Hm... Szombati meccs. Mondtam, hogy félek tőle. Nem is volt egyszerű. Nem szívbetegeknek való meccsen nyertünk 3-2-re a Vasas ellen úgy, hogy az angyalföldiek kétszer is vezettek, félidőben is náluk volt az előny.
De a végére csak meglett a győzelem. Így öt meccs után 100%-os teljesítménnyel állunk a tabellán. Igaza van Krisztián barátomnak, addig nem kell figyelnünk a többi csapatra, míg mi minden meccset nyerünk. Azt mindenesetre nem bánom, hogy a Vidi már kétszer kikapott. :)
Ja, és a "vidis nóta" clean, ha úgy tetszik bababarát verziója: "Fehérvári kispajtások, mi leszünk a bajnokok!" :)
És ittunk. Sört. Rengeteget. Meccs előtt-alatt-szünetben-második félidőben-Borvirágban-majd végül nálunk...
Még egy kis vodka is előkerült, biztosan nem maradtunk szomjasak! :)
Tegnap aztán 7-kor akartam kelni. Majd átraktam az ébresztőt nyolcra, ennek megfelelően felébredtem háromnegyed 10-kor...:)
Kávé, fürdés, és mentem ki a vasútállomásra, irány Sopron, Szanatórium, Anyu.
Tesómék is jöttek, ebédeltünk egy kis étteremben, majd pihengettünk-beszélgettünk egy hotel parkjában. Utána tesómék kivittek a vonathoz, és olyan negyed 10-re értem haza.
Megnéztem a Real-Barca Spanyol Szuperkupa-döntő első meccsét (2-2), fürödtem, aztán olyan fél 1-ig olvastam a német Bundesliga beharangozó újságját.
Ötkor keltem, de előtte fél 3-kor felébredtem egy kis kisebbségi konfliktusra: két roma fehérnép - őőőő, micsoda szókapcsolat...:) - osztotta egymást az ablakom alatt. Hát elég kellemetlen élmény volt azt hallgatni...:/
Ma aztán meló ezerrel, bár még egy kissé bágyadtan.
Meg "mozgássérült napom" volt. Megállított egy nő, hogy van-e munkám. Mert neki van egy ismerőse, "aki úgy megy mint én", és hogy neki nincs. És tudnék-e segíteni neki. Ez milyen kérdés már? Nem tudom, elég furán adta elő magát a néni így ismeretlenül, mindenesetre megadtam neki egy szervezet nevét, ahol talán tudnak segíteni neki.
Meg újabb infóim vannak a fogyatékos-támogatást illetőleg. Már komolyan kezdek teljesen összezavarodni...:)
Vasárnap meg Sopronban az orrom előtt becsukta a busz ajtaját a sofőr. Akadálymentes volt...:D
Ja, ma meg melóban megfogtam egy nekem háttal álló lány vállát, és köszöntem egy "Na sziát", és kiderült, hogy baromira nem az volt, akire gondoltam, és őt nem is ismerem...Égőőő...:D
És nem megyek Becsvölgyére. Szar, meg sajnálom, de pár függőben lévő dolgot sajna el kell intéznem, és nincs annyi szabim, hogy máskor is kivegyek. Meg tesóm is lesz itthon valamennyit, és erre is elég régen volt példa...
Szóval így kellett döntenem, remélem, nem lesz harag emiatt...
Csütörtöktől-szerdáig lesz a szabi.
Ügyintézős-pihenős-rég nem látott emberekkel találkozós, esetleg élményfürdős.
Majd alakul. Mindenesetre ki kell pihennem magam, mert aztán Karácsonyig semmi...:(
No de mára ennyi voltam.
Jók legyetek! Puszik, pacsik, éljenek a csajok! :)
De a végére csak meglett a győzelem. Így öt meccs után 100%-os teljesítménnyel állunk a tabellán. Igaza van Krisztián barátomnak, addig nem kell figyelnünk a többi csapatra, míg mi minden meccset nyerünk. Azt mindenesetre nem bánom, hogy a Vidi már kétszer kikapott. :)
Ja, és a "vidis nóta" clean, ha úgy tetszik bababarát verziója: "Fehérvári kispajtások, mi leszünk a bajnokok!" :)
És ittunk. Sört. Rengeteget. Meccs előtt-alatt-szünetben-második félidőben-Borvirágban-majd végül nálunk...
Még egy kis vodka is előkerült, biztosan nem maradtunk szomjasak! :)
Tegnap aztán 7-kor akartam kelni. Majd átraktam az ébresztőt nyolcra, ennek megfelelően felébredtem háromnegyed 10-kor...:)
Kávé, fürdés, és mentem ki a vasútállomásra, irány Sopron, Szanatórium, Anyu.
Tesómék is jöttek, ebédeltünk egy kis étteremben, majd pihengettünk-beszélgettünk egy hotel parkjában. Utána tesómék kivittek a vonathoz, és olyan negyed 10-re értem haza.
Megnéztem a Real-Barca Spanyol Szuperkupa-döntő első meccsét (2-2), fürödtem, aztán olyan fél 1-ig olvastam a német Bundesliga beharangozó újságját.
Ötkor keltem, de előtte fél 3-kor felébredtem egy kis kisebbségi konfliktusra: két roma fehérnép - őőőő, micsoda szókapcsolat...:) - osztotta egymást az ablakom alatt. Hát elég kellemetlen élmény volt azt hallgatni...:/
Ma aztán meló ezerrel, bár még egy kissé bágyadtan.
Meg "mozgássérült napom" volt. Megállított egy nő, hogy van-e munkám. Mert neki van egy ismerőse, "aki úgy megy mint én", és hogy neki nincs. És tudnék-e segíteni neki. Ez milyen kérdés már? Nem tudom, elég furán adta elő magát a néni így ismeretlenül, mindenesetre megadtam neki egy szervezet nevét, ahol talán tudnak segíteni neki.
Meg újabb infóim vannak a fogyatékos-támogatást illetőleg. Már komolyan kezdek teljesen összezavarodni...:)
Vasárnap meg Sopronban az orrom előtt becsukta a busz ajtaját a sofőr. Akadálymentes volt...:D
Ja, ma meg melóban megfogtam egy nekem háttal álló lány vállát, és köszöntem egy "Na sziát", és kiderült, hogy baromira nem az volt, akire gondoltam, és őt nem is ismerem...Égőőő...:D
És nem megyek Becsvölgyére. Szar, meg sajnálom, de pár függőben lévő dolgot sajna el kell intéznem, és nincs annyi szabim, hogy máskor is kivegyek. Meg tesóm is lesz itthon valamennyit, és erre is elég régen volt példa...
Szóval így kellett döntenem, remélem, nem lesz harag emiatt...
Csütörtöktől-szerdáig lesz a szabi.
Ügyintézős-pihenős-rég nem látott emberekkel találkozós, esetleg élményfürdős.
Majd alakul. Mindenesetre ki kell pihennem magam, mert aztán Karácsonyig semmi...:(
No de mára ennyi voltam.
Jók legyetek! Puszik, pacsik, éljenek a csajok! :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése