Az öregedés és megkomolyodás jelei

Már az lenne fura, ha nem hagynám el a tervezett blogbejegyzés feljegyzéseit... Most is sikerült, de reggel valamennyire pótoltam, de azért ez eléggé rögtönzött írás lesz...:)

---

Hétfőn emlékeim semmi különösebb nem történt. Mármint kaja, fürdés, net... Na és persze Kék fény...:)

---

Kedd. Elbúcsúztattuk egy kollégánkat. A srác kb. egy évet dolgozott a részlegünkön, most elhagyott minket.

Igen, ő is segített felszerelni a villanybojlert...:)

Mostanában elég sokszor visszarévedek a múltba. Most ez valószínűleg hülyén fog hangzani, de nagyon fura volt házi sütit enni szénsavas üdítővel. Eszembe jutottak a régi családi ünnepek, búcsúk, stb. 

Hiányoznak azok a régi szép idők...

Munka után szerencsére együtt utaztam a buszon egy kollégával. Egyebek mellett azért szerencsére, mert bár az Árkádnál szállok át a buszra, egyedül biztos nem sétáltam volna be a bevásárlóközpontba új telefontokért. De nem voltam egyedül, így besétáltam.

Beköltözött az Árkádba a hitelfolyósító bankom, azaz a főbérlőm is. 

Az a helyzet, hogy szeretnék bemenni megkérdezni valamit, de nincs kedvem a múltkori ügyintéző nénivel beszélni, nagyon a bögyömben van. 

Az pedig gondolom elég nagy parasztság lenne, ha megkérném, hogy vele hadd NE kelljen tárgyalnom.

Másképp, mint mások...;)

Estefelé az öregedés és a megkomolyodás jeleit véltem felfedezni magamon. 

BL-meccs volt, én mégis egy történelmi dokumentumfilmet néztem. Nagyon szeretem Kun Miklós történész műsorait, szeretem ahogy és amiket mesél. 

Utána még az Echo TV-n csíptem el egy műsort egykori sulimról, a Mozgásjavító Általános Iskola és Diákotthonról.

Jó volt egy kicsit nosztalgiázni.

És megint eszembe jutott, mennyi mindent köszönhetek én annak az iskolának...

---

Szerda. 4.15-kor szoktam kelni reggelente. Kényelmes készülődés után valamikor aztán elindulok dolgozni. 

Valahogy a héten esett le, hogy van tévé a konyhában, így újabban tévézni szoktam a reggeli kávé közben. 

Néztem a héten Família KFT-t, Éretleneket... Tiszta retro...:)

Este hosszú idő után tartottam egy németórát, bár inkább beszélgetés volt, de szerintem jó volt, tetszett. 

Eközben az ETO 2-0-ra kikapott az MTK-tól Magyar Kupa-meccsen, Kamenár megint ritkán látható potyagólt kapott. 

Estefelé az öregedés és a megkomolyodás jeleit már nem véltem felfedezni magamon. 

BL-meccs volt, és Messi góljának pillanatában elszállt a Digisport... 

Ha ez ETO-meccsen történik, kb. szétverem a tévét... :D

---

Csütörtök délután munka után postára mentem. Hihetetlen, mennyire rohadt hosszú az a Révai utca...:/ A végállomáson szálltam le a buszról, de azt hittem, sosem érek oda a postára...

Aztán Harcsi barátommal elindultunk a Vendelinbe. 

Útközben összefutottunk két ismerős leányzóval, tök vicces, egyikükkel több hónap után előző este váltottunk bár szót facebookon. 

Úgy néz ki, hogy segíteni fogok neki egy blog elindításában. Mentor leszek!:)

A Vendelinben tippmix, kávé, lottó, Pepsi, szóviccek, nyelvi sziporkák, miegymás... 

Meg volt egy lány -mondhatnám formástesű kiscica- akinek ugyanúgy csengett a telefonja, mint az enyém. 

És eszméletlen jó mellei volt. 

És ezt véletlenül ki is mondtam hangosan.

Néha hajlamosak az emberek egy mozgássérültet egyben szellemi fogyatékosként elkönyvelni. Na, ez most igen jól jött...:D

Közben jött a hír, hogy a Görbiczet lefejelő Knezevic két (!) mérkőzésre szóló eltiltást kapott. 

Vicc... 

Egyébként meg no comment... 

---

Péntek. Reggel hétvégi melléklet volt a Nemzeti Sportban. Azt hittem, szombat van, és nem kell bemenni dolgozni. Na jó, csak viccelek, nem hittem azt...:)

Kaptam kolléganőmtől egy nagyon aranyos goszis-ETO-s kiskanalat!:) Tudtam, hogy névnapom környékén kapni fogok tőle valami kis meglepit... De mégis nagyon meglepődtem. Személyre szóló, aranyos, mindig szem előtt van... Köszönöm ezúton is.:)

Ebéd után már csak összepakolni akartam visszamenni az irodába, de maradt pár elintéznivaló, ezért 2-ig maradtam. 

A kórházba mentem, volt még egy kis elintéznivalóm. Erről nyilván ehelyütt nem írhatok többet. 

Vicces volt, várakozás közben láttam egy igencsak értelmiségi, amolyan egyetemi tanár-forma nagypapát, aki a kör kerületének és területének kiszámítását magyarázta a vizsgálatra váró unokájának. 

Szóban nem volt túl eredményes, így előkerült a toll és a jegyzetfüzet is. 

Én is figyeltem. Komolyan.:D

Mert néha sántának lenni jó: jó másfél óra várakozás után nem találtam meg a férfi vécét. Meglett viszont a roki slozi. Heuréka.:D

Eszembe jutott, hogy szombaton nemzeti ünnep, nem lesznek nyitva boltok. Nekem meg nincs péksütim. De olyan szinten fáradt voltam, hogy semmi erőm nem volt elballagni boltba. 

Aztán a parkolóban megláttam az egyik pékség mozgóárusát. Mint oázis a sivatagban!:)

Még az sem zavart, hogy nem tudtak szatyrot adni, úgy gyömöszöltem bele a hátizsákomba a zsemlét és a kenyeret. 

Hazatérve sütöttem kolbászos-szalonnás-hagymás rántottát. Igen jó lett. 

És néztem a Mentők című csehszlovák filmsorozatot...:)

---

Van egy ilyen "poén", hogy ha megkérdezik tőlem, hogy mire gondolok, azt válaszolom, hogy pina. 

Az utóbbi hetekben-hónapokban ugye gyakran a villanybojler, a csípőprotézis, és a szemüveg volt a válasz a kérdésre.

Ha minden jól megy, most már vissza lehet térni a normál kerékvágásba. 

Hogy mi a normál, az meg ugye relatív...:)

---

Szombat reggel felkeltem Forma-1 időmérőt nézni. Nem volt jó, de legalább izgalmas volt. Ez is előrelépés.

Aztán a leányzót vártam, akivel megbeszéltük, hogy átjön. Nem jött, mert elaludt. Majd pótolunk. 

Takarítottam, rendezkedtem, közben megérkeztek tesómék. 

Ebédre melegszendvicset sütöttem. 

Aztán kb. két óra csendespihenő, tesóm ébresztett, hogy ideje lenne megrendelni a hamburgert. Persze duplán, mert úgy az igazi...:)

Közben Híradót néztünk. 

A Baloldali összefogás tervezett ünnepi nagygyűlése a rossz idő miatt elmaradt. A Jobbik a nagy eső ellenére megtartotta rendezvényét. 

Orbán Viktor beszéde alatt pedig még sütött a nap.

Ez annyira vicces...Szerintem...:D

Este pedig a Smukiban voltunk, a szokásos Forma-1-szezonnyitó sörözést tartottuk. 

Hm... Eleinte nem csúszott a sör, kajával voltam tele, hamburger-íze volt a sörnek...XD De aztán sikerült belendülni...:D

---

Olyannyira, hogy vasárnap fel sem bírtam kelni a Forma-1-re. 

6-ra állítottam be ébresztőt, 7-kor, a futam kezdetekor hívott sógornőm. 

Én meg felkeltem 10-kor...:( :D

Mivel addigra már tudtam az eredményt, az ismétlést már csak nagyvonalakban néztem. 

Amúgy is egész nap nagyon kóma voltam, Nemzeti Sporért pl. nem bírtam elmenni...

Este aztán átjött a fentebb említett Harcsi. Vidi-ETO-t, meg ETO-Larvikot néztünk. 

Jó házigazda módjára frissen sült pogácsával vártam...:)

És söröztünk...

Na persze.... Víz, és multivitaminos mutyi volt napirenden, a sörre rá sem bírtam volna nézni...:D

1-0-ra nyertünk Fehérváron, egy sokáig emlékezetes meccsen. 

Na nem a színvonal, inkább a sok esemény miatt marad emlékezetes a találkozó. 

Ja, és részemről ezennel spongya került a Pécs elleni 2-5-re. Na jó, egy fél spongya... 

A kéziscsajok pedig a Larvikot verték, így csoportelsőként jutottak a pesti Final Fourba.

---

Ma reggel újraírtam a blogbejegyzés puskáját, meg tévéztem, pakolásztam, aztán elmentem dolgozni. 

Itt a tavasz.

Szerelmes vagyok...:)

Csak azt kéne eldönteni, hogy kibe... 

Komolyan, néha tök jó az esélytelenek nyugalmával induló lúzerként indulni...:)

Bárki megtetszhet. 

Nem, nem vagyok depressziós. A békés egymás mellett élésre törekszem. Első lépésben magammal. A többit meg majd meglátjuk. 

A hét? 

Fordítások, német órák, találkák, meccsek... Nem lesz unalom. Valamikor Écsre is ki kéne ugranom. 

De mára befejezem. 

Jók legyetek!

Puszik, pacsik, éljenek a csajok!:)