Négy

Hát ezt is megértük... Négy éve íródik a GosziBlog. Valahogy így kezdődött...

Őszintén szólva kevés dologgal kapcsolatban vagyok úgy igazán büszke magamra, ez azért talán abba a csoportba sorolható.

Hihetetlen gyorsan telik az idő. Néha a régebbi bejegyzéseket olvasva magam is ledöbbenek, hogy mennyi minden történt ezalatt az idő alatt. 

Azt mondják, mindenki össze tudna állítani az életéből legalább egy órányi "stand up comedy"-műsorszámot, csak sokaknak ugye nincs meg a lehetősége arra, hogy ezt elő is adhassa.

Szerintem ugyanez igaz egy blog írására is. Kell hozzá egyfajta indíttatás, bennem szerencsére akkoriban megvolt, és szerencsére máig is kitart.

Kicsit már olyan "blogger-szemmel" nézem a világon, mit tudok/szeretnék/érdemes megírni, miből lehet tanulságot leszűrni, esetleg egy jó poén kihozni.

Tudom, hogy nem az enyém a világ legérdekesebb, és legszínesebb blogja, de azért remélem, néhány ismerősöm mellett vannak "ismeretlen ismerős" visszatérő látogatóim is.

Pont az előző bejegyzésben írtam, hogy néha kedvem támad abbahagyni az egészet. Mármint ezt a blogot.De szerintem nem menne. Már nem. Ez részben "szakmai ártalom". Mint ahogy a német nyelv használata nélkül sem tudnám elképzelni az életem, a blogolás jelenleg az egyetlen lehetőségem arra, hogy "irkáljak". Na jó, ez sem igaz így ebben a formában teljesen, de erről majd máskor...

Szóval megyek tovább, irány az ötödik év. Egyébként ez az 580. bejegyzés.

---

Ami továbbra sem lesz a blogon: fikázás, negatív hangnem- másokkal kapcsolatban. Az önirónia már ugye más tészta.:)

Egyébként kisebb-nagyobb kilengésektől eltekintve rég éreztem magam ilyen jól a bőrömben, remélem, ez azért átjön...:)

Bár az utóbbi egy-két hét éppen kivételt képezett. De már ezügyben is tisztábban látom a dolgokat.

És továbbra sem lesz politika. Mert annak az égvilágon semmi értelme.

Amit viszont szeretnék megvalósítani: 

- a mostanában kissé unalmas "naptár szerinti" posztok sorát egy-egy tematikus bejegyzéssel megtörni. Kicsit gyakoribb "megjelenéssel".

- a lehetőségekhez képest interaktívabb megjelenés, bár ennek mikéntjén még gondolkodom. De ötletek már vannak.

- és persze a rég halogatott dizájnváltásra is sor fog kerülni hamarosan.

És végül, de nem utolsó sorban: szeretnék végre igazán "boldogan írni a kedves kis naplómba." Ez persze csak rajtam múlik. Vagy nem...

Köszönöm  minden kedves rendszeres, és rendszertelen; ismerős és ismeretlen olvasómnak, hogy néha idetéved!:)

És főleg köszönöm az írásaimmal kapcsolatos visszajelzéseket, érkezzenek akár személyesen, vagy bármiféle elektronikus vagy nem elektronikus üzenet formájában!

Jók legyetek, vigyázzatok magatokra!

Puszik, pacsik, éljenek a csajok!;)