Annyi minden történt a hosszú hétvége első két napján, mint máskor hetek alatt... :) Kezdem is a mesélést!
A szombat délelőtt jó részét a plázában töltöttem. Kiírtam facebook üzenőfalra, hogy "néha kifejezetten örülök annak, hogy papírom van róla, hogy béna vagyok..." Nos, a kiírás erősen indokolt volt...:)
Az újságosnál indítottam a napot. A Nemzeti Sport mellett megvettem a HVG Steve Jobsról szóló különszámát, amit tekinthetünk a lottónyereményből vett "ajándéknak" is, mert akármennyire érdekes is, 1100 forintot nem biztos, hogy kiadtam volna érte.
Ezután CBA. Szülinapi ajándékot vettem, súgtak, hogy milyen italt szeret az ünnepelt hölgyemény, én mindenesetre felhívtam a súgót, hogy az általa említett Angeli nevű csokilikőr nem létezik, mert az bizony Agnelli.
Persze, csak én nem tudok olvasni...:D
Lottózó. Chuck Norris babérjaira törve elkezdtem kitölteni egy tippmixet. Ötöslottó-szelvényen...:D A három "oszlop" adva volt, csak a V-betűt nem találtam...:)
Kajálda. Segíteni akartam egy kedves idős bácsinak a kaját elvenni a pultról. Egy kézzel nyúlt utána ő, eggyel én, így közös erővel sikerült a tálcára ejtenünk az ebédjét... :( Szerencsére korrigálva lett a hiba, oda is vittem a tálcáját az asztalához, szóval nem volt harag. De aztán a saját sütimet is elejtettem ugyanezen módszerrel.... Mondom én, jó, hogy "legitimálva" van a bénaságom...:)
Aztán hazajöttem. Megnéztem egy nagyon elvont, mégis nagyon érdekes magyar tévéjátékot, melynek címe Vendéglátás.
1982-ben készült, és a Rákosi-korszakban játszódott. Olyasmi volt a lényege, hogy egy Kossuth-díjas "nemtomkihez" nyugati, olasz kommunista vendég érkezik. De mivel elég lepukkant a lakása, a látogatás előtt az utolsó pillanatban bevezetik az áramot, a telefont, kicserélik a bútorokat valamelyik minisztérium emberei, mert hát villogni kell a vendég előtt.
A vendégség elég problémásan sikerül, a vendég távozása után pedig természetesen mindent elszállítanak, leszerelnek.
A film végén pedig a szállítómunkások a lépcsőfordulóban leejtik és összetörik a család eredeti bútorait...
Hát szóval kihagyhatatlan film volt, képtelen voltam elkapcsolni...:)
Ezután Kolzsvár-ETO női kézilabda BL-meccs. 30-25-re nyertünk. A román csapat kapuját Dufika, a győri származású Petróczi Viki védte, évek óta nem láttam...:)
Ambros Martin meg spanyol-angol-magyar keveréknyelven instruálta a lányokat, a legjobb szerintem a "Gyerunk csájok!" volt.:)
Aztán partytime. Azt hittem elkések, de időben odaértem, de mint kiderült nem elsőnek.
Lemenni meg nem akartam, inkább vártam kb. fél órát a többiekre. Így legalább találkoztam egy kb. hat éve nem látott teleshopos exkolleginával. Alig ismertem meg, és akkor még finoman fogalmaztam...:)
Na, aztán megérkeztek a többiek, lementünk. Sokan voltunk, nem sok embert ismertem, ez persze az este folyamán természetesen megváltozott valamelyest...
Aztán hamar véget ért a móka, ki lettünk tiltva az objektumból, mert az egyik ünnepelt felbontott egy pezsgőt, amit ajándékba kapott, és persze nem ott lett vásárolva- szép magyarul kifejezve.
Ekkor én egy cimbivel fent cigiztem a kijelölt helyen, már csak a kabátom meg a sapkám hozták utánam... Pedig épp a következő kör kikérésén gondolkodtunk...:(
22.40 körül értem haza, kicsit még sör-cigi-zenehallgatás, aztán nyugovóra tértem.
---
Tegnap sikerült időben felkelni, lementem Sportért, pedig akkora köd volt, alig találtam meg a benzinkutat. Az utolsó újságot kaparintottam meg.
Aztán pizzarendelés, majd 3 óra csendespihenő, készülődés, majd meccs. De micsoda meccs? Inkább MECCS, így csupa nagy betűvel.
Győri ETO FC- Újpest FC 3-2. Az első félidő utolsó percében piros lap újpesti oldalon, majd a szezonbeli ötödik kihagyott tizenegyes nálunk.
A második félidőben 2-0-ra megléptek a lilák, de egy ritkán látható öngóllal sikerült egyenlíteni, majd a győztes gólt is begyötörtük.Szerintem az év meccse volt, sok szerencse is kellett a győzelemhez, de tényleg nagyot hajtottak a srácok.
Aleksidzét be-, majd lecserélte Pinyő; a bíró egy gyökér volt. Szóval voltak itt érdekes dolgok...:)
Elég sokan jöttünk ki a meccsre, ezért is kellett a siker. A meccs után sajnos a balhé sem maradt el, de abból szerencsére kimaradtam...
Meccs után bohóckodás a Borvirágban - jut eszembe, a meccsen összefutottam Virággal, szerencsét hozott a lány... :)-, majd itthon vacsi, fórumok olvasgatása, és persze megnéztem a meccs ismétlését is. Aminek hajnali fél 2-kor lett vége, és nem aludtam el rajta... :) Ezt a meccset még visszanézni is élmény volt!:)
---
Végre nem órára keltem, 9 körül kászálódtam ki az ágyból. Szóba került, hogy esetleg ma is bemegyek dolgozni, valahogy nem bánom, hogy erre végül nem került sor.:)
Ejtőzés-pihengetés után majd kimegyek Anyuékhoz Écsre, holnap jövök majd vissza, ez a terv a hosszú hétvége hátralevő részére.
Mára pedig ennyi voltam.
Jók legyetek!
Puszik, pacsik, éljenek a csajok!:)
2 megjegyzés:
Gábor! Öszinte részvétem! Reméltem, hogy nem a te anyukád, amikor az újságban láttam...
Kívánok Neked sok eröt, hogy elviseld a hiányát. Az irásaidból érzem, hogy mennyit jelent neked!
Sajnos Ő volt az... :( Nagyon szépen köszönöm!
Megjegyzés küldése