Barni meglepődött, hogy egy bejegyzés megírása kb. 1,5 órát vesz igénybe. Szóval rögzítem, hogy 11.54 van.:)
És hogy ki ő? Hamarosan kiderül!
---
Vasárnap. Annyi bundás kenyeret sütöttem, hogy csak két tányéron fértek el. Amikor bepakoltam a mosogatóba, eszembe jutott, hogy ez majdnem olyan, mintha nem egyedül kajáltam volna. Mi lesz a következő, veszek női tusfürdőt?:D
Délután olvasás, pihi, tévé, ilyesmik.
Vacsorára májkrémes pirítóst ettem. Ezt csak azért említem meg, mert fogalmam sincs, hány év után vettem újra elő a kenyérpirítót. De jó ötlet volt.:)
Este nagyon időben ágyikó. Olvasás, messenger, tévé.
---
Hétfő. Rájöttem, hogy ha kicsit másképpen megyek, jobban megemelem a lábamat, akkor nem gyalulom le a cipőt talpát, ergo lassabban kopik. Jaj, de nagy észlény vagyok!:) Amúgy ez nem is olyan egyszerű. Ez olyan, mint amikor egy leányzó tangapapucsban sétált mellettem, én meg rettegtem, hogy rálépek a lábára, és annyira koncentráltam, hogy majdnem elestem. Szóval nem könnyű, na...
Háromig voltam. Aztán német. Kedves idős tanítványommal, akinek ezúttal a fia is jött. Fura volt egyiküket tegezni, másikukat magázni, a nyelvtudásuk szintje is elég eltérő, de azért megoldottuk a feladatot.:)
Este pedig... Őőő hát izé... Idegállapotban voltam, kiültem a konyhába. Sör, cigi, mp3. Meg messenger. Hajnali 1-ig beszélgettünk, jól belemerültünk.:)
Egykor fürödtem, vacsoráztam. 1.45 körül sikerült ágyba keveredni. Vagyis heveredni, ha úgy tetszik...
---
Kedd. Negyed 8-kor riadtam fel. Bemehettem volna dolgozni, de... De nem mentem be, kértem egy nap szabit.
A nap semmittevéssel telt. Pihentem, tévéztem, olvastam, aludtam, mostam. Meg összetörtem egy poharat. Rossz ívben kanyarodtam be a fürdőszobába. Megesik az ilyen néha...
Este időben fekvős, és a már-már megszokott olvasós-messengerezős-tévézős. Művészet üzenetírás közben elaludni. Nekem sikerült.:D
---
Szerda. A meló gyorsan telt, nem unatkoztam. Utána Balu barátommal német. Teszteltem a fiút, nagyon ügyes volt.:)
Jövő héten német után hamburgerezni fogunk! Sehr gut!:)
Lábos. Felírtam a cetlire. Letörött a mindenes lábosom füle. Ettől most én is le vagyok törve kissé. Mindent abban főzök. Pótolni kell. De még sosem vettem lábost. Csak ilyen vízforraló köcsögöt az eurós boltban, de nem használom, mert büdös. Tényleg.:)
---
Csütörtök. Na, ez egy elég mozgalmas nap volt! Napra pontosan egy éve volt az emlékezetes kabátvásárlás, amikor valaki trombitának nézte és megfújta a táskámat. Ejj, mintha csak tegnap lett volna. És mára ez az emlék is megszépült...
-itt volt egy 15 perces telefonszünet...:)-
Reggel mókásra sikeredett melóban a kávéfőzés. Véletlenül túl sok vizet öntöttem, ezért akartam még betenni egy kis kávét, de elbambultam, és a vízbe borítottam. Szerencsére kollegina a segítségemre sietett, kimosta a gépet. Másodszorra már jól sikerült a kávé.
Meló után német.
Odafele tök véletlenül összefutottam egy kollégával, akivel főképp látásból ismerjük egymást, de pont a héten váltottunk messengeren pár üzenetet. Megbeszéltük, hogy hamarosan egy-két habbzó serital mellett folytatjuk azt a társalgást.
Német után aztán történt egy érdekes dolog. Megkértem a leányzót, hogy segítsen nekem parfümöt választani avon-katalógusból. Segített. És volt, hogy bedörzsölte a kezével az illatmintát, és onnan szagoltam meg én is. Meglepődtem. Nem vagyok hozzászokva az ilyenekhez. Na ezen sokat gondolkodtam ám, hogy leírjam-e, mert nagyon lúzer dolog ezt 34 évesen így felfogni. Mindegy, ez is én vagyok, így kerek a történet.
Hazafelé megálltam a Fa Kocsmánál egy sörre, kettő lett belőle. Otthon meg levezettem. Aztán fürdés, és vacsora.
A meccset már málnaszörpöt kortyolgatva néztem. A konyhában, ülve, hogy még véletlenül se aludjak el.
Norvégia-Magyarország EB-pótselejtező. A magyar foci szempontjából szomorúan indult a nap. Elhunyt Várhidi Pál, az Aranycsapat keretének egykori tagja, aki edzőként többször is bajnok lett az Újpesttel. Fia úgyszintén, és szövetségi kapitány is volt, jelenleg főként szakkommentátorkodik.
Ugyancsak elhunyt Fülöp Márton, a válogatott egykori kapusa. Mindössze 32 évet élt. Tudtam, hogy beteg volt, azt hittem, legyőzte a veszedelmes kórt... Tévedtem... Hittem benne, hogy Marci halála pluszmotivációt ad a játékosoknak, és igazam lett. Ritkán látható szervezett játékkal nyertünk Oslóban az újonc Kleinheisler góljával. A végén egy norvég helyzetnél Hajdú B. István szavaival élve Fülöp Marci tolta a felső lécre a labdát. Akkor majdnem elsírtam magam.
A másik riportert, Török Olivért pedig örökre eltiltanám a foglalkozás gyakorlásától. Tapintatlan, senkiházi, vadbarom.
És Király Gabi 100. válogatottságát ünnepelte. Az első 1998. március 25-én volt. Első labdaérintésként megfogta Toni Polster 11-esét. Amúgy nyertünk Bécsben 3-2-re. Akkor egyébként a jugók elleni 1-12-es VB-pótselejtező után gyökeresen átalakított válogatott játszotta első meccsét.
A meccs után kikapcsoltam a tévét, fogat mostam, és nyugovóra tértem.
---
Péntek. Az égvilágon semmit nem írtam fel a puskacetlimre. Átlagos nap volt. Nagyon péntek, elég mozgalmasan, és gyorsan eltelt. Meló után itthon döglöttem, meg tévéztem. Először valamelyik német tévécsatornák értesültem a párizsi terrorcselekményekről. Döbbenetes.. Emberi ésszel felfoghatatlan brutalitás... Erről nem szeretnék többet írni. Max. annyit, hogy hihetetlen, hogy egyesek miken képesek kiakadni. Migránsok vs. nemmigránsok, francia zászlós profilkép vs. nem franciazászlós profilkép. "Ha nem cseréled le a profilképed, franciagyűlölő vagy!" Heh... Mindig izgalommal tölt el, amikor magamról tudok meg dolgokat másoktól...
Szombat. Délelőtt Lidl. Gyorsan megfordultam. Ebédre hambi. Négy.
Aztán lottózó az ETO Parkban, aztán meccs. Ezúttal jó sokan voltak a társaságunkban, jól elbohóckodtunk.
És igen, a meccsen kint volt Barni, András barátom fia is. Majdnem kisfiát írtam. De ő már nem az.:) A srác azt mondta, hogy csak akkor jön ki máskor is ETO-meccsre, ha megemlítem a következő blogbejegyzésben. Rajtam nem fog múlni!:)
Barni egyébként Gyirmóton focizik, és kint volt a stadionavatón, ahol elmondása szerint végig teltház volt. Majd megmutatta ezt a képet. Na, ezen visítottam. A Gyirmót-szurkolók széknek öltöztek.:D Nem, a fotó a meccs után készült.:)
Az ETO egyébként 5-0-ra nyert az Andráshida ellen. És már tényleg fogalmam sincs, hogy jók vagyunk-e. Ez volt az utolsó őszi meccs itthon, folytatás 2016-ban.
Meccs után itthon voltam, sör, cigi, mp3, messneger, meg tévé. Az ETO kézislányai 28-27-re verték a Vardar Szkopjét egy az utolsó pillanatban szerzett góllal. Végre szerencsénk volt. És jól sikerült az ETO-hétvége. Azt leszámítva, hogy a futsalosok kiestek a BL-ből....
Lakótársam is becsatlakozott a sörrentésbe, fél 2-ig fent voltunk, beszélgettünk.
A vacsora szalonna volt paradicsommal meg hagymával. Megtehettem, végülis még este 6 előtt ettem.:D
---
Ma. Időben felkeltem, kávéztam, aztán elmentem a kútra újságokért. Mindjárt ebéd. Lasagnét mikrózok. Azt még nem tudom, hogy rakom át egy tálba. Majdcsak megoldom valahogy...:)
Utána pihenek. Aztán lesz egy kis németes meló, meg Forma-1, meg magyar-norvég. Győzni kell, nincs más választás! Sőt:!!!!4négy!!!! Ez most nagyon kell, muszáj! Bár elég bizarr, hogy Franciaországban lesz az EB...
Jövő hét? Németórák, hamburger, esetlegesen Écs, de ez még nem tuti... Mindegy, majd úgyis mesélek!
*
Egy lelkizős részt teljesen kigyomláltam az írásból... Mérhetetlenül elszomorít, ha valaki egy másik ember érzelmeivel, érzéseivel viccelődik.
Jó, nem szabad foglalkozni azzal, amit mások mondanak rólad.
Fájni attól még tud. Kegyetlenül.
*
Na mára ennyi.
A pontos idő 13.13.;)
Jók legyetek, vigyázzatok magatokra!
Puszik, pacsik, éljenek a csajok!:)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése