Nők, sörök, örömök

Pöttyet megint hiányos a puskacetli, most látom, hogy kedden írtam rá utoljára, de azért megpróbálok ura lenni a helyzetnek.:)

Annyi biztos, hogy vasárnap a bejegyzés megírása után semmi különös nem történt. Pihi vacsi fürcsi. Sőt ma is hasonló lesz a program. Meg teregetnem kell.:)

---

Hétfő. Kollegina posztolt facén egy fényképet, amin motoros szerkóban látható. Én pedig beírtam kommentben, hogy ha ilyen ruhában megjelenik melóban, öltönyben megyek dolgozni a tiszteletére. Azt válaszolta, hogy ha 10 fok alatt lesz a hőmérséklet reggel, készíthetem az öltönyömet. Nos, reggel a kávé közben 14 fokot jelzett a telefon, így az öltöny maradt a szekrényben. A lány egészségére pedig ittam egy sört. Mármint este.:)

Vicces, ha valaki eszedbe jut, hogy már régen láttad, aztán reggel totálisan szembejön veled egy "ajtón", ami alatt át kell bújni. Amikor pedig viberen nézem, hogy rég irkáltunk, érkezik is tőle az életjel.:)

Meló után Bandi barátommal iszogattunk a Dreherben, majd itthon levezető sörök következtek. Szerintem kb. tökélyre fejlesztettem a virtuális sörözés fogalmát: az este folyamán öt nővel irkáltam messengeren meg viberen.:)

Aztán kaja, fürdés, alvás.

---

Kedd. Reggel teljesen rendben voltam, annyi volt a bibi, hogy elfelejtettem ébresztőórát beállítani. Ezért késve értem be melóba, de a kajabefizetést nem késtem le. A kollégák közölték, hogy kifizették volna a kajámat, de csak ha nő miatt késtem. Öt lány miatt késtem. Jó duma.XD

Amúgy mókás, sokat nevetős nap volt, többen is vidám hangulatban voltunk.:)

Hazafelé menet egy srác rám szólt a buszmegállóban, hogy ki van kötődve a cipőfűzőm. Amikor nekiálltam megigazítani, majdnem odajött segíteni, igen rendes volt.:)

Aztán dórikás szülinapos bejegyzés következett, meg pihi.

---

Szerda. Újabb kollegina jelentette be "átigazolását", nem beszélgettünk túl sokat, de szerintem jóban voltunk, és hiányozni fog...

Munka után Móniékhoz mentem, jó régen találkoztunk, most beszélgettünk egy nagyot. 

Háznézőben is voltunk, közben pedig az egyéves Zalánt próbáltam megitatni. Vízzel természetesen. Nem jártam sikerrel, de a kézfogót azért megtartottuk.:)

Móni hazadobott, és újfent bebizonyosodott, hogy nem lennék jó ralinavigátor.:)

---

Csütörtök. Annak idején, amikor kollégista lettem Mosonmagyaróváron, egy néni megkérdezte tőlem a faluban, hogy tényleg intézetbe adtak-e a szüleim-Sopronba.:D Na ezt még nem sikerült überelni, de azért néha elég mókás pletykákat hallok vissza magamról. 

A másik életem sokkal izgalmasabb.:D

Meló után meg német Baluval. Igen büszke voltam magamra, kettesben maradtam Balu kisfiával, ls majdnem elkezdett sírni, de sikerült elterelnem a figyelmét.:)

Németen amúgy igen ügyesek voltunk. 

Hazatérve meg akkorát estem, mint az ólajtó: megbotlottam a szőnyegben, lefejeltem a járólapot, a szemüveg meg belenyomódott az arcomba. De túléltem.:)

Ja, és kollegina is fogyasztott egy sört az egészségemre, amiről privát üzenetben értesültem.:)

---

Péntek. A naphoz illően pénteki hangulatban telt a nap. De legalább viszonylag gyorsan eltelt. Meló után adtam fel lottót. A számokat még mindig nem néztem meg.:)

Este sikerült nyakon öntenem a telefonomat egy csésze kávéval. Kapóra jöttek legendás buffoni reflexeim, így az anyagi kár talán nem jelentős.

---

Szombat. Reggel a Mátyás téren szedett össze tesóm, majd kimentünk a piacra. 

Ettünk kolbászt, ittunk kávét a kopasz "bácsinál", szóval megvoltak a szokásos programok. 

Sikerült vennem testtáskát. Sőt az eladók emlékeztek rá, hogy én korábban náluk vettem, majd újra kerestem, mert ellopták. Állítólag péntek este még emlegettek is. 

Póló-, és ingvásárlás közben is kaptam kedvezményt. Alkudni lusta voltam.:)

A Jyskben meg találtam konyhai ülőgarnitúrát, meg fogom venni, ha kezdődik a füstmentes időszak. Motiváció.:)

Meg vettem egy ruhatárolót, mert rengeteg ruhám van, lassan majd szanálni kell.:) Ja, azt a Sparban vetten.

Árkád. Összefutottunk Dórival, akit kedden külön bejegyzésben köszöntöttem. És leírtam, hogy nem szoktunk találkát megbeszélni, mert úgyis összefutunk. Meg is lepődtem, ezért elfelejtettem tesómmal bemutatni őket egymásnak. Meg élőben felköszönteni is elfelejtettem. Pedig a nyolc napon belül voltunk...:)

Spar. Ismerősökkel is találkoztam, meg a pénztáros csaj is igen aranyos és közvetlen volt. Vettem ruhaszárítót is a lesántult helyett.:)

Nem írok le több cégnevet.:) Ja de, mert a Horváth Kertben ebédeltünk. Egy kivételével minden asztal foglalt volt, mert hokitábor van a városban. Nem, én nem voltam hokitáborban.:D

Egy néni is mellénk ült, szóval hármasban ebédeltünk. 

A kaja finom volt, szóval szerintem megyek majd még oda, pl. szabi alatt ideális megoldásnak tűnik.

Hazatérve kávé, fürdés. 

Majd elmentünk sógornőm elé, aztán meg Balu meglepi szülinapi bulija következett. 

A meglepetés sikerült, fogalma nem volt róla, hogy mi van készülőben. 

Lájtosnak terveztem a bulit. Aztán finom volt a búzasör, meg a házipálinka is. Na jó, az annyira nem volt finom, de itatta magát.:)

A társaság is jó volt. Volt, akivel hosszú évek után találkoztam először; akivel kb. 10 éve hírből ismertük egymást. 

Egy srác még nagyon pici koromól emlékezett rám. Meg sokszor ő vitte ama bizonyos céges busztz, amivel be szoktam menni a vidékibe. Kicsi a világ.:)

Meg persze babázás is volt.:)

Jó kis este volt, igen jól éreztem magam. Hazatérve még 1-2 levezető sör, meg vacsora következett. Ma nem kellett órára kelni.:)

Ja amúgy a szombatnak úgy alles zusammen jár a big like, mozgalmas-eseménydús vidám nap volt.

---

Ma. Mostam, aludtam, fasírtot sütöttem. Meg szerintem elhagytam egy kígyóuborkát.XD

Mindjárt teregetek, fürdök, aztán vacsora és pihi következik. Más program nincs tervben. 

Holnap német Baluval, pénteken meg médiatábor, már nagyon kíváncsi vagyok rá.

Szombaton meg diplomaünneplő bulira vagyok hivatalos. 

Aztán majd jelentkezem. 

De mára ennyi. 

Jók legyetek!

Puszik, pacsik, éljenek a csajok!:)  

Születésnapodra

Ha úgy vesszük, tegnap miattad söröztem. Na jó, ez így ebben a formában nem teljesen igaz. Bandi barátommal megbeszéltük, hogy összeülünk egy-két habzó serital erejéig. Ő szerette volna mára áttenni a találkát, de én mondtam, hogy nem jó, mert ma mindenképpen születésnapi bejegyzést kell írnom. Neked. A hetediket. Jesszus, de gyorsan telik az idő...:)

2007 nyara is régen volt. Akkor dolgoztunk együtt egy hónapig. Nem tudom, bennem valahogy az maradt meg, hogy szerettelek volna lefényképezni, aztán azt mondtad, hogy inkább küldesz majd egy képet. És küldtél. Valahogy így kezdődött. 

Mostanában villant be, hogy legeslegelőször büntetésből ültettek melléd. Háhá, micsoda büntetés...:)

Sok minden történt azóta. Veled is és velem is. 

Nem először, és valószínűleg nem utoljára írom le azt, hogy nélküled nem lennék, az, aki. Igen, néha még mindig úgy érzem, hogy Te vagy az évekkel fiatalabb fogadott nővérem. Vagy valami ilyesmi.:)

Rengeteg felejthetetlen élmény, emlék, beszélgetés... Jó ezekre visszagondolni. 

Mostanában talán kevesebbet beszélünk egymással, mint korábban, de mindig tudunk egymásnak mondani valamit. És ennek nagyon örülök.

Tudod, mi maradt meg bennem mostanában leginkább Veled kapcsolatban? Jó, hát a mostanában azért kicsit túlzás.:) De tavaly, amikor találkoztunk, hogy odaadd a kézkrémet, a szökőkútnál vártalak. És valahogy jóó messziről kiszúrtalak, és elindultam feléd. Pedig olyan gyakran azért nem találkozunk. Jójó persze, nem nagy kunszt, Te is nagyon messziről kiszúrsz a járásom alapján.:D Meg így leírva talán át sem jön, amire gondolok.:)

Mint amikor évekkel ezelőtt letöröltem a párát a busz ablakáról, és a mellettünk lévő buszon Te is ugyanezt tetted.:) 

Most visszakerestem. 2009 áprilisában másoltam be ide a blogra ezt az idézetet: 

"Egy biztos: ez az a szeretet, mely nem múlik el soha. Mert túl van téren és időn. Mindegy, hol vagy és mikor látlak. Ha életemben csak egyszer, akkor is szeretlek. Nem kell veled élnem, nem kell naponta látni, érinteni, ölelni, simogatni téged. Elég, ha megpillantlak a vonatablakban. Vagy még annyi se kell. Csak tudni, hogy vagy."

És ez még mindig nagyon így van. Nem nagyon szoktunk találkát megbeszélni, néha úgyis összefutunk. 

Most viszont roppant rendhagyó leszek, és a születésnapodon én kérlek meg Téged, hogy valamikor a közeljövőben azért üljünk össze egy kávéra! Meg egy közös képet is szeretnék, és nem, nem feltétlenül a facebookra!:)

Ja, és hogy a sport se maradjon ki: nem is tudtam, hogy egy napon születtél Zinedine Zidane-nal!:) Ha Te sem, akkor már ketten vagyunk!:)

Száz szónak is egy a vége: Dórikám, nagyon-nagyon boldog születésnapot kívánok Neked, Isten éltessen sokáig!:)

Esküvős

Vasárnap a bejegyzés megírása után elég hamar, már fél 8 körül lefeküdtem. Aztán fél 10 körül megéheztem. Így aztán felkeltem kajálni, meg fogat mosni. 

---

Hétfő. Kishazánkban női kosárlabda EB zajlik. Ezt azért jegyeztem csak fel, mert baromira kimaradt az életemből. 1997-ben is női kosárlabda EB volt Magyarországon. Akkor én Göttingenben voltam ilyen diákcsereüdülésen, vagy min. Majdnem Göppingent írtam. 

Nyíregyházán a kizárás ellenére az NB3-ban is együtt marad a fél csapat, és marad Mátyus János edző is. Kicsit irigylem őket. Így is lehet. 

Az U20-as foci VB-t pedig a szerbek nyerték Brazília ellen. Meg sem lepődöm. Később még lesz sport, egyelőre ennyi.:)

Megdicsérték nekem a bátyámat. Tisztában vagyok vele, hogy jó srác, fantasztikus ember, de én elfogult vagyok. És ilyenkor büszke is.:)

Egy leányzóval az utóbbi időben alaposan megváltozott a kapcsolatunk, nem pozitív irányban. Hosszú idő után beszélgettünk-bohóckodtunk úgy, mint régen. Szerintem már soha nem lesz olyan, mint régen. Ennek ellenére örültem. És a keze még mindig hideg.:)

Meló után a Hollóban meetingeltünk Harcsival. Aztán pláza. Vettem 4000 forintért szemsprayt. Baromi nagy flash, 4000 forint, kiszáradt szemre ajánlják. A dolgokat kissé leegyszerűsítve: hatásos, mert ha befújom a szemem, megfájdul a fejem, így már nem a szemfájás frusztrál.:) Apámnak meg megvettem a Damu Roland-könyvet, magamnak meg a Szabadság tér '89 című tévéműsor alapján készült könyv első részét.

Ja, nap közben avonból is rendeltem. Haladva a korral, a katalógus vonatkozó részét lefotózva, viberen elküldve kértem telefonos segítséget egy kolleginától. 

---

Kedd. Üzemorvosnál kezdtem a napot. Vagyis nem, de délelőtt voltunk üzemorvosnál. Magas a vérnyomásom.:/ Tényleg közeleg az életmódváltás ideje. Vérnyomásmérő apámnál van, ott meg nem fogom méregetni, mert ott mindig fel van b.szva az agyam. 

Ha az általad a legszebbnek tartott kolléganőd megkérdezi tőled fényképek segítségével, hogy melyik ruha tetszik jobban, az jóleső érzés.És nem emiatt vagyok rá büszke elsősorban.:)

Ha azt hiszed, hogy katalógusképeket küldött, közben pedig a képeken ő látható, az mókás. 

Ha ugyanő megkérdezi, hogy történt-e valami a kezemmel, hogy csuklószorító van rajta, az... Apróság, de jól esik.:)

Buszmegálló. Elbambultam, és egy srác bokájában megbotolva szabályosan beestem a buszmegállóba. Kb. öten nézték, ahogy összekaparom magam. Nem voltam részeg. Ezt szerintem csak én tudtam.:)

---

Szerda. Fél 4-ig meló, aztán itthon pihengettem. És írtam egy "mozgássérültes" posztot facebookra. Több érdekes, aranyos hozzászólást-megjegyzést kaptam. Mindenképpen továbbgondolandó a téma- ahogy nagy meglepetésemre még főiskolán pszichológia-tanárom fogalmazott egy irományom kapcsán. 

Valami még biztosan történt, de nem mást nem jegyeztem fel.:)

---

Csütörtök.  Begyöpösödött rigolyás agglegényként szeretem az állandóságot. Szokott lenni reggel egy lány a buszon, aki amikor felszállok, már fent van, és ugyanabban a megállóban, ugyanannál az ajtónál szoktunk leszállni. Mindig hagyok neki helyet. Ennyi, nincs tanulság, vagy ilyesmi!:)

Volt a hét folyamán egy kisebb összezördülésünk egy kolléganőmmel. Nem tetszett, ahogy beszélt velem, amit szóvá is tettem neki. Később félrehívott, elnézést kért, megbeszéltük a dolgot. Hihetetlenül jól esett. És nem az egómnak, hogy jaj de jó, hogy igazam volt. Nem. Hanem azért, mert neki is számít annyira a kapcsolatunk, hogy fontosnak tartja tisztázni az ilyen szitukat. 

Meló után Holló Harcsival és Atival, aztán Penny. Nem szeretem azt a helyet, de vennem kellett pár doboz tejet. Legalább a rím rendben van. De tojást is vettem.:)

---

Péntek. Egy kolléganőmmel álmodtam. Nem, nem olyat.:) Valami mondókát költöttünk ketten álmomban, mert a kisfiának szeretett volna édesség-ajándékcsomagot nyerni. Hogy ezt hogy hoztam össze, azt nem tudom..:)

Ezt is megértük. Egy ismerősöm facebookon idézte egy kommentben leírt gondolatomat: "egyedül is lehet vidáman/pozitívan élni. boldogan nem, az más szint." Beletelt egy kis időbe, mire ezt elrendeztem magamban. 

Boldogság? Mi az? Annyira megfoghatatlan. Utoljára akkor voltam boldog, amikor Markkal bohóckodtunk a szőnyegen. 

Majd akkor leszek boldog, ha meló után egy lánnyal elmegyünk bevásárolni, sétálni. Ha este a kádban pihengetve megbeszéljük a napi történéseket, vagy reggel indulás előtt felébred mellettem valaki. Nem, a lakótársam nem ér.:)

Viszont egyedül is lehetek optimista, vidám, jókedvű, stb. De a kettő messze nem ugyanaz. 

Elég sokáig voltam melóban, mert haza kellett mennem apámhoz. "Elromlott a tévé". Écsi kollégám vitt haza. Nem semmi a srác, dübörgött a house-zene a kocsiban, nem gondoltam volna róla.:)

A tévének semmi baja nem volt,  apám halkítás helyett a csatornákat léptette, egy gombnyomással rendben voltunk. 

Aztán tévéztünk, vacsoráztunk, majd lefeküdtem. Fél 8-kor. Apám persze bejött, hogy hová tettem az egyik ülőpárnát a konyhából. Nem tettem sehová, beesett a szék alá, én meg nem vettem észre. 

---

Szombat. Apánk rántottát ígért reggelire. Azt mondta, 5-kor megsüti, én meg eszek, amikor felkelek. Az álmoskönyvek szerint ez nem jelent jót. 

Háromnegyed 5 körül a dübörgő Kossuth Rádióra ébredtem. Fürdeni nem tudtam, nem találtam meg se az Écsen lévő ruháimat, se törölközőt. 

Nem érzem magam otthon a szülői házban...:( Anyu halála óta a szentestéket leszámítva nem aludtam kint tesómék nélkül. Ez volt kb. az első alkalom, és kb. az utolsó is. Vagy mindent vinnem kell magammal. 

A rántottát kihagytam, mert nem ismertem meg. 

Elindultam a buszra, de a megállóban vettem észre, hogy nem raktam el a telefonomat. Így mehettem vissza. 

Mondtam apámnak, hogy majd jövök, ha még valamit itt felejtettem. Erre lecseszett, hogy ne legyek hülye, figyeljek oda a dolgaimra. Pedig csak vicceltem. 

Tetszik érteni a Kedves Olvasónak, hogy miért nem szeretek hülyeségeken vitatkozni?

A buszmegállóban mások mellett volt egy faszi, aki elmondása szerint péntek este a cimboráival iszogatott valahol Győr-Győrújbarát vonalon. Hazahozták, de nem tudta, hol rakta le az autót. 

Vidéki. Vettem le pénzt, meg vettem Sportot, cigit, meg kávét. A buszpályaudvaron meg több négert láttam, mint fehér embert. Ez tény, nem rasszizmus. 

Hazajöttem, döglöttem, pihentem, ebédet rendeltem. Aztán megérkezett Katám, akivel nagyon rég nem találkoztam. 

Picit beszélgettünk, meg terepszemlét tartott a lakásban. Nemsokára segít nagytakarítani.:)

Aztán esküvőre mentünk. 

Adri és Zoli házasodtak össze. A sráccal a teleshopban dolgoztunk együtt, de a lány is jó ismerősünk. 

Khm... Nekem anno talán a kelleténél többet is jelentett a lány, időbe telt, mire lerendeztem magamban a dolgot. 

Egy kávézásunk alkalmával el akartam mesélni neki, hogy anno mi zajlott le bennem vele kapcsolatban. Még bele sem kezdtem mondandómba, amikor megmutatta a jegygyűrűjét. Mint egy amerikai vígjátékban. Amúgy is felesleges lett volna elmesélni, így meg aztán főleg.:)

Szép volt a pár, szépek voltak a koszorúslányok, a násznép között is voltak kedves ismerőseink. 

A polgári esküvő után Katával elmentünk a Mekibe, mert ő meg leánybúcsúra volt hivatalos. 

Utána meg vettem Dohányboltbanm vizet, mert ragadt a kezem, mert összekentem fagyival, le kellett locsolnom. Hehe mekkora sztori!:)

A Baross úton fogyasztottam el a vizet, bízva abban, hogy összefutok valakivel, akit el tudok hívni egy sörre. Vagy kettőre.:)

Aztán Harcsival közös ismerősünkkel akadtam össze, ő is esküvőn volt a barátjával, csak épp egy másikon. Nagyon süti a lány!:)

Hazajöttem. Tévé, net, pihi, meg telefon tesómékkal. 

Ja, a Honvéd ligetben egy néger ember megkérdezte, hogy jut el Vámosszabadira. Meg kért tüzet. 

Még valami: az ETO NB2-es női csapata a Szeged elleni osztályozón kiharcolta a feljutást, így Győr és az ETO sem marad élvonalbeli foci nélkül. Szép volt, csajok! Hajrá, ETO!

---

Vasárnap. Nem voltam sehol. Rendet raktam. Na persze: az egyik kanapé valóban üres, de két ruhásfiók annyira tele van, hogy nem tudom kinyitni.:D

Mostam is. A ruhaszárítóra ráestem, és lesántult, kicsit nehéz volt teregetni. 

Bundás kenyeret is sütöttem, túléltem.:)

A Forma-1 Osztrák Nagydíja számomra Alonso és Räikkönen kiesésével véget ért. Szóval elég hamar. 

Az ágyból néztem a futamot. Szóval aludtam. 

Aztán kávé-cigi-telefon. És most itt vagyok. 

Szarakodik a telefonom. Töltőről nem tölt, csak adatkábelről... Remélem, ez "csak" android-probléma, és egy szoftverfrissítés segít rajta. Csak még archiválni kell előtte ezt-azt. 

Ma már csak fürcsi, vacsi, pihi. Cukcsi.:)

---

Jövő hét? Végre tali Mónikával, meg német, meg tesós program. 

Meg lehet, hogy ott leszek a Győr Plusz médiatáborában, a blogokról fogok mesélni a gyerekeknek. Remélem összejön, a megkeresés nagyon jól esett.:)
És mára ennyi. 

Jók legyetek, vigyázzatok magatokra!

Puszik, pacsik, éljenek a csajok!:)

Tiszta erőből nyár

Nincs túl sok irka a puskacetlimen, fogalmam sincs, mi sül ki ebből a bejegyzésből. Mindenesetre nekilátok.:)

Kedden a bejegyzés megírása után semmi lényegesre nem emlékszem. Lakótársammal letoltunk még egy kávét, aztán fürcsi-vacsi-pihi. Lindán aludtam el. Mármint a félreértések elkerülése végett: a Linda című magyar tévéfilm-sorozat megtekintése közben aludtam el.:)

---

Szerda. Délelőtt a magyar-szerb U20-as VB-meccset követtem LiveScore-on. Úristen... Emlékszem, amikor 1991-ben, először műtötték a lábam, zsebrádión hallgattam Körkapcsolást. A 2000-es olimpia kézilabda-, és vízilabdameccseit meg gimiben, óra alatt rádiós walkmanen. Annak azért nagyobb feelingje volt. Ki is kaptunk, ki is estünk, hosszabbítás után, öngóllal. 

Aztán apámtól futott be egy érdekes telefon, ez a történet szerencsére másnapra megoldódott. 

Hm... Tudom, hogy viszonylag sokan néznek engem szánalmas ramaty hülyegyereknek. Talán épp ezért nem vagyok azon a szinten, vagyis abban a helyzetben, hogy túl gyakran legyek rossz véleménnyel másokról. Néha akad példa a szabályt erősítő kivételre. De annak oka van. Most is volt. Erről ennyi legyen elég.:)

Szóval eltelt a munkanap, aztán délután egy ismerős leányzóval találkoztunk a Hollóban. Szerintem több mint két éve nem találkoztunk személyesen, szóval volt mit átbeszélni. 

Este 8 előtt már hazaértem, és ezúttal a levezető sör is elmaradt.:)

---

Csütörtök. Meló után egy kis összeröffenésre voltam hivatalos, így lemondtam az arra a délutánra tervezett németórát.Jövő héten meg a tanítványom nem ér rá, szóval most tulajdonképpen nyári szünetünket töltjük.:)

Fél 3 körül távoztam melóból. Hazajöttem, fürdés-borotválkozás-öltözködés, aztán mentem is ama bizonyos összejövetelre. 

Kollégák-volt kollégák-német kollégák alkották a társaságot. Ettünk-ittunk, bár utóbbira azért több "precedens" akadt.:)

Online módon még virtuális élettársam is bekapcsolódott az estébe.:)

Ja és Gergő kollégával nem kaptuk meg fotónkra a 200 lájkot, így másnap nem kellett öltönyben mennünk dolgozni.:)

A téli forraltborozás után ezúttal is főnökkel "kettesben" zártuk az estét, azt inkább nem írom le, hogy mikor.XD

Mindenesetre hazatérve nem volt rossz kedvem, így hazatérve még megittam egy levezető sört. Egyet mondtam, kettő lett belőle. Ciccent is a második sörike. 

---

Na ilyen sem volt még.:) Sörözgetés közben azon kaptam magam, hogy közeledik az időpont, amikor kelni szoktam. Szóval péntek volt.:)

Megindult a tisztítókúra: kávé-víz, fürdés, átöltözés, és még két kávé. 

Azt nem írhatom, hogy másnaposan mentem dolgozni. Azt sem, hogy aznaposan. De hogy alvás nélkül, az tény.:)

A taxirendeléskor még aggódtak bizonyos gondok, kissé akadozott a nyelvem, aztán nagyjából sikerült magamhoz térnem.:)

Enyhén csökkentett üzemmódban, de viszonylag gyorsan eltelt a nap. 

Főnököm volt olyan rendes, és hazadobott, volt aki azt tanácsolta, hogy busszal ne induljak haza, mert bealudnék. 

Volt benne valami... Mindenesetre az érzést tekintve megint főiskolásnak éreztem magam...:)

Hazatérve kávé, pihi, fürcsi, szóval a szokásos dolgok. Aztán nekiálltam kialudni magam.

---

Szombat. Tízkor keltem, ami nálam már viszonylag "sokáigalvásnak" számít. 

Semmittevés volt, tévéztem, olvastam, aztán délután elmentem Lidlbe bevásárolni. Meglepő, de paprikát és paradicsomot nem tudtam venni. Nem kizárt, hogy ez a vasárnapi zárvatartásnak köszönhető.:/

A duplapattintós, erdei gyümölcsös-mentolos Winston pedig minden dohányboltban "tegnap" fogyott el. Mindig rosszkor vagyok rossz helyen...:( :)

Hazatérve belelapoztam a Nemzeti Sportba. És az NB1-es átigazolási körképben már nincs benne az ETO. Szíven ütött...:(

Aztán nekiálltam hamburgereket gyártani, igazi szezámmagos hamburgerzsemléből.:)

Meg finn-magyar néztem, igazi felüdülés volt Hajdú B. közvetítése a kis Knézy után. És nyertünk is 1-0-ra, Stieber igen szép gólt lőtt.:)

Anyám két állandó számsora, meg az én "dórikás" számaim mellett egy kollegina számait szoktam mostanában lottón játékba küldeni. 

A leányzó egy számot eltalált, kettő meg mellette volt. Jaj, de elittuk, vagyis elbuliztuk volna azt a 14.000 forintot.:)

Este időben lefeküdtem, olvastam-tévéztem, és gyorsan aludtam sokat. 

*

Megvagyok lőve egy ismerősömmel. A fiú mozgássérült, még Pestről ismerem. Sokat panaszkodik facén, hogy magányos, egyedül érzi magát. 

Emellett annyira negatív, egyfolytában dühöng-panaszkodik, hogy rossz nézni. Próbálnék segíteni neki, de félek, hogy bántásnak/beleszólásnak venne az irományomat. 

Meg aztán mire fel pofázok én? Ha úgy vesszük, én sem tartok még sehol, mármint egyedül vagyok. De nem vagyok magányos. Azt hiszem. 

Nem kizárt, hogy a jövő héten különkiadással jelentkezem... 

*

Ma reggel hosszú idő után elmentem a benzinkúthoz, vettem Sportot meg FourFourTwo-t. Rövidgatyában voltam, meg "izomtrikóban". Háhá...:D Tiszta traktoros sztájl a bőrszínem.:)

Meg kávéztam, meg csináltam vaníliapudingot. Igen, banánnal meg babapiskótával.:)

Most pihi, semmittevés, aztán főzök tésztát, meg eszek pudingot.:)

A jövő héten? 

Holnap meeting Harcsival, remélhetőleg Mónikával is találkozom, szombaton esküvő, utána meg Kata-tali. 

Nem lesz itt unalom.:)

De mára befejeztem. Letészem a lantot. 

Jók legyetek, vigyázzatok magatokra!

Puszik, pacsik, éljenek a csajok!:)

Wellness-hétvége Vigyorival

Azt hiszem, most mindenképpen le kell írnom, hogy igen, írom még a feljegyzéseket, a puskacetliket a posztokhoz. Ennyi mindent nem jegyzek meg azért...:)

---

Vasárnap a bejegyzés megírása után hambit rendeltem a Pingwinből. Kaptam kólát mellé ajándékba, szóval teljesen jó volt.:)

Aztán elmentem a vasútállomásra, vettem Sportot meg cigit. Az ottani dohányboltban dolgozik egy ismerősöm, meg tudnám tőlem kérdezni a helyes barna leányzó nevét. De úgy vagyok vele, hogy majd inkább megkérdezem tőle személyesen, ha úgy alakul. 

Van, hogy nem úgy alakulnak a dolgok, ahogy azt eltervezed. Úgy volt, hogy a Dreherben András barátommal megnézzük az utolsó NB1-es ETO-meccset. Nos, András nem tudott jönni, és nem is focit néztünk, hanem kézilabdát. A Veszprém simán kikapott a Barcától a BL döntőjében. Aztán azért a meccs végét megnéztük, elég lehangoló volt. Egy kedves cimborát meg alig ismertem meg, aztán a viszontlátás örömére megittunk egy sört. Meg még egyet. Az utolsó utáni kettőt.:)

Hazatérve meg megittam még egy levezető sört, aztán döglés.

---

Hétfő. Nem bírtam elindulni melóba. Neten követtem az U20-as válogatott Észak-Korea elleni meccsének első félidejét. Már beértem melóba, mire leesett, hogy adta a tévé is, csak be kellett volna kapcsolni..:( :) 

Ja, egyébként taxival mentem dolgozni, morbid volt, a kocsiban üvöltött a Dankó Rádió, és egy autó kishíján leszorított minket az útról..:/

Igen büszke voltam magamra, egy vezető beosztású kolléga tőlem kérdezte meg, hogy tudom-e, hogy egy ajtó miért van zárva. Hát nem vagyok én ilyen nagy titkok tudója, szóval őszintén beismertem, hogy fogalmam sincs. 

Nyugis nap volt, 3-ig voltam melóban. Egy kollégám hazadobott. Nagyon rendes volt, megkérdezte, hogy hazadobjon-e. Mondtam neki, hogy az neki kerülő. Erre közölte, hogy nem az volt a kérdés, hogy az neki kerülő-e. 

Elég hamar itthon voltam, ennek örömére jól nem csináltam semmit. Vacsora. Na az mókás volt. Meggyőződésem volt, hogy vettem a boltban zöldfűszeres vajkrémet, meg sima feta sajtos. Ehelyett márványsajtos vajkrémet vettem, meg bazsalikomos-aszalt paradicsomos fetasajtot. Ez utóbbi egyébként tényleg pazar.:) Na szóval extrém szórakozott tudok lenni, vettem már csemege piros arany helyett csípőset, zacskós leves helyett bolognai alapot, most meg ez.:D

Lefekvés előtt Kék fényt néztem. Hosszú idő után végre nem felejtettem el.:)

---

Kedd. Az ETO NB3-as csoportbeosztásáról jöttek ki újabb infók, de ezekről most nem írok, majd akkor, ha lesz véglegesnek tekinthető verzió. 

Itthon meló után pihi, ágyneműcsere, ilyesmik. 

Felírtam ehhez a naphoz több lány nevét. A konkrét sztorik már nincsenek meg, de annyi biztos, hogy kedves-nagy beszélgetések voltak. Kedves-nagy.... Pff... XD Ez milyen már..:)

Jaj: volt, hogy vártam egy üzenetemre választ, amit aztán kiderült, hogy el sem küldtem. Az mondjuk elég cink lett volna, ha másnak küldöm el a címzett helyett...:)

---

Szerda. Meló után elmentünk tesómmal a vasútállomásra jegyet venni. Aztán élményfürdő. A szokásos tesós program. 

Átbeszéltük az élet nagy dolgait, igen jó volt.:) 

Khm... A medencében le kellett vennem a fürdőgatyámat, mert észrevettem, hogy fordítva vettem fel. Kimenni a vízből, és az öltözőben "korrigálni" nyilván túl egyszerű lett volna. Persze a hullámzást pont akkor kapcsolták be, amikor a kezemben a gatyámmal szteppeltem.:) Kishíján benne volt a Kisalföldben a sánta szatír. Goszi, a celeb...:)

A nap végén elmentünk bevásárolni az Árkád Sparba. és itt jön a második khm... Az egyik üzletnél ücsörgött egy csaj egy bárszéken. Meg akarta igazítani a szandálját, így feltette a lábait a mellette lévő ugyancsak bárszékre. Nos, a fizika törvényeinek engedve a ruha önálló életre kell, felcsúszott, így láthatóvá vált a ruha alatti bugyi, ami annyira nem sokat takart. Láttam egy fél puncit.:O :D De fél punci nem punci, szóval nem láttam puncit.:D

Nem, nem kérdezem meg, hogy a punci szó gyerekes-e. A pina közönséges. Szerintem.:D

Hazatérve aztán... Vacsoráztam...:D

---

Csütörtök. U20-as VB, magyar-brazil. Melóban, LiveScore-on... 2-1-re kikaptunk, úgy, hogy több volt ebben a meccsben. És nem a srácokon múlott elsősorban...

Meló után német, se a tanítványom, sem pedig én nem voltunk nagy formában, de azért megoldottuk.

Itthon pakolásztam, és mostam még egyet a másnapi utazás előtt. 

---

Péntek. Kivételesen meló előtt, reggel adtam fel a lottót meg a tippmixet. Természetesen sehol nem nyertem semmit. De ha nem adtam volna fel az állandó számokat, akkor tuti kihúzták volna őket, én meg rituális öngyilkosságot követtem volna el. Biztosan.:)

-és itt betelt az első puskacetli. :)-

Meló után azonnal indultunk Ausztriába tesómékkal és a babóval.
Parndorfban megejtettünk egy boxkiállást, evettem Mark, meg mi is. Durva, hogy a Mekiben kb. csak magyar eladók voltak.
Kint még elmentünk egyet bevásárolni. Én toltam egy bevásárlókocsiban Markot, és egy fiatal, amúgy tetovált srác odajött, és elkezdett poénkodni, hogy jé, itt még babákat is lehet vásárolni, és hogy melyik polcról vettem le. Lehet, hogy bennem van a hiba, de ilyet Magyarországon nem tudok elképzelni.
Hazatérve megnéztük a magyar-litván (4-0) meccs végét, természetesen gólt nem láttam. Láttam viszont Markot fürdeni, olyan a lábtempója, hogy még Gyurta Dani is megirigyelné...:) Viccet félretéve: egészen elérzékenyültem, ahogy láttam lubickolni a picurt.:)
---
Szombat. Tesóm dolgozott, így Edittel és a babával mentünk el sétálni a városba. Elintéztünk ezt-azt, Mark ezúttal már alvás helyett nézelődött.:) A boltban ezúttal egy idős bácsi jött oda, megdicsérte a kisfiút, hogy milyen aranyos, és milyen nyugodtan alszik. Mert azért közben bealudt.:)
Hazatérve, kaja, aztán vagy 3 órát aludtam...:)
Aztán babáztam. Edit a konyhában tett-vett, én Markkal játszottam, és egyszercsak rám mosolygott a keresztfiam.:) Mondtam neki, hogy láttam ám, erre a cumit is kiköpte, hogy még jobban lássam.:) Megzabálom...:)
Egyébként a gimiben tanult spontán röhögőgörcs-kiváltás előbb-utóbb nála is működni fog.
Aztán ő váltott ki belőlünk hatalmas röhögőgörcsöt. Történt, hogy a BL-döntő előtt csináltunk egy sörös-cumis-lábfeltevős képet, és már épp kattintottam, hogy fotó, amikor Mark két lábát felemelve pukizott egyet. Így kell meccset nézni.:)
Amúgy nem, nem tévézett, 4 hónaposan még nem való neki, tisztában vagyunk vele. De egy ilyen kép kellett.
Az első félidőt egyébként mi sem láttuk, akkor volt a fürdetés.:)
3-1-re nyert a Barca, öröm volt, és boldogság, meg egy levezető sör.:)
---
Vasárnap. Pihi-játék-palacsinta. Igen jól telt a nap. Ja, és tesóméknál hihetetlen jókat tudok aludni.:) Délután Edit kikísért a vonatra. És én vittem az utazótáskámat is. Mert hát bírni kell...:) Meg ha már voltam akkora balfék, hogy rövidgatyát nem raktam el, de pulcsit igen...:D
Bécsből Railjet-tel jöttem, életemben először ültem ilyen vonaton, tényleg szuper volt. Azon röhögtem, hogy Hegyeshalomba érve mindenkinek elkezdtek özönleni a messenger és viber-üzenetek.:) Én nem kaptam egyet sem..:( :) De az tök jól esett, hogy hétvégén több emberkének eszébe jutottam, és rám írtak, hogy hogy telnek a napok.
Jaaj... Nemrégiben mondták nekem, hogy nekem 3-4 szinttel jobb nők tetszenek. Nos, a vonaton egy kb. 7-8 szinttel felettem lévő csaj ült. Kész volt.:D
Na, azért nem degradálnám a nekem tetsző lányokat, szóval ez a szintezés túlzás, de olyan combjai voltak, hogy hajjaj. A lábfetisizmus szót nem írom le...:D
A Forma-1-re hazaértem. Sok köszönet nem volt benne.
Viszont ettem magyar frankfurti virslit. Magyar császárzsemlével. A mustár osztrák volt.:)
---
Hétfő. Szabin voltam. Délelőtt elmentem postára. Sógornőm pont a hétvégén kérdezte meg, hogy mikor voltam Móniéknál babázni. Erre a postán összefutottam Mónival és Zalánnal.:)
Ha nem megyek el lottót feladni, lehet, hogy nem vesszük észre egymást... Úgyhogy ez tényleg jól jött ki.:)
Kicsit beszélgettünk, aztán bementem a Fa Kocsmába pisilni.
Ha már ott voltam, ittam egy sört.
Hazaérve meg még... Egy párat....XD
Végülis megint nem egyedül ittam, több ismerősömmel irkáltam közben. Volt, aki bugyivásárlásról számolt be, megint más füllyukasztásról, vagy épp leánybúcsúról. Szóval nem unatkoztam.
Aztán rántottát sütöttem, de ettem kuglófot is, kakaóval.:) Meg mostam. Ágnes-asszony, tényleg már...:D
Nem voltam jól.:D
Este fél 8 körül már ágyban voltam, picivel később kaptam egy üzenetet viberen, én meg azt hittem az ébresztő...:D
Nem aludtam jól. Vihar is volt, a hasam is tele volt, azt hittem, sosem lesz reggel..:)
---
Ma így viszont nem volt gond a felkeléssel. Nem unatkoztam, elég sok feldolgozandó mailem volt, meg amúgy is és egyáltalán.
Főnököm szerint meg ki vagyok simulva, és ezek az ausztriai túrák számomra felérnek egy wellness-hétvégével. Van benne valami. Tegnap meg lazultam.
Ma már semmi nincs tervben. Fürcsi, vacsi, pihi.
Holnap hosszú idő után találkozom egy kedves ismerősömmel, csütörtökön német, meg egyéb program. Pénteken meló után ki kéne néznem faterhoz. Egész napot nincs kedvem kimenni, aztán most 2-3 hétvégén időm nem lesz.
Tényleg otthonülő hülyegyereknek érzem magam, de néha az élet rácáfol. De erről majd mesélek.
Mára viszont ennyi.
Jók legyetek!
Puszik, pacsik, éljenek a csajok!:)