A múlt hét vasárnap a bejegyzés megírása után nagyrészt pihenéssel és semmittevéssel telt. Tesómék picit még benéztek, este meg kézimeccset néztem, egy "tét nélküli" meccsen kaptunk ki Montenegrótól.
---
Hétfőn meló után be kellett mennem a biztosítóba hiánypótlás céljából. Autóval már voltam ott, de nem létező tájékozódó képességem okán gyalog kissé nehézkes lett volna. Szerencsére Kata elkísért, így gyorsan odataláltunk. Utána a Vendelinben beszélgettünk egy picit.
Hazatérve összesen 20 ezer forintnyi "befizetnivaló" fogadott, és egy képeslap. A messzi Svédországból. Nagyon jól esett, komolyan elérzékenyültem, ezúton is köszönöm!:)
---
Tüntetés a következő szó a puskacetlimen. Hmm... Az államilag finanszírozott felsőoktatási helyek csökkentését tervezi a kormány, és emiatt a nagy felzúdulás.
Nagyon összetett a kérdés. A magyar felsőoktatás egyértelműen reformokra szorul, de nem így, erőből, előzetes egyeztetések nélkül, már-már spontán.
Mondjuk a Fidesz kapcsán mindig van egy olyan érzésem, hogy "húzós" javaslatokat tárnak a nyilvánosság elé, majd a tiltakozások után "lágyítanak" kicsit a javaslatukon, és a "kisebb szart" (már bocsánat) már viszonylag simán lenyomják a jónép torkán...
Kb. ugyanezt várom a választási regisztráció kapcsán is.
Kormányzati arrogancia? Bundáskenyér és tea az ülősztrájkolóknak? Kétharmad. "Megtehetik". És ez részben a mostani ellenzék bűne.
Hihetetlen, a különböző netes fórumokon milyen viták vannak: diplomás vs. szakmunkás, fasiszta vs. kommunista, antiszemita vs. zsidó. A felsőoktatási reformok kapcsán. Mondjuk ezúttal a cigányság nem került terítékre, talán nem véletlenül...;)
Ami egyébként kétségbeejtő: a mai kormány egész eddig tandíjellenes volt, ellenzékben még népszavazáson akadályozta meg annak bevezetését.
Most meg tandíj helyett költségtérítésről beszél, alternatívaként a Diákhitel 2-vel adósítaná el a fiatalságot.
Szerintem elegánsabb lenne kiállni, hogy "Emberek, szarban a haza, üres a kassza, kell a tandíj, állapodjunk meg!"
Egy kedves barátom egyébként megyei napilapunk honlapján fejti ki véleményét a témában. Politikai "pártfreferenciájával" én - és ami számára még nagyobb gond...- és a magyarok többsége nem tud azonosulni, mindenesetre a fiú névvel, pártja megjelölésével tette közzé írását a honlapon, ami becsülendő.:)
---
Kedd. Boltban voltam, aztán itthon punnyadtam. Meg kézi EB-n magyar-románt néztem, szenzációs meccs, szenzációs győzelem.
És a Sport TV leadja az összes eddigi foci BL-döntőt, plusz a Fradi '95-ös BL-meccseit. Jó egy kicsit nosztalgiázni.:)
---
Szerda délután Katám meghozta a kimosott ruháimat, meg egy kis gyömbéres Sió-t kortyolgatva beszélgettünk. Hát nem tudom, azért gyömbérből a szénsavas az igazi.:)
Tavaly a szemem száradt ki a hidegben. Úgy fájt a szemem minden nap, hogy azt hittem, kinyomom. Előre rettegtem, hogy idén kiújul. Nem újult ki, most a kezemmel bajlódom, úgy fáj, mintha le lenne égve. Pedig igen, használok kézkrémet...
Ja: és színtévesztő is vagyok. Van egy olyan gyanúm, hogy lassan halmozottan fogyatékos leszek...:( :)
A múltkor írtam, hogy a munkahely egyfajta védőburok. Az ágy a másik. Szerdán már olyan este 8 körül lefeküdtem. Hihetetlenül jól esett...
A baj csak az, hogy időben felkelni viszont képtelen vagyok...
---
Csütörtökön reggel 6-kor bírtam kimászni az ágyból, 8-ra értem be dolgozni...
Este meccs. Magyar-orosz. Hat gólos vereség, tétje csak az oroszok számára volt, sajnos nem tudtunk segíteni a németeknek...
---
Pénteken melóban mélyvízbe lettem dobva. Így gyorsan eltelt a nap.
Utána bolt, lottózó, meg Vendelin.
Kellett egy kis relax, alkoholmentesen.:)
---
Ma ugye ledolgozós nap volt. Kettőkor leléptem, hogy fél 3-ra odérjek a Vendelinbe meccset nézni. Odaértem. De a hely csak 5-kor nyit...:)
Berohantam boltba, így a második félidőre értem haza. Az EB elődöntőjében csúnya verést kaptunk a norvégoktól, holnap a bronzért játszik a csapat. Nincs ezzel baj. A világelitbe való visszajelentkezéshez egész jó eredmény...
Ma már csak pihengetés van napirenden. Hívtak lányok bulizni, de holnap valószínűleg megyünk a temetőbe sírt rendezni, úgyhogy nem igazán van most partyhangulatom...
---
Anyu nagyon hiányzik. Ezt már írtam, és még biztosan fogom is.
De itt van velem. Nincs olyan perc, hogy ne gondolnék rá, apró, váratlan helyzetekben.
Ízek, hangulatok... A kaja, amit még együtt vettünk; a filmek, amiket ő is szeretett; a telefontöltő helye, ahová amikor itt volt, gyakran ő segített bedugni a telefont.... A sok hülye ügyintézés és bürokrácia, amiket korábban mindig átbeszéltünk, hogy mit/hol/hogyan intézzek... Most már hiába nyúlok a telefonomért...:(
Vagy az az ismerősöm, akinek kislánya sajnos hozzám hasonlóan mozgássérült lett. És amikor leírom, hogy nálam ezek a dolgok hogy voltak, mit hogyan éltem meg, csináltunk végig... Ezekben a mondatokban benne van Anyu vagánysága, bölcsessége, amik nélkül nem az lennék, aki vagyok...
---
Kevéssel a poszt megírása előtt kaptam a telefont, hogy egy kedves barátom édesapa lett.
Mostanság valósággal szomjazom a jó híreket, úgyhogy most nagyon örülök!
Isten hozott, kicsi Réka!
Jó egészséget, sok boldogságot az egész családnak!:)
---
Mára pedig ennyi voltam.
Jók legyetek, vigyázzatok magatokra!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése