Türelem tornaterem

A pontos idő 18.00. Most kezdem a bejegyzést, nem tudom, mikor érek a végére. Mesélnivalóm akad bőven. Ujjam a gépeléshez továbbra is csak kettő…

Egy technikai kérdés: láttok a blogon kuki-figyelmeztetést?:) 

*

Kedden a bejegyzés megírása után meccset néztem. Magyarország-Svédország 0-2. Nem játszottunk jól, az eredmény ezúttal persze másodlagos, Király Gabi és Juhász Roli elbúcsúzott... Meccs közben szenya, utána pedig pihi volt a program... 

---

Szerda. A nap két kávéval indult. Közben a Morning Show utolsó adását néztem/hallgattam… Hiányozni fognak a srácok. Főleg Balázs nagy kedvencem. Azért remélem, hogy nem Vajnánál fognak rádiózni, mondjuk van az a pénz, mint tudjuk…

Kérvényt fogalmaztam tesóm nevében. Aztán befutott bratyó, és egy nagyon pörgős nap vette kezdetét. Nyugodtan indultunk a buszra, gondolván, hogy lekéstük. Aztán rohantunk, mert mégsem késtük le. Logikus. Voltunk papírboltban nyomtatni/fénymásolni, pénzintézetben ügyezni, meg még egyben ügyezni. Tök potyára kibattyogtunk a házasságkötő melletti NAV-ba, mert ott ugye nincs is ügyfélfogadás. Aztán elmentünk oda, ahol van. Ott meg visszatapsoltak minket. Meg ügyvédnél is voltunk… Uhh, az egyik titkárnő mosolya azért igencsak mély nyomot hagyott bennem…:$ Megálltunk ebédelni, meg kávézni, meg bevásárolni is voltunk. Sőt a nagy izgalmakra egy sört is megittunk a Vendelinben.:)

Aztán hazajöttünk kérvényt átfogalmazni, majd tesóm  visszarohant az egyik hivatalba. Majd hozzám vissza. Aztán elköszöntünk, mert ment a vonatra.

Napközben kivettem a lájkot a Class FM-ből, meg a FourFourTwo facebook-oldalától is elköszöntem, egészen elkeserítő, amit újságírás címszó alatt leművelnek. Még szomorúbb, hogy a hírek szerint főszerkesztőjük a Nemzeti Sporthoz igazol át.

Este még levezető sört ittam, a temetést logisztikáztuk… És úgy néz ki, hogy egy leányzóval búcsút vettünk egymást. Nem akartam hibázni, a jelek szerint sikerült. Sajnálom, hogy így alakult. És déja vu-érzésem is volt...

---

Csütörtök.  Észrevettem a hűtőben, hogy somlói galuska helyett véletlenül kocsonyát vettem…:)

A napot a háziorvosnál kezdtem, aztán gyógytorna/fizikoterápia. A kórházi büfében meg egy néni kikérte magának, hogy „lenéniztem”, megkért, maradjunk inkább a hölgynél. Hát jó. Aztán a buszmegállóba mentem, onnan pedig kimentem a munkahelyemre, egy újabb nosztalgia erejéig. Jó volt újra bent lenni. Még puszikat is kaptam.:$

A főnököm dobott haza. Zenét hallgattam, kaját rendeltem, meg a Puskás Hungaryt néztem, de sikerült bealudnom…

---

Péntek. Fogalmam sincs, miért és hogyan váltottam betűtípust, így sikerült. Ezúttal nem mentem a háziorvoshoz, a gyógytornát pedig előrehoztuk a temetés miatt. Aztán kiderült, hogy túl hamar indultunk el, így a Dreherben ittunk Bandival egy kávét meg alkoholmentes sört… A temetés… Döbbenetes még mindig, felfoghatatlan… Jó volt kedves barátaimmal találkozni, a találkozás apropója persze szörnyű… Morbid volt, na...

A temetés után Petivel beültünk még az Alpesibe, aztán hazadobott. Levezető sör volt, meg döglés… Meg kocsonyát ettem főtt tojással és fűszeres steakburgonyával.:) 

---

Szombat. Tök durva: azt álmodtam, hogy a kórházban vagyok, kinyúlok az ablakon, a mentőhelikopter "alja" elvágja az ujjam, tesóm meg beköti a sebem egy törölközővel. Döbbenet...:) Délelőtt semmittevés. Délután úgy volt, hogy találkozom Kirával az Árkádban. Aztán a belvárosban találkoztunk. Vagyis a 14-esen. Az más kérdés, hogy először nem ismertem meg, és írtam neki a buszon, hogy merre van.:) Aztán csak összeakadtunk. Elmentünk lottózóba, meg bevásárolni, aztán padoztunk. Ja, és beszarás, de összefutottam unokatesómmal és párjával. Akik amúgy Szombathelyen élnek.

Az este zárásaként Zsófival és Gegével találkoztunk a Vendelinben. Tényleg.:) Aztán továbbálltunk, mert a Vendelin születésnapját ünnepelték, és teltház lett. Kebapoztunk. És dőlt belőlünk Gergővel a hülyeség. De azért komolyak is tudunk lenni.

Este 10-kor már itthon voltam, tévéztem, olvastam, aludtam.

Ja: az ETO 4-0-ra nyert Sárváron. A Kaposvár pedig kikapott, így lőtávolba kerülhet lassan a listavezető Érd az NB3-ban. Jaj de fáj ezt leírni még mindig... Mármint az NB3-at...

---

Vasárnap. Időben keltem. Kávé, fürcsi, zene… Majd leballagtam a Mátyás térre. Móni jött értem, hozzá és kis családjához voltam hivatalos. Cukrászdában is voltunk, nagy flash volt, a mozgássérült parkolóban álltunk meg. Nálam volt a rokikártya.:)

Finom kaja, finom kávé, nagy beszélgetések, már nem is olyan kicsi Zalán… Ezek a csávók nőnek ám, mint a bolond gomba…:) Szóval jó kis nap volt, na!:) Hazafelé még Sportot is kaptunk a kútnál…:)

Itthon vacsi, tévé, olvasás, döglés-

---

Hétfő. Koránkelés, éledezés, fürcsi, kávé, vidéki, Écs. Kimentem apámhoz. Tök jól eldumáltunk, jó arc volt az öreg. Meg a házi gondozójával is találkoztam.

Aztán egy kedves rokon házaspár elvitt Ravazdra, a polgármesteri hivatalba kellett mennünk ügyintézni. Végülis sima ügy volt, apámmal egyeztetve okosan hallgattam. Már csak akkor kell ott lenni, amikor kiverik. A cölöpöket a föld végére.. Háhá, rohadt vicces…XD

Végül egy másik kedves, rég nem látott rokonnal kimentünk a temetőbe. Majd a Kerekes Csárdában ebédeltem. Milyen az élet: az egyik utolsó écsi ebéd volt… Burkult húst ettem, pedig a menü sem lett volna rossz, borsóleves, hurka-kolbász. Finom volt a kaja, aranyos volt a pincércsaj, alles gut, ja-ja.

Még bevásárolni is jutott időm. Bolt-kocsma-étterem háromszög, ez még Győrnek is becsületére válnék…

Hazatérve igen-igen fáradt voltam. Kávéztam, aludtam, neteztem. Aztán persze vacsi meg Kék fény.

Ééés tényleg köszi mindenkinek, aki bármilyen formában segített a ezt a projektet intézni. Legyen szó jogtanácsadásról, logisztikáról, vagy épp hisztihallgatásról... 

 Ma. Több mint egy hét után visszatért az „állandó” gyógytornászom. Nem mintha a helyettesével bármi bajom lenni, de… De ettől a lánytól én annyit kaptam, hogy kis (nagy) túlzással már ezért megérte összetörni magam. Jó, nyilván nem, de örülök, hogy megismertem. És erről nem is írok többet.:)

Aztán kontroll. A röntgenes hölgy úgy beszélt velem, mint egy fogyatékossal…XD Szóltam neki, hogy megértem akkor is, ha nem artikulál veszettül. Aztán ha balra álltam, jobbra kellett volna, ha kinyújtottam a kezem, hajlítani kellett volna… Szóval semmi sem volt jó. És ezt közöltem is vele. Na, ekkor már röhögtünk.XD

Doki… A csont szépen gyógyul. A kézfej annyira nem… Ha jól értettem: az idegből egy hét alatt kb. 1-1,5 cm regenerálódik, na most nálam még több mint 20 cm-nek kell felélednie. Idegről beszélünk!:) Szóval doktor úr elrendelt még 20 gyógytornát meg fizikoterápiát, utána kontroll. Szóval idén valószínűleg már nem dolgozom… Mehetek viszont élményfürdőbe.

Hm… Tesóm és Harcsi mostanában nem ér rá, lánynak nem fogok szólni, hogy kísérjen el… Úgyhogy valamikor a közeljövőben vízre szállok. Egyedül. Kemény vagyok.

Aztán hazajöttem. Kifőztem egy lidl-s tésztát, aztán csendespihenő. Most meg pötyögök.

Holnap tali egy ismerősömmel, meg lehet Écs egy kollégával. Csütörtök vagy péntek torna után mindenképpen élményfürdő.:)

Hétvégén ETO-meccs, meg F1-szezonzáró, meg jubileumi ünnepség a Feketében.:) A jövő hét szintén nem lesz unalmas…

 *

Annyira szeretem a magyar hiphop/rap vagy nemtommilyen zenét...:O Faszányos, ahogy a szavak összeállnak, vannak igen kreatív dalszövegek... Most épp ez a csengőhangom!:)

Amúgy meg annyi jó zenét találok mostanában, hogy ha így folytatom, betelik az mp3-lejátszóm...:)

Ja, és mostanában elkezdtem gondolkodni azon, hogy mi is az a boldogság. Nem hülyültem meg, csak mostanában sok írást láttam a témában. Majd lehet, hogy leírom a véleményemet ebben a témában... De még össze kell állnia. Aztán majd jól kiderül, hogy depis vagyok...XD

*

19.34. Másfél óra alatt végeztem. Jó lesz az!:)
No de mára befejezem, ennyi voltam!

Jók legyetek, vigyázzatok magatokra!

Puszik, pacsik. éljenek a csajok!:)