Nyugi-nyugi, természetesen péntek van, nem pedig vasárnap. De lövésem sincs, hogyan fog alakulni a hétvége, ezért inkább most írok egy bejegyzést.
Sikerült rájönni, hogy miért szerepelt a Móni név a puskacetlimen. Móni egy kerekesszékes lány, férje szintén mozgássérült, régi cimborám, nem mellékesen nagy Senna-, és ETO-drukker. Szóval a lányról megjelent egy cikk a Kisalföldben. Döbbenet, hogy valakinek, aki kerekesszékben ül, mennyi nehézséggel járhat a közlekedés, ami ráadásul kis rugalmassággal simán orvosolható lenne.
Az is beugrott, hogy virtuális élettársamat miért jegyeztem fel, de ezt inkább nem fejteném ki bővebben.:)
---
Vasárnap. A bejegyzés megírása után nem sok minden történt, tévéztem, neteztem, vacsiztam, hamar lefeküdtem.
A Forma-1-ből ugye nem sokat láttam. Rosberg nyert, Alonso hatalmasat esett, és a rajt is elég emlékezetes volt, a ferrarisok szép munkát végeztek, amit aztán a bokszban sikerült elrontani...
---
Hétfő. Ugye szabin voltam, de időben kellett kelni, mert mentünk Ausztriába. Három ápoló ismerősöm ottani munkavállalásához kellett leadni papírokat a bécsi egészségügyi minisztériumban. Azt beszéltük, hogy pont olyan volt a feeling, mint amikor anno mentünk Szombathelyre vizsgázni. Tökéletes helyen, egy élelmiszerbolt mellett sikerült parkolót találnunk. Egy trafikba mentünk be megkérdezni, hol kell parkolójegyet venni. Ott kellett. Aztán kisebb séta után elértünk a minisztériumhoz.
Bekísértem ismerőseimet, én is ott ültem mellettük, amíg az ügyintézővel egyezkedtek. Amúgy egészen elképesztő, mennyi magyarral találkoztunk, és az is, hogy egyesek milyen német(nem)tudást adtak elő. Volt, aki még azt sem tudta németül elmondani, hogy mi a végzettsége. Cink.
Nekünk a fénymásolással gyűlt meg a bajunk, no meg egy papír hiányzott, úgyhogy vissza lettünk tapsolva. Sovány vigasz, hogy az ominózus dokumentum szinte minden magyar pályázónak hiányzott.
Ha azt mondtuk, hogy tiszta Szombathely-feeling, akkor hamarosan megyünk UV-zni.
Hazaindulás előtt betértünk még a Billába bevásárolni. Kivéve Balu barátunkat, aki kutyagumiba lépett. Ez szerencsét fog hozni. Mondjuk meglepődtem, hogy nem én kaptam telibe az anyagot...,
Jó-jó, nem vagyok normális, de az édességek mellett én vettem zsemlét, sajtot, és szalámit is. Tesóméktól ismerős "hazai ízek", ahol a sajtnak sajt-, a szaláminak pedig húsíze van. Minden eurocentet megért a vétel.:)
11 körül már itthon voltunk, Postai ügyintézéssel zártuk a projekt ezen felét.
Hazatérve kajáltam, aztán lefeküdtem aludni, akkor keltem, amikor lakótársam megérkezett, felkeltem kávézni.
Szerettem volna kaját rendelni, ez a kétoldali lustaságom okon elmaradt. A Kék fényt pedig ezúttal nem néztem végig, nagyon szörnyűséges témák voltak.
---
Kedd. Kipihenten, simán keltem. A szabadnap után szokásos módon rengeteg feldolgozásra váró mail várt. Ami nem kellemes, viszont kétségkívül gyorsan telt az idő.
Meló után a pláza felé vettem az irányt. Kirával, az egyik mórás lánnyal a cikk alapjául szolgáló beszélgetés óta most találkoztunk személyesen először.
Mondanám, hogy tininek éreztem magam, a buszon végig irkáltunk, hogy hol járok, mikor érek oda,d de az én tinikoromban még nem voltak okostelefonok...XD
Lehet, hogy ez nálam valami perverzió, hogy ha először találkozom egy lánnyal, elhívom vásárolni. Így volt virtuális élettársam esetében, meg ugye az a bizonyos kabátvásárlás....
Most először is cipőt vettem. Volt egy, ami tetszett, de nem volt a méretemben. Majdnem vettem egy átlagos, de megszokottat, de az eladócsaj mondta, hogy a másik boltból tud bekérni. Bekértük.
Aztán Kira segített névnapi nasit, meg egy képeslapot is választani. Majd a pláza előtt ücsörögve beszélgettünk.
Jó kis délután volt, gyorsan telt az idő, megbeszéltük, hogy hamarosan folytatás következik. Rá kellett döbbennem, hogy fantasztikus humora, nagyon jó szövege van a lánynak. Mondjuk, amikor a CBA-ban visszamentünk sajtért, és közölte, hogy semmi gond, a mamája is így szokta, lehidaltam.:D
Gondoltam rá, hogy mi lesz, ha összefutunk ismerőssel. Nos, munkatárssal nem találkoztunk, csak az ő két osztálytársnőjével, az arcát elnézve volt kis meglepődés.
Kellemes meglepetés, hogy a cégnél kb. én értesültem utoljára egy kollegina terhességéről. Nekem annyi jött le, hogy leszokott a cigiről. Nem szeretek más dolgával foglalkozni, a hírnek természetesen nagyon örülök.
Elalvás előtt egy házasságkötés előtt álló teleshopos exkolleginával csevegtünk, az is egy emlékezetes beszélgetés volt.:)
---
Szerda. Csodanap. Sok jó dolog történt.
A képeslap. Említettem, hogy fel fogok köszönteni egy ismeretlen lányt, macskás képeslappal és egy idézettel. Kirával Garfield-os képeslapot vettünk, mert hát Garfield is macska.:) Igen ám, de az idézet nemigazán írható rá.
Ezért egy macskás kép kíséretében átküldtem az idézetet egy kolleginának azzal a kéréssel, hogy nyomtassa ki nekem, és ha lehet, kicsit pofozza ki. Első szóra örömmel teljesítette a kérésemet, és egy fantasztikusan egyedi képeslapot alkotott nekem.
Ebédkor pedig összefutottam egy lánnyal, akivel a múltkor váltottunk pár üzentet sörözés közben. Nem rám mosolygott, nagyjából inkább összenevettünk. Feldobta a napomat.
Meló után német.
Német után posta. Annyira örültem, hogy jól telik a nap, meg hogy csak egy várakozó van előttem, hogy elbambultam. És kb. ketten már beelőztek, mire észrevettem. Nem lehetek ennyire bamba, szerintem nem írták ki a számomat. De, lehetek ennyire bamba...:)
Majd elkezdtem loholni a busz mellett, nehogy lekéssem. A megállóba érve láttam, hogy szolgálaton kívüli, garázsmenetes busz volt, nem is állt meg. Egy perc múlva viszont jött a 14-es.:)
Hazaérve meglepve láttam, hogy coca-colás kulcstartómról reggel leesett a kupak, és valaki felrakta a kilincsre. Aztán mire felértem a lakásba, megint leesett, és nem is találtam meg....:( :D
Itthon fürcsi, vacsi, net, tévé, olvasás, hajnali fél 2-ig... Nem bírtam aludni.
---
Csütörtök. Szóval nem ébredtem kipihenten. Nagyon nem. De beértem 6-ra.
Reggel valaki megdicsérte a Barca-sapimat, egy másik meg elkezdett osztani, hogy a csapat, meg a foci is egy nagy szar. Nem tudom, hogy erre mi szükség van. Remélem, jobb lett a napja.
Tegnap volt a névnapom. Rengetegen felköszöntöttek valamilyen formában, ezúton is köszönet érte!:)
Az eredeti terv szerint németóra lett volna, de lemondtam. Mert Kinga írt, hogy bejön Győrbe Cézárral, és Kira is rá fog érni.
Bementem a plázába a cipőért, aztán a tónál bohóckodtunk, beszélgettünk.
Majd a Holló felé vettük az irányt. Nem, nem ittunk alkoholt. Tényleg nem.:)
Cézár szerencsére bejöhetett velünk, el is vitte a show-t, joggal, mert nagyon szép kutya, 3 hónapos jugoszláv farkasölő.
Majd a hóhért akasztották, Kirának segítettem cipőt venni, vagyis inkább elkísértem. Ilyenre se nagyon volt még példa.:)
Szóval jó kis névnapi délután volt, nagyon jól éreztem magam.
Hazatérve nekiálltam sörözni. Fenét: kávét meg ásványvizet ittam. Meg persze válaszoltam a facebookon érkezett üzenetekre.
Fürdés, kaja... Aztán viszonylag időben le is feküdhettem volna, ha nem hallgattam volna meg a Children of Distance vadonatúj számát vagy hússzor.
Igen jó lett. Bár nem gondoltam volna, hogy valaha lesz egy ilyen témájú dal, amiben még magamra is ismerhetek valamennyire...
----
Péntek. Mintha új lábam lenne, nagyon fain az új cipő, iszonyat kényelmes.:)
A németeknél ma már munkaszüneti nap van, így viszonylag nyugodtan, mondhatni simán telt a nap.
Kollégám hozott haza. Ittam egy kávét, lepakoltam a ruhaszárítót, beraktam egy mosást, majd nekiálltam pötyögni.
Most majd iszom egy kávét, lepakolom a ruhaszárítót, aztán döglés...:)
*
Hihetetlen, de napra pontosan hat hónappal ezelőtt ismertem meg Kingát a Feketében. Azt mondtam neki, hogy jó csapat leszünk. Aztán ami kialakult ebből az egészből, minden képzeletemet felülmúlja.
Nem hiszem, hogy ezt például a mostani poszt kapcsán magyarázni. Büszkeség, és öröm, hogy részei lettek életemnek. Köszönet érte!:)
*
A hétvége? Húsvét.
Holnap bolt, lottó-tippmix, pihi.
Este sportmaraton: magyar-horvát foci, ETO-Fradi kézi, meg Barca-Real foci. Nem fogok unatkozni.
Vasárnap kinézek apámhoz Écsre, a hétfő még nyitott.
Nem kizárt, hogy locsolkodás helyett egy csajosposzttal jelentkezem.
Tudom, nemrég írtam, hogy nem fogok ilyet írni. Majd kiderül...
De mára ennyi!
Kellemes Húsvéti Ünnepeket, Boldog Nyuszit mindenkinek, a hölgyeknek pont annyi locsolót, amennyit szeretnének.
Jók legyetek, vigyázzatok magatokra!
Puszik, pacsik, éljenek a csajok!:)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése