Egy időben emlegettem, hogy fogok írni egy csajosposztot. Felesleges. Minden róluk szól. Még nekem is...XD
---
Vasárnap. A bejegyzés megírása után tésztát főztem. Fincsi lett. Aztán úgy volt, hogy találkozom volt osztálytársammal a meccs előtt, ez nem jött össze, későbbre halasztottuk.
Meccs. ETO FC Győr-MTK II 0-0. Végülis a helyzeteink megvoltak, de a befejezések már-már ijesztően teszetoszára sikeredtek.
A székemet nem sikerült a téli szünetben megjavítani. Az előttünk lévő sorban egy madár teteme pihengetett. A vécéket pedig nem nyitották meg, a stadion melletti parkolóban (!) három (!) toitoi vécé állt rendelkezésre. De a büfében a fasírozottas szendvics isteni volt, a meccs fénypontját jelentette.
A meccsen rekordot jelentő egy sört ittam meg, hazafelé menet mégis meg kellett állnom pisilni a Stadion Sörözőben. Ha már ott jártam, ittam még egyet. Én barom persze kivittem a teraszra.
Hazatérve még megittam egy-két sört, közben cigi, mp3, messenger. Barni fiatal barátom meg akart téríteni, hogy legyek Gyirmót-drukker. Mikor már kifogytam az érvekből, megmutattam neki egy egykor ETO-ban focizó kollegina fotóját, hogy ilyen szép lányok biztosan nincsenek Gyirmóton. Persze akkor már a lánnyal is irkáltam. Életemben először.:)
Jaj, és kaptam egy üzenetet: hamarosan az egyik legvágyottabb sállal fog bővülni a sálgyűjteményem. Majd meg fogom mutatni!:)
---
Hétfő. Nem mentem dolgozni. Megfáztam. Tényleg. Azt egy percig sem állítom, hogy szomjasan feküdtem le, de nem volt hangom, köhögtem, tüsszögtem, minden bajom volt, jobbnak láttam, ha itthon maradok.
A nap nagy része pihenéssel telt, még a délutáni németet is lemondtam.
Megvolt apám szokásos délelőtt 10-es lejelentkezése. Közölte, hogy én egy balf@sz vagyok, és semmit nem tudok elintézni. Mert hogy szerződést ígértem neki, de meghatalmazást írt alá. Hát igen, meghatalmazást kellett aláírnunk, hogy tudjak neki kérni szerződést.
Pesztós melegszenya volt az ebéd, azt leszámítva egész nap döglöttem.
Az egyik mórás lány, Kinga kapott egy kiskutyát. És elmesélte, hogy anyukája megkérdezte tőle, hogy mikor hozza be nekem megmutatni...:)
Hm... El sem tudom mondani, hogy ez nekem mennyire jól esett.:$ Több, mint három éve el vagyok anyátlanodva, szóval az átlagnál minden bizonnyal érzékenyebben reagálok ezekre a dolgokra, de... Annyira örülök, hogy észrevette, hogy próbálok/tudok adni valamit a lányának. Köszönöm!:)
Este fürcsi-vacsi, hamar ágyikó. És Kék fény.:)
---
Kedd. Nemzetközi nő-, és Zoltán-nap. Hetek óta várom. Nem, nem azért: időpontom volt a fogorvoshoz.
Reggel a buszon az mp3-lejátszómon éppen a Tankcsapda Adjon az ég című száma szólt, úgyhogy egy igazán formabontó idézettel sikerült köszöntenem hölgyismerőseimet.
Van a cégnél egy nagyon aranyos szokás: a férfikollégák köszöntik fel a kolleginákat virággal.
És én jól nem mentem le. A hivatalos verzió szerint kettesben akartunk maradni Gergővel.
Amúgy pedig annyi történt, hogy a tavalyi köszöntés kissé furán sült el. Akit vártam, nem jött, ismerőst meg nem láttam a közelben, idegennek meg nem akartam virágot adni. Amiket néha (vissza)hallok magamról, simán jobb volt így...
Ja: ha valaki hiányolja, hogy hiányoltam, akkor tulajdonképpen engem hiányol?;)
Meló után német. A parkolóban pedig valószínűleg felismertem egy kollegina férjét, pedig eddig csak fotón láttam. Az én arcmemóriámmal ez csodaszáma megy.:)
Hatra mentem fogorvoshoz. Alig akartam bemenni, tök jó újságok voltak a váróban.XD
De aztán túlestem rajta, hála Istennek, na meg persze a doktor úrnak!
Hét körül végeztem, azt mondta a doki, hogy 3 órán keresztül nem ehetek. Én meg majd éhen döglöttem.
Az egyik mórás lány tejbedarát, másikuk turmixot hozott volna nekem, annyira aranyosak!:)
Fogalmam sincs, hogy honnan jutott eszembe, de elkezdtem a youtube-on főzővideókat keresni. Szemléletesebb, mint egy recept-leírás.
Így jutottam el Mariska nénihez. A felvétel elkészültekor a 80-hoz közeledő néni ahogy tüsténkedik a konyhában, ahogy mesél, drága nagymamámat juttatta eszembe. A sírás kerülgetett...
Nézzétek meg, érdemes! "Akkor nem volt ilyen nagy süteményezés. Még abban az időben kalács volt a minden. Szerényesen. De boldogak voltak a gyerekek is!"
Na, aztán csak eljött az este 10 óra. Az orvosi előírás szerint csak puhát ehettem. Így aztán apró falatkákra vagdaltam a császárzsemléket, és jól megettem szalámival, sajttal, kefirrel!:)
---
Szerda. Egyfelől nyugis nap volt. Másfelől mókásan telt, látszott, hogy kb. mindenki a végét járja. Részemről úgy vártam ezt a hosszú hétvégét, mint boldogult diákkoromban a nyári szünetet.:)
Háromig voltam. Elfutottam postára, aztán itthon pihengettem. Korán vacsoráztam, rántottát sütöttem.
Aztán hamar ágyikó. Egy motivációs oldalon ráakadtam egy 40 éves, két gyermeket egyedül nevelő anyuka posztjaira. Az élet rendesen próbára tehette, de képeiből, bejegyzéseiből árad az energia, az optimizmus. Nem, nem írtam neki. Még én is gyerek vagyok.XD
---
---
Csütörtök. Új ébresztőhangot állítottam be, erre kicsit könnyebben felkelek.:)
Kettőig meló, aztán fogdoki. Odaúton összefutottam egy rég látott kedves écsi cimbivel.
A doki csak belenézett a számba, megbeszéltük, hogy nem fáj. Meg hogy királyság van: májusban koronázás...:/
Aztán pláza. Ott pedig egy kolleginával váltottunk pár szót.:)
Majd vidanet. Szerződéshosszabbítás. Amikor közöltem, hogy ennyiért nemigen hosszabbítanék, inkább meghallgatom a többi cég ajánlatát, rögtön előkerült valami rejtélyes társasházi kedvezmény. Így valamivel gyorsabb nettel havonta 1800 forinttal fogok kevesebbet fizetni, mint eddig. Na, erre már egymás tenyerébe csaptunk.:)
Utána betértem a Hollóba egy sörre. Na jó, nem, csak vicceltem. Tényleg!:) Viszont a buszra ballagva hasra estem. Na az gáz volt: a táska pont úgy mozdult el a vállamon, hogy azt hittem, valaki fel akar segíteni, és fogja a vállamat. Majdnem felkiáltottam, hogy "Nem kell köszi, megoldom egyedül!" Pff...:D
Hazatérve pihi, telefon, ilyesmik.
Nem tudom, melyik nap volt, de a magyar női kézilabda-válogatott győzött EB-selejtezőn Lengyelországban. Egy kommentelő szerint Martin mester edzői továbbképzést tartott Elek Gábornak. Ez aranyos.:)
Sarapova meg doppingvétségbe keveredett. Ő és stábja ennyire nem lehet amatőr... Fura ez, na...
Más. Gyermekkori jóbarátja ölhette meg a 20 éves Vivient. Döbbenetes maga a tény, a közben kiderülő hírek... De a facebookon terjedő képek, "1 liké, 1 résztvét" meg hasonló agyas szövegekkel ugyancsak szánalmasak...
Megéltem a környezetemben hasonló tragédiát. Senkinek nem kívánom. Hogy miért kell a család, a barátok fájdalmát erősíteni, gyászát tovább nehezíteni, számomra felfoghatatlan...
---
Péntek. Reggel a zebrán majdnem elütött egy bicikli. Apjaf@szát.
Az ebédem leves volt sajtos rúddal. Nem volt jó ötlet, nagyon éhes maradtam utána...
Melóban beszélnem kellett egy kolleginával, akivel kb. mindig pénteken van közös ügyünk. Nekem is beugrott, de nem említettem meg neki. Ő nekem igen. Aranyos volt, jót mosolyogtam.
Egy ifjú kolléga megkeresett német-tanítás ügyben. Mókás volt, kérdeztem a nevét, mert hogy nem emlékszem rá. Aztán kiderült, hogy nem csoda, mert még nem ismertük egymást.:D
Háromig voltam melóban, a délután itthoni semmittevéssel telt.
Egy gombfocis fórumon ráakadtam egy hirdetésre. Egy 31 éves anyuka szeretné meglepni a férjét, mert anyósa kidobta a gombfoci-gyűjteményét, az apuka pedig szeretne játszani a srácaival. Ez mekkora máár!:)
Nekem se feleségem, se anyám, bár ő a gombfoci-gyűjteményemet soha nem dobta volna ki. Őrzöm is a srácaimnak.:)
Tesómék lakhelyének futballcsapata az Admira Wacker. A Back2School program keretében iskolákat látogatnak meg, ahol nem csak autogramokat osztogatnak, fotózkodnak, hanem fociznak is a gyerekekkel. Szimpatikus kezdeményezés egy szimpatikus klubtól. Ahol minden évben a bentmaradás a cél, minden pont, minden győzelem egy öröm. Tegnap a csapat 4-0-ra nyert az osztrák rekordbajnok Rapid otthonában. Nagy gratuláció, "Auf geht's Wacker, kämpfen und siegen!":)
---
Szombat. Megint felriadtam 3.45-kor...:/ De azért szerencsére sikerült még visszaaludni.
Viszonylag hamar eljutottam az Árkádba. Lottó, tippmix, újságok pipa.
Spar. Uhh... Ott is elég hamar végeztem. A pénztáros srác viszont sportnyelven szólva igencsak indiszponált volt, szerintem újonc lehetett. A harmadik voltam a sorban, de mindenkinél elrontott valamit, sztornózni kellett, de volt olyan vevő, akit visszaküldött valamiért. Nálam nem találta a pogácsa vonalkódját. Majd kitalálta, hogy bezárja a kasszát. Megkérte az előttem vásárló hölgyet, hogy engedjen rakodás közben maga elé, hogy be tudja csukni a kaput. Jaj de sajnáltam a csajt... Egy béna meg egy fogyatékos...XD Persze nem fértem el mellette a bevásárlókocsival. Ő erre közölte, hogy tisztában van vele, hogy fogynia kéne. Én meg gondolkodtamk, hogy azt mondjam neki, hogy dehogyis, így vagy jó, ahogy vagy, vagy azt, hogy ne már, kurva jól nézel ki, csak én vagyok béna! De nem mondtam semmit. Idegen nők előtt még bénább vagyok.
Aztán vitaminbeszerzés. Nem gyógyszertárban. Megkérdeztem biotekusomat.:D
Majd ügyintézés a T-pontban. Elhagytam a sorszámomat. De szerencsére emlékeztem rá. Kaptam egy netes hozzáférést apám előfizetéséhez. A szerződést sikerül kinyomtatni. De a távirányító használatija elvileg nem nyomtatható, apám meg még sosem látott netet, így aztán tovább bővült a "mit nem tudtál elintézni"-lista.
A buszra ballagva majdnem leszakadt a karom, tele volt a szatyrom. Ilyen bazinagy szatyor, még szegény anyám használt ilyet...
A 14-esen egy fősulis ismerősömmel váltottunk pár szót, lehet, majd megyek babalátogatóba.
Ebéd: babgulyáskonzerv káposztás pogácsával. Finom volt.:D
Mostam, teregettem, semmittettem. Jó volt.:)
Fogalmam sincs miért, de többször meghallgattam a Haladás indulóját. Az ETO-t leszámítva talán a kedvenc indulóm. Az ETO pedig 0-0-ás döntetlent játszott a Balatonfüred otthonában. Lópimpi lesz ebből, nem NB2...:/
És még egy videó: Bánhegyi Adrienn magyar kötélugró facebookon látott videóján eldobtam az agyam, döbbenetes tehetség ez a lány!:)
De most nem azt a videót mutatom meg nektek, hanem egy másikat, ami egykori sulimban, a manapság NYME SEK néven futó BDF-en készült, és az is kiderül belőle, hogy a kötéltánc mellett nyilatkozni is tud....:)
Vacsorára hidegtál.
Közben Tények. Még korábban, egy piaci kolbászolás közben tesómmal a hírekről beszélgettünk. Egy idegen bácsi mondta, hogy nem akar közbeszólni, de egyszer számoljuk meg, hány rossz hír van egy híradóban. Most nem felejtettem el, de 11-nél elvesztettem a fonalat... Döbbenet...:/
Lefekvés előtt messenger, youtube, ilyesmik...:)
Jaj és magyar aranyérem a gyorskorcsolya-vébén! Ez azért nem semmi!
Jaj és magyar aranyérem a gyorskorcsolya-vébén! Ez azért nem semmi!
---
Ma. Újra megjelent az álommanó. Vagyis álmodtam a lánnyal, akivel hónapok óta nem beszélünk. Ezúttal talán van racionális magyarázat. Amit nem írhatok le, mert akkor beazonosítható lenne a leányzó...
Reggel lementem a kisboltba. Vettem kockacukrot, tojást, meg Sportot.:)
Előbújt az újságírói énem..:O Beszélgettünk picit a boltos nénivel, elmesélte, hogy a Lidl kb. megnyitása pillanatában agyonvágta őket, és egyre rosszabbul ment a bolt. A vasárnapi nyitvatartás 4-5 órája alatt akkora forgalma, hogy legalább az adókat/járulékokat ki tudják termelni belőle.
És igen, az ETO Park bevásárlóközpont sem fog így maradni. A polgármester úr nevét egyszerre mondtuk ki...:D
Ezt a bejegyzést majdnem 2 órája írom. Remélem érdemes volt!;)
Ebédre spenótos-tejszínes-sajtos tésztát főzök. Délután bevetem magam az ágyikóba, olvasok, és tévézek.
Jövő hét?
Holnap lehet lesz egy mekizés.:) Amúgy pakolok, rendezkedek. Meg gombfocizni is kéne..:D A holnapi németet szerintem lemondom, kell ez a négy nap...:)
A kedd még nyitott. Aztán szerdától meló, meg német is lesz. A hétvégét még nem tudom, Écsre szerintem ki kell ugrani.
Majd alakul. És majd mesélek.
De mára ennyi voltam.
Jó pihenést mindenkinek!
Puszik, pacsik, éljenek a csajok!:)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése