Az előző posztban beharangozott csajosposzt egyelőre elmarad, vagy csúszik. Mondjuk ez az írás is épp elég csajos lesz. Nem, rózsaszín betűk nem lesznek benne. Vagy mégis.:)
---
Szerda. Nem tudom, hogy írtam-e már, az se rémlik, hogy pontosan melyik nap történt, de találtam dugipénzt a pénztárcámban.:O Még Lui barátom esküvője előtt vettem le egy nagyobb összeget, aminek egy résztét bukszám egy titkos rekeszében rejtettem el, és csak nemrég találtam rá, tök véletlenül. Egy élmény volt.:D
Nem szoktam politizálni, most kivételt teszek. Brüsszel kifogást emelt az EU-s pénzek 2007 és 2014 között alkalmazott elosztási gyakorlata okán. Erre pártunk és kormányunk közli, hogy ja bocs', akkor még a baloldal volt hatalmon. Nanecsi... És még finoman fogalmaztam. Na ennyit a politikáról...:D
Erről a napról más lényeges momentumra nem emlékszem.
---
Csütörtök. Melóból semmit nem jegyeztem fel, utána Balu barátommal németeztünk, kicsit magas szinten nyomtuk, rendesen leizzasztottam a srácot.
Utána kávé, meg döglés volt a program, szóval semmi említésre méltót nem jegyeztem fel.:)
---
Péntek. Véletlenül kinyomtam a szundit, és csak akkor keltem fel, amikor indulni szoktam. Írtam is kollégámnak egy SMS-t, hogy ne várjon a megállóban, amire jött a válasz, hogy értem jön. Aminek nagyon örültem, ha nem tesz így, nem kizárt, hogy visszafekszem.:)
Igen-igen elfáradtam így a hét végére, fél 3-kor hazatávoztam, és egész délután nem csináltam semmit.
Vagyis messengeren beszélgettem egy kolleginámmal, akinek lassan majd valamiféle "blogos fedőnevet" kéne adnom, mert szerintem elég gyakran fog szerepelni. Ja, csütörtökön felhívtam telefonon, így életemben először hallottam a hangját. És munkatársam. Tényleg.:)
Ééés mostanában elég sokat beszélgetünk egy olyan lánnyal is, aki osztály-, és munkatársaimat, és persze a rokonságot nem számítva talán a leghosszabb ideje van jelen az életemben. Ismeretségünk olyan '99-2000 táján kezdődött, az IRC nevű chat-platformon, vagy mi a szöszön.:)
---
Szombat. Délelőtt pihi, délután pedig egy ismerősömmel találkoztam a plázában. Előbb odaértem, mint ő, így gyorsan feladtam a lottót, meg a tippmixet, és örömmel konstatáltam, hogy nyertem 2770 forintot eurojackpoton. Hogy hogyan, azt nem vágom, mert én nem találtam egyező számokat.:D
Aztán bevásárlás a CBA-ban, semmi extra, de ennek még lesz jelentősége.:)
Ebéd. Egy új helyet próbáltam ki, és sorbanállás közben ötször gondoltam meg magam, hogy mit válasszak, ami jelzi, hogy elég bőséges a választék. Még az sem szegte kedvem, hogy a pultban a nő elég mufurc volt. És az sem, hogy a sorban a mögöttem álló előttem akart kérni. Magyaros vendég, szeretem.
Ismerősöm egyébként egy volt kollégámnak a húga, de a srác menyasszonyát is ismerem. Pont jókor értek oda a lányok, segítettek vinni a bevásárlószatyrot, és a helykeresésnél is nagyon talpraesettek voltak, egy kettes asztalhoz kértek még két széket. Magamtól ez nem jutott volna eszembe. Az ebéd finom volt, utána pedig játékboltba mentünk, ismerősömék két kis rokon szülinapjára választottak ajándékot. Én pedig unokaöcsémnek keresgéltem, de nem jártam sikerrel. Az ABC-t méég azért nem tudjuk gyakorolni. De az "eeee" betű már tökéletes.:)
Aztán immáon négyesben átvonultunk a Hollóba. A pláza parkolójában exkollégámat úgy elrángatta menyasszonya egy koldus elől, hogy csak lestem.:D
A Hollóban kávé, üccsi, a háttérben meg MTK-ETO. 2-1-re kikaptunk, de ennek már nincs sok jelentősége. Miriuta mester Rudolf Gergelyt a meccs előtt száműzte a keretből. Ma már ennek sincs.
Ja: azt hittem, megvan Adri tesójának telefonszáma, de se Szandi, se pedig Szandra néven nem ő van elmentve telefonomban. Khm... Egyiküket sejtem kicsoda, de nem tudom, hogy ő melyik... Nagyon ciki..:O :)
Jó gyorsan telt az idő, aztán Zoli hazadobott. A szatyromban persze kirepedt a tejföl teteje, minden csupa lé lett. Én ki akartam dobni a tejfölt, de Adri úgy bepakolta a szatyor tetejére, hogy fel tudtam hozni. A tejfölt. Meg a szatyrot.:D
Aztán Forma-1-et néztem, neteztem, punnyadtam, messengereztem.
Láttam a neten egy videót, amin David Beckham egyik fia megköszöni twitteren, hogy már 1 millió követője van. Apja is bahajol a képbe, és közli, hogy neki meg 52 millió. A kommentelők elmondják mindenféle beképzelt f@szkalapnak, hogy porig alázza a fiát, megszégyeníti, meg stb. Pedig ez csak egy szimpla atyai ugratás. No meg ne legyünk naívak: PR-fogás. Ha nem jelent volna meg David a videón, valószínűleg én sem látom soha, és nem is tudok írni róla. Ilyen a showbiznisz.
Ja: és tesóméknak immáron a hatodik házassági évfordulójuk volt. Az eddigi legszebb.:)
---
Vasárnap. Keresztszülőnek lenni egyszerre öröm, büszkeség, és felelősség. Ezen a héten vasárnap én leszek unokaöcsém egyik keresztapja, és sógornőm megkért, hogy előtte gyónjak meg és áldozzak. Nem mondom, hogy magamtól eszembe jutott volna, mert valószínűleg nem, de teljesítettem a kérést.
Gyakorló vallásos kollégám kérésemre elküldte a gyónáskor elmondandó imát, amit a reggeli kávé közben olvasgattam, és átgondoltam a dolgaimat.
Azt szoktam mondani, hogy szeretek itt lakni, mert van a közelben bolt, benzinkút, buszmegálló, stadion, gyógyszertár, orvosi rendelő, és még sorolhatnám. Templom is van. Így nem mentem be a karmelita templomba, hanem átballagtam a Mátyás téren található Jézus Szíve templomba.
Utoljára még anyai nagymamámmal, olyan 2000 húsvétja környékén mentem el gyónni, szóval volt mit átgondolni, meg-, és kibeszélni.
"Tetszett a dolog", ha lehet ilyet mondani, nagyon rendes volt a plébános úr, hasznos dolgokat kérdezett.
Viszont a gyóntató fülkében térdelve úgy beállt a combom, azt hittem, összeesek amikor állni kellett. Nem, nem voltam bent túl sokáig. De ebben a részben nem akarok viccelni sem.
A mise is tetszett, ez már a XXI. század, az összes ima és zsoltár kivetítőn volt olvasható.
Azt szoktam mondani, nagyon hiányoznak a régi húsleveses-rántott húsos-hókockás vasárnapok. Meglepő tapasztalat, hogy a mise is jó volt, megnyugtatott. Ennyi kell.
Azt nem mondom, hogy minden héten el el fogok menni, de néha át fogok azért ballagni a vasárnapi szentmisére.
Nem tudom megmagyarázni, hogy miért, de nagyon jó volt ott lenni, nem éreztem tehernek, nem néztem rá az órámra sem.
Mise után ki akartam ballagni az ETO-piacra, de pisilnem kellett, így hazamentem inkább. És itthonról nehezen rángatom újra ki magamat. Ez ilyen agglegényes beütés.
Takarítottam. Vagyis elkezdtem kiganézni a lakást. Lepakoltam az íróasztalt, a bejáratnál lévő kisszekrényt, meg a konyhai munkalapot is. Utóbbit túl buzgón sikerült bonyolítani, így aztán véletlenül kidobtam a tegnapra szánt kenyeret meg kalácsot is. Pedig lett volna főtt tojás, kőrözött, kolbász... Ehelyett kénytelen voltam pizzát rendelni a Don Pepéből. Meg palacsintát...:)
A Forma-1 Bahreini Nagydíjat Hamilton nyerte, Kimi második lett, már nagyon kijárt neki ez a siker.
De nem néztem folyamatosan a futamot, takarítottam még közben. Meg aludtam is.:)
Este beszéltem még egy hosszabbat blogom egy rendszeres szereplőjével. A múltkor meglepődött valaki, hogy mi ismerjük egymást. Akkor még jobban, amikor közöltem, hogy 2007 óta. Gyorsan telik az idő. De nem öregszünk.:)
---
Hétfő. Vagyis ma. Szerdán állítólag bejelenthetik, hogy az ETO nyártól az NBIII-ban folytatja. Benne volt a pakliban. Mégis annyira felfoghatatlan, a szívem szakad meg. Nézegetem leendő csoportellenfeleinket: Tatabánya, Diósd, BKV Előre, Balatonfüred, Sárvár, Dorog, Csepel... Döbbenet... :(
Hogy kik lesznek a csapatban, ki lesz a szponzor, lesz-e egyáltalán, még nem tudni. Centerpálya, kempingpálya? Jó kérdés.
Persze lehet, hogy valami csoda történik, és lesz más megoldás, de... De nem kérdés, hogy HAJRÁ, ETO! Mindig minden körülmények között.
Ha az ETO NBIII-as lesz, akkor viszont nem fogom nézni az NB1-et, felesleges lesz Nemzeti Sportot vásárolnom, és nagyjából a tippmix is okafogyottá válik.
Kiszakad belőlem egy darab...
Reggel ellenőriztem a szelvényeimet, és pont valaki megkérdezte, hogy nyertem-e. Az egyik szelvény egy meccsen ment el, amit egy szolid anyázással nyugtáztam. Erre egy lány közölte, hogy ezek szerint nem nyertem.
A nők talpraesettek, tudnak pakolni, és megnevettetik az ember fiát a nehéz helyzetekben. Jóesetben.:)
Meló után elmentem egy pékségbe, és vettem zsemlét még kenyeret. Kalácsot nem.
A hét? Posta, német, takarítás-rendrakás, a többit még nem tudom.
Szombaton pici unokaöcsém névnapja, vasárnap keresztelő. Így nem látom a Felcsút győri vendégjátékát. Ez most no comment... Felcsút csapata biztos anyagi háttérrel rendelkezik. Győré nem. Hupsz, csak leírtam...XD
Ja: minden tiszteletem a Gyirmót csapatáé, de az ő NB1-es meccseiket nem fogom látogatni. Az pótcselekvés lenne. Vagy mi...
Lehet, hogy még jelentkezem a héten. Sokat agyalok mostanában. Túl sokat.
Na de mára ennyi.
Jók legyetek!
Puszik, pacsik, éljenek a csajok!:)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése