2012. október 14., vasárnap

Nagyon lent, majd egy kicsit feljebb

Érdekes, amikor lelki krízis, egyfajta mélypont van, akkor mindig eszembe jut, hogy nem folytatom a blogot, és törlöm az előzményeket is. Most is ez volt, most is eszembe jutott, de a blog marad, függő vagyok...:)
Hát igen, nem ez életem legvidámabb és legkiegyensúlyozottabb időszaka.
Melóban kissé horror időszak volt mostanában, ezért aztán pénteken a legszükségesebb fordításokat és e-maileket leszámítva csak rajzok lefűzésével töltöttem az időmet, ami dögunalmas, viszont egy szanatórium nyugalmával ért fel...
Túl vagyok egy "számonkérő" beszélgetésen, ami kb. ugyanúgy első volt a maga nemében, mint az egy héttel ezelőtti meztelen nő a szaunában. Csak hát a feeling, kérem szépen...:)
Konkrétan úgy éreztem magam, mint egy "hülye nyomorék", az én véleményem egyáltalán nem játszott, csak az volt fontos, hogy a történet harmadik szereplője mit mondott...
Na mindegy, rengeteg tanulságot rejt magában a történet, ezek feldolgozása még folyamatban van...:)
A témát részemről lezártam.
Majd Gergeli kollégától kell elnézést kérnem, picit elutasító voltam péntek délután, ki akart hívni kávézni, felajánlotta, hogy hazadob, illetve azt is megkérdezte, hogy ráérek-e hétvégén. És mindenre egy elég tömör és határozott nem volt a válaszom, pedig nagyon rendes volt.:)
Kicsit dekoncentrált és feszült voltam, ennek köszönhető, hogy majdnem beestem egy busz alá. Az lett volna az utolsó "buszos sztori". Nem sokon múlott...
Itthon aztán Dóri öntött belém egy kis lelket facebookon, majd megnéztem az Észtország-Magyarország (0-1) meccset. Hát utóbbi nem volt egy nagy élmény...
Ja, és a fordítóirodától is jött egy üzenet, hogy nagyon sajnálják a döntésemet, és várják a jelentkezésemet, ha meggondolnám magam. Nem kizárt, hogy előbb-utóbb ez lesz...
---
Tegnap reggel felkeltem F1-időmérőt nézni, aztán semmittevés következett.
Délután elmentem az ETO Parkba. Először ebédeltem a CBA-ban, aztán lottót adtam fel.
Ezután az emeletre siettem, ahol egyesületünk, a Camelot Győri Mozgássérült Fiatalok Egyesülete ünnepelte 10. születésnapját.
Először egy vak fiú stand up-olt, majd volt néptánc, és kerekes székes táncbemutató, és beatbox is. Utóbbi srác nem normális, nagyon jól csinálta, az hittem, lenyelt egy mp3-lejátszót...:)
Ja, meg kerekesszékes zumba is volt...:)
Annyira belefeledkeztem a programokba, hogy az emeletre, az olimpikonok élménybeszámolójára elfelejtettem felmenni... :( Pedig egyebek mellett Kovács Katalin, Kozák Danuta, és Kokó is ott volt.
Mindegy, ez így volt jó...
Khm... Beszélgettem egy leányzóval, akit még az előző programunkon ismertem meg. Kedves barátaim aztán azért nem hívtak le cigizni, mert "a lányt fűzögettem." És erre az elmúlt hét eseményei alapján kifejezetten háklis vagyok...:) Csak beszélgettünk. Tényleg.
Este olyan 8 körül estem haza, kedvem már lett volna elmenni Katáékhoz iszogatni, de inkább a pihenést választottam.
X-faktor, olvasás, alvás...:)
Na és persze megnéztem a lottószámokat, és hármasom van! Igen, már megint azzal a bizonyos "dórikás számsorral"... ;)
---
Ma reggel, vagyis még szinte hajnalban elmentem a kútra Nemzeti Sportért, aztán Forma-1-et néztem. Sajnos Vettel nyert, és az összetettben is átvette a vezetést...
Közben rántottát sütöttem, sonkát, és sajtot tettem rá, nagyon finom lett. Igen, a sonkát is utólag tettem rá, attól féltem, hogy odaég, ha együtt sütöm meg...:D
Mára semmi extra, rendrakás, tévéprogramozás, és három (!) kézilabda BL-meccs. Még az is lehet, hogy délutáni csendespihenőt is tartok.
Mára viszont ennyi voltam.
Jók legyetek!
Puszik, pacsik, éljenek a csajok!:)

Nincsenek megjegyzések: