Vasárnap a poszt megírása után pihiztem, fürödtem, hambit ettem, HVG-ket olvastam, tévéztem, és aludtam. És ezeket a fontos információkat mind-mind elintézhettem volna a "nem történt semmi érdemleges"-formulával.:)
---
Hétfő. Elalvás előtt elfelejtettem beprogramozni a tévét, így aztán nem kapcsolt ki. Emiatt elég hülyén ébredtem, ment valami régi magyar film az M3-on, a hülyébbik fajtából, valami borzalmasan ideglelős zene mellett a "halálom után is kisérteni foglak"-szöveget hallottam, nem csoda, hogy kis híján összefostam a bokámat. De szerencsére nem történt baleset, és még visszaaludnom is sikerült.
Meló. Elbúcsúztattuk egy kedves kollégámat, aki a blogon régebben viszonylag sokat szerepelt tanult kolléga fedőnéven. Nincsenek véletlenek.
Fantasztikus humorú, jó arc emberkét ismertem meg benne -és ezt nem azért írom, mert tudom, hogy olvassa...:P -, és a legolvasottabb blogbejegyzést is neki köszönhetem, ugyanis az ő javaslatára dolgoztam fel a tevepata témakörét...:D
Meló után hazatérve megittam egy kávét, majd tesómmal elmentünk az Árkádba. Életemben először kajáltam a KFC-ben, nekem határozottan bejött.
Aztán a Hervisben vettem egy rózsaszín baseballsapkát-de erről majd később...:)
Közepes bevásárlás a Lidlben, hosszú lenne leírni, de ismét bebizonyosodott, hogy tesómmal rokonok vagyunk, tud hasonlóan szórakozott lenni, mint én.:)
Hazatérve kerestem a bőrkabátom cipzárját-az nem lett meg. Meg a kapunyitót-az meglett.:) Picit beszélgettünk még lakótársammal is, aztán tesóm távozott.
Még szombaton egy kedves jóbarátom megosztotta József Attila Kopogtatás nélkül című versét facén, és én hamarosan ráakadtam a Muri Enikő által előadott megzenésített változatra is. (Nem kizárt, hogy ebből a versből kiindulva egy újabb csajosposzt-különkiadással jelentkezem hamarosan, mert ihletet kaptam kérem szépen. De ezt még azért megfontolom.)
Innen már csak egy újabb kattintás volt ez a csodaszép zene. Amit kb. a megosztás pillanatában lájkolt egy kollegina, aki amúgy minden Ákos-számot lájkolni szokott nálam. Ezt meg is említettem neki privát üzenetben, kicsit elbeszélgettünk ebből kiindulva.
A dal egyébként szövegével, klipjének "minimál", egyszerűségében nagyszerű hangulatával engem teljesen magával ragadott. Nem is beszélve arról, hogy eredetiben Udvaros Dorottya énekli a számot, de a Muri Enikő-féle változat simán felülmúlja, a lány hangja "viszi" az egész dalt-már amennyire én értek hozzá.
Kedd. Ha a tegnapi nap nem lett volna egy csudijó nap, talán ma nem posztolnék. De az lett. Minden egyes percével.:)
Virtuális élettársammal nem nagyon szoktunk érzelmekről beszélgetni. Nem rajzolunk egymásnak szívecskéket, nem mondjuk egymásnak, hogy így meg úgy szeretjük egymást. De mindent meg tudunk egymással beszélni, ha bármi kapcsán tanácsot kérünk egymástól, azt meghallgatjuk, és igyekszünk is betartani. A tőle hallott "Ahol humor van, ott minden van"-mondat pedig afféle ars poeticám lett. Vagy mim.:)
Mindezek okán nem volt kérdés, hogy a szemüvegéhez ígért rózsaszín baseballsapkát megkapja tőlem, amit reggel oda is adtam neki. Meglepődött, többszörösen megköszönte, azt csak remélni tudom, hogy tetszik is neki.:)
Azt terveztem, hogy meló után írok egy egykori teleshopos kolleginának, hogy valamikor összefuthatnánk egy kávéra. És ő írt rám napközben, hogy összefuthatnánk jövő héten egy kávéra. Ezen fellelkesedve visszaírtam, hogy találkozzunk aznap délután. Szerencsére ráért.:)
Mókás, hogy pont tegnap délelőtt kérdeztem kolleginától, hogy hisz-e a telepátiában, a vonzás törvényében, ismeri-e a Titok című könyvet.... Erre ez történik...:)
Még délelőtt melóügyben le kellett mennem az egyik részlegre, számomra új volt, hogy meósainknak ott külön irodája van. Útközben szólt a fent említett egyik lány, hogy egész nap a Botladozva című számot dúdolja. Én meg egész nap azt hallgattam.:D
Megtaláltam a keresett kolléganőt, meg is beszéltük a megbeszélnivalót, de valahogy spontán módon kitört rajtam a röhögőgörcs.:) Szerencsére hamar sikerült elállítani...:) Csak pár párcet töltöttem az objektumban, de még a két bejegyzéssel fentebb említett lány is megjelent. Telepátia? Még az is lehet.:)
Meló végeztével a buszraindulás előtt elszívtam még egy cigit. Amikor mondtam kolléganőmnek, hogy az ETO Parkba megyek, mondta, hogy köszönjek be a másik lányának, mert ott dolgozik egy üzletben. Azért másik, mert az egyiket ismerem, nálunk dolgozik.:) Még gondoltam is rá, hogy hülyén venné ki magát, hogy bemegyek, és közlöm, hogy "Helló, egy helyen dolgozom tesóddal meg anyukáddal!"
Aztán... Aztán jött egy olyan csavar a történetbe, hogy zárva találtam a kávézót, ahova a találkozót megbeszéltük.
Így aztán tényleg bementem a lányhoz, megkérdeztem, van-e nyitva valamiféle vendéglátóipari egység.
Hát, mit ne mondjak, nézett egy nagyot, amikor a "Segíthetek?" kérdésére a nevén szólítva válaszoltam, hogy "Igen, de nem úgy, ahogy gondolod..." mondattal válaszoltam.:) Persze elmagyaráztam a dolgot, de bemutatkozni elfelejtettem.:)
Amikor mondtam neki, hogy láttam már a 14-esen, és ezt meg is írtam a tesójának, közölte, hogy akkor én vagyok a Gábor. Ekkor pedig én néztem nagyot.:D
Le is ültem kicsit, beszélgettünk, amíg ismerősöm megérkezett. Külsőre is hasonlít tesójára, stílusra is, szóval olyan volt, mintha rég ismerném. Egy kicsit.:)
Nem tudom, ez leírva mennyire jött át, de átélve hatalmas poén volt.:)
És nem, nem jelöltem be facebookon...:D
Közben megérkezett az ismerősöm is, találtunk nyitva egy másik kávézót, bár nem voltunk tőle elragadtatva.
Jó sokat dumáltunk, mivel elég régen találkoztunk, volt mit elmesélni, megbeszélni.:)
És kaptam egy meghívót is. Nem egy torrent-oldalra..:)
Hazatérve pihentem, kajáltam, fürödtem, olvastam, szóval levezettem.:)
---
Ma tesóm megtalálta a kocsiban a cipzár kocsiját, úgyhogy örültem.:)
Apánkkal is beszéltem, tök normális volt, meglepett.
Szép idő, jó kedv, gyorsan eltelt a nap.
A melós para nem para. Csak kibélyegzésig...:D
Voltam cigiért, újságért, aztán hazajöttem.
Holnap német, péntekre még semmi.
Hétvégén lesz Forma-1, meg idegenben játszik az ETO, de azt nem tudom, hogy mikor, és hogy adja-e a tévé.
Emellett igen jó volna takarítani, meg napi egy posztot megírni. Azon kívül aludni fogok.:)
Jövő héten pedig keresztelő.:)
Mára pedig ennyi.
Jók legyetek!
Puszik, pacsik, éljenek a csajok!:)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése