugodtam, hogy azért még mindig a babás képek a nyerők!:)
---
 Ma. A nap eddigi legnagyobb részét a gép előtt töltöttem, messenger, zenék, stb.  Fonott kalácsot ebédeltem kakaóval. Azt kívántam, ennyi. Michelisz Norbi győztes futamát nem láttam, csak az elsőt, amin nyolcadik lett. Szép volt, Norbi, gratulálok!:) 
Anyák napja. Már a harmadik Anyu nélkül... Hihetetlen, hogy telik az idő. De az első, hogy a sógornőm is anyuka, és ezt talán Anyu is látja onnan fentről... 
Lejárt a mosógép. Mindjárt teregetek, kaját rendelek, aztán Újpest-ETO-t nézek. 
Jövő hét? Német lesz, meg ETO-Haladás lesz. Ez a tuti, ami fix. 
Megint van valami, ami az eszemben volt, már de már nincs ott. Na majd pótolom, ha beugrik. 
Ja, és ha jól láttam, ez volt a 798. bejegyzés.
Azé' az nem semmi. Úgyhogy mára jól be is fejezem. 
Jók legyetek, vigyázzatok magatokra!
Puszik, pacsik, éljenek a csajok!:)

Nincsenek megjegyzések: