Szerdán a bejegyzés megírása után főképp pihi volt a program, meg két kedves ismerősömmel beszélgettem messengeren, elég rossz passzban voltam, lelket öntöttek belém. Köszönet érte.:)
---
Csütörtök. Nem vagyok jó az emberi játszmákban. Nem szeretek haragudni, durcizni, veszekedni, stb.
Néha az élet egészen furcsa dolgokat produkál. Az előző bejegyzésben meséltem valakiről, akivel korábban jóban voltunk, de mára valahogy "elmentünk egymás mellett", és már nem nagyon tartjuk a kapcsolatot. Csütörtökön egy melós téma után váratlanul egyéb dolgok is szóba kerültek, beszélgettünk, ha nem is úgy, mint régen, de majdnem... Azt is megkérdezte, hogy ugye nem szűnik meg a blog, nem hitte el, amikor kiírtam...
Délután kicsit sűrű volt a program, németeztünk, aztán Harcsi barátommal a Laposra mentünk, beszélgettünk, kajáltunk, megünnepeltük a visszatérését. Szigorúan alkoholmentesen, természetesen.:)
Este 8 tájékán értünk haza, még egy kávét megittunk, de viszonylag időben sikerült lefeküdni, és elaludni.:)
---
Péntek. Kész szerencse, hogy olyan fél 4 körül ki kellett mennem vécére. Már nem feküdtem vissza, így sikerült időben felkelni is. Szerintem kb. csak így sikerülhetett.:)
Délelőtt beszélgettünk kolleginával, és megemlítettem neki, hogy tőlem szerintem már várják az emberek facén a poént, a hülyeséget, ezzel magyarázom, hogy ami másnál 1-2 lájkot kap, azt nálam kétszámjegyű emberke lájkolja. Nem, itt nem a lájkvadászatról van szó. Hanem arról, hogy valami másnál miért kisebb poén... Szerintem simán csak jó humorú jó fej ismerőseim vannak.:)
Erre valami olyasmit válaszolt, hogy nekem mindig jó kedvem van. Jó volt ezt hallani, még ha természetesen nem is igaz, azért természetesen törekszem rá.:)
Ja: kaptam húsvéti sütit a fentebb említett lánytól. És az nem lepett meg, hogy meg lettem interjúvolva, hogy én kaptam-e tőle húsvéti sütit... Bizonyára nagyon fontos információ volt.:)
Meló után Árkád. Apámnak kerestem kültéri hőmérőt, de nem találtam. Aztán húsvéti nagybevásárlás a Sparban. Szinte hihetetlen, de volt üres kassza.. Mármint pénztárosnő volt, csak egy vevő sem volt nála, rögtön sorra kerültem..:)
Aztán egy gimis osztálytársam jött értem, hazadobott, és kicsit beszélgettünk. Jó volt egy kicsit nosztalgiázni, megbeszélni az élet nagy dolgait. És egy üveg pezsgőt is kaptam, a kis Mark tiszteletére.:)
Meséltem neki arról a lányról, aki írt nekem névnapom alkalmából. Azt mondta, hogy annyira nem lepődik meg ezen, mert én vagyok az, aki a koleszban mindenkit ismert, és akit sokan szerettek. Tényleg nem fényezni akarom magam, hogy ilyeneket leírok, de jól esik ilyet hallani.
Aztán pihi volt.
---
Szombat. Döglés, lottó-tippmix, aztán ETO-meccs. 1-1-es döntetlent játszottunk a Kecskemét ellen egy olyan meccsen, ahol az első 20 perc után gólokkal kellett volna vezetnünk. Mindegy.. Vagyis nem, de ilyen körülmények között szakmáról beszélni.
A kormány egyébként nemzetstratégiai fontosságú szervezetté minősítette a Győri ETO FC Kft-t. Ez azt jelenti, hogy az esetleges új tulaj pályázat nélkül, meghívásos alapon érkezhet.
Hogy mi ETO-sok örülünk-e a hírnek, abban annyira nem vagyok biztos. De a rivális csapatok szurkolói a netes fórumok tanúsága alapján már most utálnak minket.
Este pedig a kéziscsajok játszottak, és 6 góllal kikaptak Szkopjéban BL-negyeddöntőben. A helyzet így a visszavágó előtt szar, de nem reménytelen.
Viszont amit egyes szurkolók leművelnek... Szégyenről, gyalázatról beszélnek, minősíthetetlen hangnemben. Szerintem ez a csapat az elmúlt két évben adott annyi örömet a szurkolóknak, hogy az ezer sebből vérző gárdával szemben lehetnének a szurkolók egy kicsit toleránsabbak. Szerencse, hogy én csak egy mezei focidrukker vagyok. Elsősorban, természetesen. Kézilabdáról főképp emiatt a "sznob" vonal miatt szoktam le, de az legyen az én problémám. Egyébként meg Hajrá, Csajok!:)
Meccs után döglés, és megettem Bandi barátom paprikás krumpliját, ami újfent nagyon finomra sikeredett.:)
---
Ma. Fürdés, kávé, pakolás, feltöltöttem a telefont meg az mp3-lejátszót, aztán elindultam a vidékibe. Aztán a buszmegállóból visszajöttem, mert itt felejtettem a cigimet...XD
Szóval Écs felé vettem az irányt.
Egy kis anyagi jellegű nézeteltéréssel indult a villámlátogatásom. Próbáltam kiállni a véleményem mellet. Az ünnep szele nem csapott meg, de apám kishíján igen. Kisgyerek korom óta nem ütött meg, most közel volt...
Aztán terülj-terülj asztalkám, meg kis beszélgetés.
Apám egy csomó kaját el akart velem hozatni, amiért persze ezer hála és köszönet, de azért szólhatott volna, mert akkor nagyobb táskával jövök, és nem vásárolok be pénteken..:/
Muci néni teljes tálca sütijét ott hagytam...:( Fater az egészet el akarta hozatni, ami esélytelen volt. Pár szemet meg nem pakoltam magamnak, mert úgy félti a kajásdobozait, hogy az valami hihetetlen. Most is jelezte, hogy szeretné őket viszontlátni...
Nem, nem voltam 14 évig kollégista, nem logisztikáztuk Anyuval zökkenőmentesen a témát...
Ja: valaki felvilágosíthatna, hogy az, hogy minden süti, kalács, stb. apám szavai szerint TÉSZTA, az zalai sajátosság, vagy az ő sajátossága? Én nem mertem megkérdezni tőle...
Aztán visszajöttem. Indulás előtt kérdezte apám, hogy miért nem alszom kint. Na vajon...
Most kajálok, aztán vagy keresek valami filmet, vagy olvasok.
Holnap pihi, takarítás, rendrakás, és a tervek szerint egy rendhagyó különkiadással is jelentkezem. A beleegyezést vártam, kevéssel ezelőtt megérkezett...:)
---
Mára ennyi!
Kellemes Húsvéti Ünnepeket kívánok minden kedves GosziBlog-olvasónak!:)
Jók legyetek!
Puszik, pacsik, éljenek a csajok!:)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése