Hát ez tényleg hihetetlen

Annyi minden történt a hosszú hétvége első két napján, mint máskor hetek alatt... :) Kezdem is a mesélést! 

A szombat délelőtt jó részét a plázában töltöttem. Kiírtam facebook üzenőfalra, hogy "néha kifejezetten örülök annak, hogy papírom van róla, hogy béna vagyok..." Nos, a kiírás erősen indokolt volt...:)

Az újságosnál indítottam a napot. A Nemzeti Sport mellett megvettem a HVG Steve Jobsról szóló különszámát, amit tekinthetünk a lottónyereményből vett "ajándéknak" is, mert akármennyire érdekes is, 1100 forintot  nem biztos, hogy kiadtam volna érte. 

Ezután CBA. Szülinapi ajándékot vettem, súgtak, hogy milyen italt szeret az ünnepelt hölgyemény, én mindenesetre felhívtam a súgót, hogy az általa említett Angeli nevű csokilikőr nem létezik, mert az bizony Agnelli.

Persze, csak én nem tudok olvasni...:D

Lottózó. Chuck Norris babérjaira törve elkezdtem kitölteni egy tippmixet. Ötöslottó-szelvényen...:D A három "oszlop" adva volt, csak a V-betűt nem találtam...:)

Kajálda. Segíteni akartam egy kedves idős bácsinak a kaját elvenni a pultról. Egy kézzel nyúlt utána ő, eggyel én, így közös erővel sikerült a tálcára ejtenünk az ebédjét... :( Szerencsére korrigálva lett a hiba, oda is vittem a tálcáját az asztalához, szóval nem volt harag. De aztán a saját sütimet is elejtettem ugyanezen módszerrel.... Mondom én, jó, hogy "legitimálva" van a bénaságom...:)

Aztán hazajöttem. Megnéztem egy nagyon elvont, mégis nagyon érdekes magyar tévéjátékot, melynek címe Vendéglátás. 

1982-ben készült, és a Rákosi-korszakban játszódott. Olyasmi volt a lényege, hogy egy Kossuth-díjas "nemtomkihez" nyugati, olasz kommunista vendég érkezik. De mivel elég lepukkant a lakása, a látogatás előtt az utolsó pillanatban bevezetik az áramot, a telefont, kicserélik a bútorokat valamelyik minisztérium emberei, mert hát villogni kell a vendég előtt.

A vendégség elég problémásan sikerül, a vendég távozása után pedig természetesen mindent elszállítanak, leszerelnek.

A film végén pedig a szállítómunkások a lépcsőfordulóban leejtik és összetörik a család eredeti bútorait...

Hát szóval kihagyhatatlan film volt, képtelen voltam elkapcsolni...:)

Ezután Kolzsvár-ETO női kézilabda BL-meccs. 30-25-re nyertünk. A román csapat kapuját Dufika, a győri származású Petróczi Viki védte, évek óta nem láttam...:)

Ambros Martin meg spanyol-angol-magyar keveréknyelven instruálta  a lányokat, a legjobb szerintem a "Gyerunk csájok!" volt.:)

Aztán partytime. Azt hittem elkések, de időben odaértem, de mint kiderült nem elsőnek. 

Lemenni meg nem akartam, inkább vártam kb. fél órát a többiekre. Így legalább találkoztam egy kb. hat éve nem látott teleshopos exkolleginával. Alig ismertem meg, és akkor még finoman fogalmaztam...:)

Na, aztán megérkeztek a többiek, lementünk. Sokan voltunk, nem sok embert ismertem, ez persze az este folyamán természetesen megváltozott valamelyest...

Aztán hamar véget ért a móka, ki lettünk tiltva az objektumból, mert az egyik ünnepelt felbontott egy pezsgőt, amit ajándékba kapott, és persze nem ott lett vásárolva- szép magyarul kifejezve.

Ekkor én egy cimbivel fent cigiztem a kijelölt helyen, már csak a kabátom meg a sapkám hozták utánam... Pedig épp a következő kör kikérésén gondolkodtunk...:(

22.40 körül értem haza, kicsit még sör-cigi-zenehallgatás, aztán nyugovóra tértem.

---

Tegnap sikerült időben felkelni, lementem Sportért, pedig akkora köd volt, alig találtam meg a benzinkutat. Az utolsó újságot kaparintottam meg.

Aztán pizzarendelés, majd 3 óra csendespihenő, készülődés, majd meccs. De micsoda meccs? Inkább MECCS, így csupa nagy betűvel.

Győri ETO FC- Újpest FC 3-2. Az első félidő utolsó percében piros lap újpesti oldalon, majd a szezonbeli ötödik kihagyott tizenegyes nálunk.

A második félidőben 2-0-ra megléptek a lilák, de egy ritkán látható öngóllal sikerült egyenlíteni, majd a győztes gólt is begyötörtük.Szerintem az év meccse volt, sok szerencse is kellett a győzelemhez, de tényleg nagyot hajtottak a srácok.

Aleksidzét be-, majd lecserélte Pinyő; a bíró egy gyökér volt. Szóval voltak itt érdekes dolgok...:)

Elég sokan jöttünk ki a meccsre, ezért is kellett a siker. A meccs után sajnos a balhé sem maradt el, de abból szerencsére kimaradtam...

Meccs után bohóckodás a Borvirágban - jut eszembe, a meccsen összefutottam Virággal, szerencsét hozott a lány... :)-, majd itthon vacsi, fórumok olvasgatása, és persze megnéztem a meccs ismétlését is. Aminek hajnali fél 2-kor lett vége, és nem aludtam el rajta... :) Ezt a meccset még visszanézni is élmény volt!:)

---

Végre nem órára keltem, 9 körül kászálódtam ki az ágyból. Szóba került, hogy esetleg ma is bemegyek dolgozni, valahogy nem bánom, hogy erre végül nem került sor.:)

Ejtőzés-pihengetés után majd kimegyek Anyuékhoz Écsre, holnap jövök majd vissza, ez a terv a hosszú hétvége hátralevő részére.

Mára pedig ennyi voltam.

Jók legyetek!

Puszik, pacsik, éljenek a csajok!:)

Hosszú hétvégi

Azzal akartam kezdeni, hogy múlt vasárnap minden a tervek szerint alakult. A történeti hűség kedvéért azért utánaolvastam, mik is voltak a tervek, és rá kellett jönnöm, hogy ez így nem lenne helyénvaló megállapítás.

Ugyanis nem programoztam tévét.:) A többi, azaz csendespihenő, rendrakás, kézimeccsek megvoltak. Ez egy nagyon fontos információ, tisztában vagyok a helyzet komolyságával.:P

---

Most így kicsit összefolynak a napok, de azt hiszem, hétfőn volt egy nagy gyűlés a cégnél. És az egyik kolleginát sikerült közben megnevettetnem. Nagy csendben nevettetni majdnem akkora "szemétség", mint ivás közben.:) Aranyos volt, ha szabad ilyet mondani.

Meg láttam egy csajt, aki nagyon emlékeztet egy régi ismerősömre, de aztán kiderült, hogy nem ő az. Mondjuk ez azért az elejétől fogva várható volt.:)

Kisalföld olvasós-kádban döglés ezúttal kimaradt, mert az újságokat már vasárnap átfutottam.:)

---

Kedd. Életem második megbeszélése. Komoly volt és hosszú. De legalább tanulságos.:) De lehet, hogy hétfőn volt ez is, nem tudom... :( :D

Este magyar-török VB-selejtező volt, ami szép magyar sikerrel zárult, 3-1-re megvertük a félholdasokat. Csak az a baj, hogy félidőben, 1-1-nél elaludtam. Ilyen még egyszer nem fordulhat elő. A magyar válogatott kapcsán legalábbis semmiképp...:)

Érdekes volt még a német-svéd meccs (4-4), ahol a skandinávok 0-4-ről egyenlítettek Berlinben. Hihetetlen. Tippmix-gyilkos.:)

---

Szerda. Vidám, "bioritmus-szabályzó" nap. Sok kedves ismerőssel futottam össze, egy-két rövid eszmecsere, vidámság, poénok, stb.

A legviccesebb talán Adrival történt találkozás volt. Akit egy buszmegállónál úgy "tett ki" apukája az autóból, hogy egyszer csak pont mellettem termett. Pont, mintha megbeszéltük volna, pedig nem...:)

Aztán hazajöttem, és tesómék is megérkeztek messzi nyaralásukról, tartottak egy kis élménybeszámolót.

Nem sárgultak meg, nem mentek össze, úgyhogy teljesen jó. Csak azt tudnám, mi van az ajándékba kapott pólómra írva!:)

---

Csütörtökön ugye 4 éves lett a GosziBlog, írtam "jubileumi" posztot, meglepődve láttam, hogy ez tavaly kimaradt...:)

Aztán este kézimeccs: az alaposan megerősített Veszprém egy góllal legyőzte a világ egyik legjobb csapatának tartott német THW Kiel. Szóval a Veszprém is a világ egyik legjobbja. De ez sem egy szívbetegeknek való meccs volt... :/ :)

Lefekvéskor azt hittem, elhagytam a Nemzeti Sportot...:) Aztán tegnap találtam meg, a konyhaszekrényben... Hol máshol... :D

A telefontöltőt meg az irodában felejtettem. Ezt legalább sejtettem...:)

---

Péntek. Nagyon péntek volt. Délutánra a végkimerülés határán voltam, aztán még kibélyegzés után is maradtam egy kicsit... :)

Aztán bevásárlás, majd itthon meccsnézés. Meg Sport-olvasás. Közben elalvás...:D

---

Képtelen vagyok felfogni, hogy ha hétköznap alig bírok felkelni, akkor hétvégén miért nem tudok aludni...:/ Most is reggel 6 körül felébredtem, olvastam-tévéztem, képtelen voltam visszaaludni...

Nemsokára elmegyek a plázába, felveszem a lottónyereményt, és eldöntöm, hogy spejzolom, vagy meglepem belőle magam valamivel...:) Természetesen új szelvényt is adok fel a rend kedvéért...:)

Délután majd női kézi BL, este pedig buli- elég hosszú idő után mozdulok ki...:)

Holnap semmitevés, PlayStation, meg talán ETO-piac, este meg ETO-Újpest, azaz érdekesnek ígérkező meccs a hosszú bajnoki szünet után. Kíváncsian várom.

Hétfőn valamikor kimegyek Écsre, és Anyuval jövök vissza kedden . Mert hogy hosszú hétvége következik.

Jó pihenést kívánok mindenkinek, érezzétek jól magatokat!

Puszik, pacsik, éljenek a csajok!:)

Négy

Hát ezt is megértük... Négy éve íródik a GosziBlog. Valahogy így kezdődött...

Őszintén szólva kevés dologgal kapcsolatban vagyok úgy igazán büszke magamra, ez azért talán abba a csoportba sorolható.

Hihetetlen gyorsan telik az idő. Néha a régebbi bejegyzéseket olvasva magam is ledöbbenek, hogy mennyi minden történt ezalatt az idő alatt. 

Azt mondják, mindenki össze tudna állítani az életéből legalább egy órányi "stand up comedy"-műsorszámot, csak sokaknak ugye nincs meg a lehetősége arra, hogy ezt elő is adhassa.

Szerintem ugyanez igaz egy blog írására is. Kell hozzá egyfajta indíttatás, bennem szerencsére akkoriban megvolt, és szerencsére máig is kitart.

Kicsit már olyan "blogger-szemmel" nézem a világon, mit tudok/szeretnék/érdemes megírni, miből lehet tanulságot leszűrni, esetleg egy jó poén kihozni.

Tudom, hogy nem az enyém a világ legérdekesebb, és legszínesebb blogja, de azért remélem, néhány ismerősöm mellett vannak "ismeretlen ismerős" visszatérő látogatóim is.

Pont az előző bejegyzésben írtam, hogy néha kedvem támad abbahagyni az egészet. Mármint ezt a blogot.De szerintem nem menne. Már nem. Ez részben "szakmai ártalom". Mint ahogy a német nyelv használata nélkül sem tudnám elképzelni az életem, a blogolás jelenleg az egyetlen lehetőségem arra, hogy "irkáljak". Na jó, ez sem igaz így ebben a formában teljesen, de erről majd máskor...

Szóval megyek tovább, irány az ötödik év. Egyébként ez az 580. bejegyzés.

---

Ami továbbra sem lesz a blogon: fikázás, negatív hangnem- másokkal kapcsolatban. Az önirónia már ugye más tészta.:)

Egyébként kisebb-nagyobb kilengésektől eltekintve rég éreztem magam ilyen jól a bőrömben, remélem, ez azért átjön...:)

Bár az utóbbi egy-két hét éppen kivételt képezett. De már ezügyben is tisztábban látom a dolgokat.

És továbbra sem lesz politika. Mert annak az égvilágon semmi értelme.

Amit viszont szeretnék megvalósítani: 

- a mostanában kissé unalmas "naptár szerinti" posztok sorát egy-egy tematikus bejegyzéssel megtörni. Kicsit gyakoribb "megjelenéssel".

- a lehetőségekhez képest interaktívabb megjelenés, bár ennek mikéntjén még gondolkodom. De ötletek már vannak.

- és persze a rég halogatott dizájnváltásra is sor fog kerülni hamarosan.

És végül, de nem utolsó sorban: szeretnék végre igazán "boldogan írni a kedves kis naplómba." Ez persze csak rajtam múlik. Vagy nem...

Köszönöm  minden kedves rendszeres, és rendszertelen; ismerős és ismeretlen olvasómnak, hogy néha idetéved!:)

És főleg köszönöm az írásaimmal kapcsolatos visszajelzéseket, érkezzenek akár személyesen, vagy bármiféle elektronikus vagy nem elektronikus üzenet formájában!

Jók legyetek, vigyázzatok magatokra!

Puszik, pacsik, éljenek a csajok!;)

Nagyon lent, majd egy kicsit feljebb

Érdekes, amikor lelki krízis, egyfajta mélypont van, akkor mindig eszembe jut, hogy nem folytatom a blogot, és törlöm az előzményeket is. Most is ez volt, most is eszembe jutott, de a blog marad, függő vagyok...:)

Hát igen, nem ez életem legvidámabb és legkiegyensúlyozottabb időszaka.

Melóban kissé horror időszak volt mostanában, ezért aztán pénteken a legszükségesebb fordításokat és e-maileket leszámítva csak rajzok lefűzésével töltöttem az időmet, ami dögunalmas, viszont egy szanatórium nyugalmával ért fel...

Túl vagyok egy "számonkérő" beszélgetésen, ami kb. ugyanúgy első volt a maga nemében, mint az egy héttel ezelőtti meztelen nő a szaunában. Csak hát a feeling, kérem szépen...:)

Konkrétan úgy éreztem magam, mint egy "hülye nyomorék", az én véleményem egyáltalán nem játszott, csak az volt fontos, hogy a történet harmadik szereplője mit mondott...

Na mindegy, rengeteg tanulságot rejt magában a történet, ezek feldolgozása még folyamatban van...:)

A témát részemről lezártam.

Majd Gergeli kollégától kell elnézést kérnem, picit elutasító voltam péntek délután, ki akart hívni kávézni, felajánlotta, hogy hazadob, illetve azt is megkérdezte, hogy ráérek-e hétvégén. És mindenre egy elég tömör és határozott nem volt a válaszom, pedig nagyon rendes volt.:)

Kicsit dekoncentrált és feszült voltam, ennek köszönhető, hogy majdnem beestem egy busz alá. Az lett volna az utolsó "buszos sztori". Nem sokon múlott...

Itthon aztán Dóri öntött belém egy kis lelket facebookon, majd megnéztem az Észtország-Magyarország (0-1) meccset. Hát utóbbi nem volt egy nagy élmény...

Ja, és a fordítóirodától is jött egy üzenet, hogy nagyon sajnálják a döntésemet, és várják a jelentkezésemet, ha meggondolnám magam. Nem kizárt, hogy előbb-utóbb ez lesz...

---

Tegnap reggel felkeltem F1-időmérőt nézni, aztán semmittevés következett.

Délután elmentem az ETO Parkba. Először ebédeltem a CBA-ban, aztán lottót adtam fel.

Ezután az emeletre siettem, ahol egyesületünk, a Camelot Győri Mozgássérült Fiatalok Egyesülete ünnepelte 10. születésnapját.

Először egy vak fiú stand up-olt, majd volt néptánc, és kerekes székes táncbemutató, és beatbox is. Utóbbi srác nem normális, nagyon jól csinálta, az hittem, lenyelt egy mp3-lejátszót...:)

Ja, meg kerekesszékes zumba is volt...:)

Annyira belefeledkeztem a programokba, hogy az emeletre, az olimpikonok élménybeszámolójára elfelejtettem felmenni... :( Pedig egyebek mellett Kovács Katalin, Kozák Danuta, és Kokó is ott volt.

Mindegy, ez így volt jó...

Khm... Beszélgettem egy leányzóval, akit még az előző programunkon ismertem meg. Kedves barátaim aztán azért nem hívtak le cigizni, mert "a lányt fűzögettem." És erre az elmúlt hét eseményei alapján kifejezetten háklis vagyok...:) Csak beszélgettünk. Tényleg.

Este olyan 8 körül estem haza, kedvem már lett volna elmenni Katáékhoz iszogatni, de inkább a pihenést választottam.

X-faktor, olvasás, alvás...:)

Na és persze megnéztem a lottószámokat, és hármasom van! Igen, már megint azzal a bizonyos "dórikás számsorral"... ;)

---

Ma reggel, vagyis még szinte hajnalban elmentem a kútra Nemzeti Sportért, aztán Forma-1-et néztem. Sajnos Vettel nyert, és az összetettben is átvette a vezetést...

Közben rántottát sütöttem, sonkát, és sajtot tettem rá, nagyon finom lett. Igen, a sonkát is utólag tettem rá, attól féltem, hogy odaég, ha együtt sütöm meg...:D

Mára semmi extra, rendrakás, tévéprogramozás, és három (!) kézilabda BL-meccs. Még az is lehet, hogy délutáni csendespihenőt is tartok.

Mára viszont ennyi voltam.

Jók legyetek!

Puszik, pacsik, éljenek a csajok!:)

Hétközi

A hétvége szépen fokozatosan nagyon eseménydússá vált. 

Szombaton a poszt megírása után kaját rendeltem, aztán utána néztem a Paks-ETO meccset. 0-0 lett a végeredmény, magyar szinten nem is volt rossz meccs, de azért egy győzelemnek jobban örültem volna.

Tesómék egy elég érdekes eseményen voltak, Pars Krisztián, Berki Krisztián, és a paralimpikon Sors Tamás tartott a plázában élménybeszámolót. Sajnálom, hogy kihagytam, az az egy azért vigasztal, hogy a meccset is sajnáltam volna.:)

Este nyertünk egy honfoglalót, aztán jött Lui barátunk, akivel kicsit beszélgettünk, és egy sör is lecsúszott. Nem több, és nem is kevesebb. Neki ráadásul alkoholmentes, mert kocsival volt...

---

Vasárnap. Reggel Forma-1 Japánból. Alonso már a rajtnál kiesett, így nem néztük túl lelkesen a futamot. De azért Räikkönenért szorítottam.:) Vettel nyert, nagyon szoros lesz a VB-címért vívott küzdelem, aminek annyira nem örülök...

A futam után sógornőm segítségével hét év után kipróbáltuk a sütőt, már nincsenek benne a kiegészítők, illetve a használati útmutató...

Melegszendvicset sütöttünk, legközelebb immáron egyedül mirelit pizzával fogok próbálkozni. Edit szerint csirkemellet is könnyű sütni-fűszerezni, ilyet azért nem mernék bevállalni...:)

Ezután tettünk egy jó nagy kört az ETO piacon, most az egészet bejártuk. A Szokol rádiótól kezdve, a kerekes széken át az 1999-es felsőoktatási felvételi tájékoztatóig volt ott minden. De komolyan: igazi kincsekre akadhat az ember...:)

Én egy itthoni játszógatyát vettem, meg egy kiló kávét...:)

Innen tesómmal egy kisebb bevásárlás után az élményfürdőbe mentünk.

Jó volt egy kicsit relaxálni, bátyámmal is eldumáltunk.

Ja, és ha úgy vesszük, teljesült egy kívánságom.:)  A szaunarészben életemben először láttam tetőtől talpig meztelen nőt élőben. 

Igen, 31 évesen ez gáz. Átélni is, meg még, hogy le is írom. De teljesen mindegy, enélkül is gondolnak rólam "érdekes dolgokat" egyes emberek, szóval gyakorlatilag tök mindegy... "Aki meg ismer, az úgyis tudja, milyen vagyok."- alapvetően utálom ezt a mondatot, mert hülyeség, de most idevág...:)

Szeretek poénkodni. Páran persze nem értik a viccet. Ez meg itt épp önirónia akarna lenni.:)

Hazatérve meg palacsintát sütöttünk. Kakaósat. Nagyon jól sikerült.:)

---

Hétfőn sikerült időben felkelni. A nap is viszonylag gyorsan eltelt. Kollegina is hozott palacsintát. Kakaósat. Nagyon finom lett. Meg én is vittem palacsintát. Kakaósat. Ez volt a telepátia magasiskolája..:)

Délután döglés, Kisalföld-olvasás kádban, meg Kék fény...:)

---

Kedd. Tök vicces volt a Nemzeti Sport Forma-1-es rovata. Egy fotón látható a teljes mezőny, és áthúzva azoknak a fényképe, akiket Grosjean lökött már ki idén rajtbalesetben. Hát, a mezőny több mint fele érintett volt. 

Hamilton meg kiakadt twitteren, hogy csapatváltása miatt jelenlegi csapattársa, Jenson Button "leiratkozott" róla. Aztán kiderült, hogy fent sem volt...:)

Ja: még vasárnap sorsoltak a foci Magyar Kupában, az ETO a Tolna megyei Bölcskére látogat, ha jól tudom, NBIII-as az ellenfél. Ismét szerencsés a sorsolás...:)

Délután Gergő kollégával a Vendelinben kávéztunk egyet, mivel ő végzős főiskolás, természetesen szakdolgozata is szóba került.

És a "szakdolijával" szót Anyu telefonon félreértette "Sampdoriá"-nak. Ami egy olasz focicsapat. Büszke vagyok rá, az én Anyukám...:) De hogy honnan ismeri egy olasz focicsapat nevét, az számomra hatalmas rejtély...:)

---

Szerda. Na, ez annyira nem volt vidám nap. Kiderült, mekkora otvar senkiházi tajparaszt vagyok. Hehe, ezeket a szavakat még sosem írtam le...XD

Szóval, van egy lány. Egyszer-egyszer rajta felejtettem a szememet, és nem csak az arcán. Ez talán tényleg bunkóság. De mi ez ahhoz képest, hogy megkínáltam palacsintával - még hétfőn -, sőt egy zenét lájkoltam a facebook-adatlapján. 

Ez igazán pofátlanság. Ki is kérte magának, szerencsére nem nálam, hanem egy munkatársamnál. Jobb is így, én ezekkel a dolgokkal kapcsolatban úgysem tudnék semmit elmondani...

*

Ismét tönkrement a fülhallgatóm. A megszokottat sajna nem sikerült vennem. Az újat alig tudtam kicsomagolni, kényelmetlen, és szerintem szarul is szól... Remek...

Szóval elég sz*r kedvem volt tegnap, így aztán időben lefeküdtem, este 8-kor már ágyban voltam, a Berényi család kalandjait nagyrészt átaludtam...:(

Sikerült a próbafordítás, felvettek másodállásban fordítónak! Hurrá!:)

 De köszönettel visszautasítottam a lehetőséget. Hogy miért? Azt itt nem fogom leírni...

Ja, és tesómék elutaztak. És ha elutaztak, el vannak utazva...:) Remélem vigyáznak magukra, és ha lesznek netközelben, ide is bekukkantanak...;)

---

Ma sikerült 4.40-kor felkelnem, viszonylag időben beértem dolgozni. 

Ismét elég horror nap volt, rendesen lefáradtam.

Busszal jöttem haza, de a szokásosnál előbb hazaértem. Előbb szálltam át a 14-esre, mert tele volt a busz, nem volt kedvem a sofőr mellett ácsorogni...:)

---

Igazából nem tudom, miért ma posztoltam, így hozta a kedvem. 

Ma már semmi értelmeset nem fogok csinálni, hullafáradt vagyok.

Holnap péntek. Ezt a két szót tök jó egymás mellett olvasni.:)

Este válogatott focimeccs, szombaton a mozgássérült csoportunk születésnapja.

Utána buliba vagyok hivatalos, de nincs kedvem elmenni. 

Nem a társasággal van bajom, nagyon kedves emberkék, jó barátok és cimborák lesznek ott, de most valahogy nem vagyok túlzottan partyface-hangulatban. De ez még változhat. És ugyanez vonatkozik a jövő hét szombatjára is...

Meg megint lesz Forma-1, ezúttal Dél-Koreából. Meg rakodás. Meg azt is látom, hogy minél több alvás... Ez a tegnapi is nagyon jól esett.

---

Na, ennyi voltam mára.
Jók legyetek, vigyázzatok magatokra!
Puszik, pacsik, éljenek a csajok!
                                                                                                                                                                                                

Gleich im Notruf

Vasárnap délután a terveknek megfelelően az ETO Parkban találkoztunk Gergő barátommal, és barátnőjével, Zsófival. A Babylonba ültünk be, és meglepő módon feltűnt a hely tulajdonosa, az ETO-kapus Szasa Sztevanovics is. Nagyon kedves volt, még köszönt is.:)

Tök jól elbeszélgettünk - mármint nem Szasával - ahogy ilyenkor lenni szokott, komoly és kevésbé komoly dolgokról, gyorsan eltelt az idő.

Valahogy szóba kerültek a német nyelvű tévéműsorok, és Gergő közölte, hogy ő a "Gleich im Notruf" című műsort szokta nézni, ami igazából Notruf, azaz "Segélyhívás", Gergőben pedig a "Hamarosan a Segélyhívásban" című beharangozó szöveg rögzült. Mivel a fiatalember azt mondta, hogy ez a kedves elszólás mehet a blogra, ezért megy is.:)

Este megnéztem a Naplóban Vujity Tvrtko és Szalai Ádám riportját a Naplóban Nick Vujicicről, a végtagok nélkül élő ausztrál fiatalemberről. Kicsit szkeptikusan vártam a filmet, de nagy hatással volt rám, egyszerre nevettetett és könnyeztetett meg. Hatalmas figura!

Ha esetleg nem láttad, és érdekel, ide kattintva megnézheted!

---

Vasárnap lévén Anyu bent aludt Győrben, de éjjel valami rejtélyes okból kikapcsolt a telefonom, így hétfőn kicsit később keltünk fel a tervezettnél, kicsit kapkodósan indult nap. 

Este ismét relaxáltam egyet a kádban az előző heti Kisalföldeket olvasva, jó ez, amíg nem kell begyújtani...:)

Meg ugye elindult az RTL2, ami elég gagyi egyelőre, de azért Máté Krisztina Forró nyomon-ját megnéztem, elég érdekes volt.

Ja, és annak nem örültem, hogy a Vidanet a Sat1 helyére rakta be az új csatornát...

---

Kedden jól indult a nap, egy régen és amúgy ritkán látott kedves kolleginával jöttem a buszon, kellemesen elbeszélgettünk.

Meló, majd döglés itthon, és ennyi volt kb. a nap.

---

Szerda. Csak 6-kor sikerült kimásznom az ágyból, meg útközben is el-elbambultam, ezért csak 8 után estem be dolgozni. Éljen a rugalmas munkaidő!:)

Délután elmentem a plázába pénzfelvétel és bevásárlás céljából, de a játékterem, ahol a bankautomata is van, zárva volt, így a Mekiből vittem haza kaját, utalványból...:)

---

Csütörtök. Délután be kellett mennem Anyu kérésére a Kisalföld-pavilonba, egy hirdetést korrigálandó. Az ügyintézés kicsit nehézkes, mindamellett segítőkész és eredményes volt. Bár a számlán még mindig zalai nagynéném neve szerepel. Mert nagybátyám Miklós. Apám meg nem Miklós.:) És a Kisalföldnél dolgozik egy nagybátyámmal azonos nevű újságíró. - remélem, így érthető a körülírás, legalább ismerőseim mosolyognak egy picit...:)

Azon gondolkodtam, hogy az RTL Klubbal kapcsolatba kerülnék, Toninak szólítanának? Vagy Zsoltnak?:)

Ott ugyanis ilyen keresztnevű "Goszik" dolgoznak...

Aztán bevásárlás a teszkóban. A kosárnak nem volt füle, a zöldségeknél a próbamérlegen meg matricakiadót kerestem... Más "érdekesre" nem emlékszem...:P

Itthon aztán tévéztem, a Vidi 3-0-ra verte a Sporting Lisszabon csapatát, aminek őszintén nagyon örültem.:)

Ja, és félretájékoztattak a Vidanet-ügyfélszolgálaton: jelenleg van digidoboz, meg videó is, most a változatosság kedvéért a videó távirányítója halt be...

De a telefonos ügyintéző hölgy nagyon rendes volt, kaptam 1 hónapra grátisz HBO-t is.:)

---

Pénteken csak ebédig voltunk, aztán Gergeli kollégával elmentünk üzemorvosi vizsgálatra. Sikerült pisimintát szolgáltatni, majd nagyon rendes volt a doktornéni meg az asszisztensnő is - utóbbi meg aztán főőőleg... :$ -, pedig én ugye alapállapotomból/betegségemből - kinek hogy tetszik - kifolyólag irtózom az ilyen orvosi csekkolásoktól...

Aztán pláza: kávé, almafröccs, lottó, tippmix..:)

Majd odamentem Anyu munkahelyére- már talán megjegyzem az új iroda helyét, és tegnap tévedtem el utoljára..:D

Anyuval elmentünk bevásárolni, itthon beszélgettünk picit, aztán hazament.

De nem maradtam sokáig egyedül, mert tesómék váltották.:)

Este Da Vinci-kódot próbáltam nézni, de nem az elejétől csíptem el, így nem tudtam ráhangolódni, és el is aludtam...:)

---

Ma reggel a Forma-1 időmérő utolsó szakaszára keltem fel, a lényeget láttam...:/

A posztolás után rendrakás, kaja, meg délután Paks-ETO meccs van tervben, este meg nem tudom, vagy elnézünk valahová, vagy nem...:)

Holnap viszont? Forma-1, ETO-piac, élményfürdő, palacsintasütés is be van ütemezve, nem lesz egy unalmas nap, az biztos!:)

---

A hét fő tanulsága, hogy minden olyan lányba "képes vagyok "beleszeretni"., aki az átlagosnál többet mosolyog. A szűk naci csak hab a tortán... :)

Továbbra is foglalkoztat a kérdés egyes "némberek" esetében, hogy ha rám, látásból ismert "rokkant" munkatársukra így néznek, hogy néznek arra a személyre, akit Uram bocsá' szeretnek is...:O :)

De az előző héten leírtakat tartom, nem vagyok optimista.

Ja, és nem értem a nőket. Sovány vigasz, hogy ezzel nem vagyok egyedül...:)

---

Akkor mára ennyi is volna.

Jók legyetek, vigyázzatok magatokra!

Puszik, pacsik, éljenek a csajok!:)