Vasárnap. A bejegyzés megírása után teregettem. Ami csak azért említésre méltó, mert majdnem teljesen megfeledkeztem róla.
Az egyik facebook-oldalon tombolt a Magyar Ápolók napja, és szebbnél-szebb ápolónők képeit posztolták.:) Továbbra is tervezek egyébként a témában bejegyzést, ami késik, nem múlik.:) Apropó: feltűnően sokat emlegetem a blogon és élőszóban is. Átbeszéltem a dolgot egy ismerősömmel, aki szerint ez természetes. Mivel ő történetesen gyógytornász, valamennyire megnyugodtam.:)
"Paraszebéd": szalonna, kolbász, kenyér. Aztán csendespihenő.
Délután átjött Kira. A konyhában kreativkodtunk, készült körözött, paradicsomos-fetasajtos saláta, meg chilis csirkefalatokat sütött Kira.
Pár éve volt egy teljesen hülye álmom. Egy lányismerősöm nálam aludt, és a reggeli kávét sikeresen ráborítottam a combjára. Rejtélyes volt, mert a lány teljesen váratlanul bukkant fel az álmomban, a legnagyobb "közös sztorink" egy fotó, amit én készítettem róla, ő pedig feltöltötte valamelyik közösségi portálra, egy kommentelő pedig odaírta, hogy nagyon szerelmes lehetett a fotósba, mert huncutul mosolyog rá. Hehe...:)
Ez onnan jutott eszembe, hogy teaöntés közben egy rég nem használt bögrét sikerült elpattintanunk, nem bírta a forróságot, és a tea az amúgy frissen letakarított munkalapon landolt.
Kávéról, combokról nem volt szó.:)
Este fél 7-kor már ágyban voltam, tévéztem-olvastam.
---
Hétfő. Sima kelés, frissesség és üdeség, Alinda, blogjegyzetek... És megint egy hülye álom: benne beszélgetés egy lánnyal, aki régesrég kikanyaradott az életemből.
Gyógytorna: a "helyettes" gyógytornásszal megdumáltunk, hogy lassan elhagyható a csuklóvédő, és tényleg már csak "útközben" használom.:)
Nyugis nap, megjegyzendő, hogy végre nem felejtettem el tictacot venni. Juhé!
Meló után csináltam magamnak programot: az adásvételi szerződést kerestem kb. 1,5 keresztül. Ezalatt az idő alatt kb. nyolcszor volt a kezemben egy borítékban, amibe b@sztam belenézni. Remek volt.
Este vacsorára olajban sült pirítós körözöttel.És Kék fény. Majdnem csináltam egy fotót, miszerint "körözötteket keres a rendőrség". Roppant kreatív és vicces lett volna, de inkább kihagytam.:)
---
Kedd. Sima kelés, tévé, kávé, kórház... Az egyik kijáratnál fotocellásra cserélték az ajtót! Épül-szépül...:)
Elég fárasztó nap volt, a változatosság kedvéért az écsi önkormányzattal kellett ügyeznem valamit. Postai információközlést terveztem, ebből aztán mail lett meg telefon. És pipa.
Olvastam egy érdekes interjút egy magyar pornószínésznővel. Nem, nem linkelem be, mert akkor korhatárosítanom kellene a posztot.XD Aztán kicsit "elmélyedtem a munkásságában: igen, szerepelt cseh filmet is. Legyen elég annyi, hogy nem a Kórház a város szélén-ről beszélünk. Ezt az átkötést figyeld: cseh film volt a Tűz van, babám! is. És tűzvédelmi oktatás volt a cégnél. És ott összefutottam egy lánnyal, akinek gyermeke Markkal kb. egyidős, és nemrég tört vissza gyesről. Mármint nem a gyerek!:D
Vacsorára körözöttet ettem sima pirítóssal.:)
---
Szerda. Szokásos reggel, 5.10-kor kelés, Alinda, kávé, facebook-emlékek. Amit megosztottam: egy éve volt az első sörözés Gábor barátommal. Amit nem osztottam meg: tavaly amikor Gábor már hazaindult, maradtam még picit, és hát pöttyet depis voltam. Megkértem az amúgy akkor először látott pultoslányt, hadd fényképezzem le a kezét, ahogy leteszi a sört az asztalra, legalább így legyen egy "csajos kép" az estéről. Meredek, sőt überciki indítás. Mára már talán sikerült megmutatnom, hogy amúgy többé-kevésbé normális vagyok. Talán ezért integetett a Holló teraszáról, amikor ballagtam a kórházból a buszmegálló felé.
Nem volt jó nap. Stresszes, idegbeteg, lelkizős.
Időben hazaértem, kiültem a kórházba, és sörözgettem. Ezt a képet posztoltam facebookra. Pusztán annyit akartam üzenni vele, hogy már nem nyekken vissza a kézfejem.:)
Izzott a viber, a messenger. Örültem, hogy ismét bebizonyosodott, hogy virtuális élettársam ismer, mint a rossz pont.:)
Az este folyamán három nővel is beszéltem hosszan telefonon. Nyugi-nyugi, a háromból egy a sógornőm, egy pedig az unokatesóm volt.:)
Hm... Ha valaki azt írja az ember fiának, hogy nem ismert még nálam jobb embert, akkor az büszkeség és felelősség, még akkor is, ha túlzó megállapítás.:)
Az este krónikájához tartozik, hogy ráléptem a fülesemre, és az egyik oldala ripityára tört...:(
---
Csütörtök. Nyugodt, viszonylag sima kelés, a szokásos reggeli forgatókönyvvel.
Pár napja egy ismerősöm mutatott képeket, hogy milyen csinosak voltak ballagó iskolatársai a szalagavatón. Az egyik lány valahogy megmaradt bennem, és basszus azon kaptam magam, hogy ott áll mellettem a buszmegállóban. Tuti nem nézett hülyének meglepett arcomat látva...:)
Melóba érve mosolygós beszélgetés egy rég nem látott kolleginával, fel is dobta a napomat.
Túl sokáig azért nem bírtam a melót, hazafelé még azért cigiért elfutottam.
Itthon zenéket keresgéltem. És megjelent a szomszédasszony. Közölte, hogy exkluzív jelleggel megnyerem a lépcsőház takarítását. Nincs ezzel gond, eddig ő csinálta. Megkért, hogy béreljek fel valakit. Hát nem, én fogom csinálni. Nem fogok a közös költség felett még a lépcsőházra költeni. Amúgy meg volt takarítócég, csak egy lakó kirúgatta őket. Hármat találhatsz, ki volt az!XD
Gundel Takács Gábor pazar ütemérzékkel landolt az olimpiai mozgalom szóvivői pozíciójában. Azon frissiben visszavonásra is került a magyar pályázat. Annyira banális sztori, hogy még írni is nehéz róla...
---
Péntek. A szokásos reggel, annyi eltéréssel, hogy teljesen összevissza aludtam. Kórház, meló, ebéd után kajakóma, hazatérve meg "sima kóma". Este 9-kor nekiálltam tésztát főzni, jól le is forráztam a kezemet. A balt.
Este Delta-buli volt Győrben. Vastagon bakancslistás a zenekar, de a partizásból szerintem tényleg kinőttem, másrészt tényleg megmozdulni nem volt erőm, nemhogy buliba menni...:)
---
Szombat. Nehéz kelés, felmosás, mosogatás, pakolászás... Fürcsi, pofaelvágás borotválkozás közben, majd pláza, tali Kirával.:)
Adtunk fel lottót, kajáltunk... Ezt nem részletezném, de zseniális üzleti érzékről tettem tanúbizonyságot.XD Ja, és egy anyuka közölte gyerekével, hogy ha nem issza meg az üdítőjét, a nyakába borítja. Meg azt is, hogy nagyon-nagyon nem szereti őt, ha hisztizik. Csóri kölök kb. meg sem mukkant.
A CBA-ban nagyon jó arc volt a pénztáros néni. Segített, mosolygott, tegeződött...
Ja és vettünk fokhagymanyomót, meg szoli is volt. Ott persze csak kísérő voltam.:) Meglepetésként ért, hogy többen is rám köszöntek, akikről fogalmam sem volt, hogy kicsodák. Na, ezt aztán megmondtam...:)
Aztán hazajöttünk Kirával. Ismét készült körözött, meg madártej. Emlékeim szerint évek óta nem ettem, talán utoljára még Anyu csinált.
Újra beüzemeltük Anyu habverőjét, működik. Lehet hülye vagyok, de a hang előhozott emlékeket.
A hab keverésével enyhe költői túlzással élve besegítettem én is. A legnagyobb gebasz akkor történt, amikor véletlenül kikapcsoltam a tévét, pedig csak hangot akartam adni a Honvéd-Loki derbire.
Beszélgettünk, hülyéskedtünk, kajáltunk, majd lekísértem vendégemet a buszra.
Hm... Az utóbbi időben többször gondolkodtam azon, hogy mi az a boldogság. Van róla elképzelésem, bár nálam elég magas a mérce. Hogy az embert boldoggá teszi-e egy madártej, vagy egy kellemes délután, az relatív... De nagyon-nagyon jó kis délután volt.
És az élet amekkora rendező: a lakásba visszaérve éppen Anyu egyik nagy kedvence, Oszvald Marika beszélt a tévében, a következőket mondta: "Hogy boldog vagyok-e? Nem tudom. Boldog szeretnék lenni. Harmónikus
szeretnék lenni. Jól szeretném érezni magam a bőrömben. Jól érzem magam a
bőrömben." Teljesen vállalható álláspont. Amúgy... Mondtak már rólam sok mindent, egyebek közt azt is, hogy azért vagyok egyedül, hogy a saját szintemet messze meghaladó nők társaságát keresem. Akkor viszont engedtessék meg nekem, hogy a "saját szintemen" boldog legyek. Ami akár vidámságot, jókedvet is jelenthet.
Na jó, pihenésként Oszvald Marika, magyar hangja Csoboth Adél. Ez fergeteges előadás!
Elmaradt az ETO-Tatabánya. Picit sajnálom, hogy nem battyogtam ki, de ez az egész iszonyat mód méltatlan és szánalmas, és magyaros...
Claudio Ranierit pedig menesztették a Leicester City kispadjáról. A tavalyi váratlan bajnoki cím után után lehettek volna türelmesebbek vele. Dehát sajnos a futball már csak ilyen...
Este hamar lefeküdtem, olvastam-tévéztem, durva, de éjfélkor még ébren voltam...:D
Dupla koncerttel tért vissza a Rapülők. Olvastam elég vad kritikákat. Mai szemmel tán giccses produkció, de a szövegek, a hangulat, a profizmus elképesztő volt már akkor is, a dalszövegeket kb. generációm minden tagja kívülről fújja. És igen, a Feketében Guszti volt a becenevem, amiből egy időben Geszti Guszti lettem, talán nem véletlenül...:D Akinek nem tetszik, lehet utánuk csinálni!:)
---
Vasárnap. 7-kor keltem, kávéztam, ruhaszárítót pakoltam, beraktam egy mosást, mindjárt teregetek.
Aztán Kívánságszatyor Pistivel. A vadonatúj, 18. rész. Aztán ebéd, pihi, a többi meg majd kiderül. Este klippremier: AK26 feat. Krisz Rudi. Merészen hangzik, kíváncsian várom!:)
A jövő hét? Kedden szabi: kontroll, posta, Földhivatal, házidoki, mert hát élni tudni kell...XD
Szerdáig Tékasztorik a moziban, szombaton meg remélhetőleg Érd-ETO, no meg tesómék is jönnek.
Nem lesz unalom.
Lesz viszont blogbejegyzés majd valamikor!
Mára viszont ennyi voltam.
Jók legyetek, vigyázzatok magatokra!
Puszik, pacsik, éljenek a csajok!:)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése