Lekopogom: alakulnak a dolgok. A fürdőszobám szebb, mint újkorában. Na jó, a csempéről a kormot még egy kicsit vakarászni kéne, valami fűtőberendezés sem ártana, de jó lesz az.
Apunak már nem fáj a lába, ez óriási előrelépés.
A tegnapi buli meg... Hatalmas volt...:)
Hajnali 3 körül feküdtem le, szóval nem ez lesz a legösszeszedettebb bejegyzésem, de azért ezt-azt megpróbálok elmesélni.:)
---
Múlt héten vasárnap, ahogy említettem is, a poszt megírása után megérkezett Gege.
Ittunk egy kávét, beszélgettünk, megmutatta a Komlósi Oktatási Stúdióban szerzett oklevelét -büszkeség, gratuláció :)-, és kaptam tőle egy Inter-sálat is.:)
Aztán értünk jött az anyukája, és elmentünk a Marcal Étterembe ebédelni.
Olcsó poén, de a hétvégén már másodszor voltam éttermi fogyatékos, jól megy... ;)
A párhuzamot tudom folytatni: az ónos esőnek köszönhetően a parkolótól az étteremig a téli paralimpia műkorcsolya-számában éreztem magam!:)
Jó társaság, finom ebéd, nagyon jó volt.
Vujity Tvrtko meg egyre kevésbé normális! De beért a stúdióba!:D
Vasárnap csak tesómék voltak apunál, én nem mentem be, itthon pakolásztam, rendezkedtem.
Estefelé aztán bratyómmal még elmentünk Lidlbe nagybevásárolni.
Betáraztam pestós melegszendvicsből, vettem hármat!:) Tesóm kb. ötször kérdezte meg, hogy mindent vettem-e, mert most ugye kocsival voltunk. Hát itthon jutott eszembe, hogy a tojást elfelejtettem...
Szerencsére tesóm reggel pótolta.:)
Vasárnap éjjel rendezték a Super Bowl-t.
Ezt nem tudom, miért írom le, mert amúgy nem néztem..:D
---
Hétfőn hajnalban összepakoltam az újságokat, amiket tesóm kivitt Écsre. Gyújtósnak.:)
Nem felejtettem el buszbérletet venni.
Új Volán-igazolványt az új személyi miatt viszont még mindig nem csináltattam... Jó lenne, ha rá tudnák tenni a régi igazolványképet, mert nem akarok szemüveg nélküli igazolványképet csináltatni...:D
Meló után bementem apuhoz, aztán még tesómmal is találkoztam a városban, aki ment vissza Ausztriába, előtte még mekiztünk egyet.
Hazatérve két sörrel vezettem le a napi feszültséget. Mert egy sör nem sör...:)
A Kék fényt viszont elfelejtettem megnézni.:)
---
Kedd. Most nézem, hat éve dolgozom a munkahelyemen. Hihetetlen gyorsan telik az idő...:)
Reggel megint a buszmegállóból jöttem vissza, mert hogy "valamit bekapcsolva felejtettem". Persze semmit sem...:/ :)
Meló után egy kedves kolléganőm vitt el a plázáig, és életemben először vásároltam a Norbi-boltban.:)
Micsoda dilemma: megkérdezte kollegina, hogy eldobjon-e a kórházig. Na most, ha elvisz, addig is beszélgetünk.
De ha elvisz, úgy tűnik, mintha lusta disznó lennék, aki a plázától nem képes elsétálni a kórházig.
Végül gyalog mentem. Szerintem néha hajlamos vagyok túlagyalni a dolgokat...XD
Apám megkapta második virtuális sárga lapját.
Anyu helyett ezúttal csak tesómat és engem sértegetett, ez is egyfajta előrelépés...:/
Hazatérve négy doboz sört ittam meg levezetésként.
Dolgozott az ideg...:)
---
Szerda. Hm... Figyelj, tanmesének sem utolsó!;)
Reggel kolleginával leszálltunk a 7-es buszról.
Velünk együtt szállt le egy nő is, és elég rendesen ellépett tőlünk.
Még eszembe is jutott, hogy jaj szegény kollegina mennyivel hamarabb beérne, ha nem az én béna tempómban kellene ballagna.
Aztán egyszer csak azt láttuk, a jóval előttünk ballagó nő akkorát esik a csúszós járdán, mint az ólajtó... Még nekem is fájt...:)
Persze felállt, leporolta magát, és ment tovább, szóval szerencsére nem esett baja. De amikor a kritikus részhez értünk, kollegina még rám is szólt, hogy vigyázzak.
Tanulság? Nem tudom... Lassan járj, tovább érsz! Vagy valami ilyesmi...:)
Meséltem, hogy van a munkahelyemen egy-két ETO-s károgó, akik mindig bekóstolnak valami aktuális meredek témával.
Egyikük a téli átigazolásokról érdeklődött. Elmondtam neki, hogy Romániából igazoltunk kapust, Pogacsics Krisztiánt, aki amúgy egerszegi nevelés.
Majd jött a kérdés: "Zalaegerszeg?" NEM BAMMEG: VAS!:D
Kész...:D
Meló után megint bementem apuhoz, és vittem egy sört apu szobatársának, a 83 éves Pista bácsinak, aki egy nagyon vagány öregúr.:)
Aput meg véletlenül Anyunak szólítottam... :( Amikor szólt neki az ápolónő, és nem hallotta meg...
Hazatérve sör helyett pestós melegszendvicsel zártam a napot. Íz-orgia, fantasztikus, ajánlom mindenkinek!;)
Van egy lány... Nem, nem fogom őt reklámozni. Lényeg a lényeg: jó, hogy van!:)
Este egy bölcs idézetem kapcsán váltottunk pár meglepő üzenetet egy inkább látásból ismert kolléganőmmel. Meglepődtem.:)
---
Csütörtök reggel valahogy nyugtalan érzés tört rám. Régen fizettem be csekket. Valahogy a fürdőszoba-felújítás, meg a kórházbajárás közepette feltűnt, hogy régen voltam postán.
Felforgattam az egész lakást, de szerencsére csak olyan befizetetlen csekkeket találtam, amiket nem is akartam befizetni.:D Persze pénteken aztán tele lett a postaláda...:/ :)
Hm... Buszmegálló, tömegjelenet, meglöktek.
Ilyenkor mindig megpróbálok valami oszlopot vagy ilyesmit keresni, amibe megkapaszkodhatok, vagy trükkösen megpróbálok "leülni", hogy a nagy esést elkerüljem.
Most ilyesmire nem volt lehetőség, valahogy reflexből átkaroltam az előttem álló vadidegen lány derekát.
Persze mint akit áramütés ért, amint egyenesbe jöttem, rögtön elengedtem, és elnézést kértem. Már vártam a pofont, de szerencsére nem volt harag...:)
*
Nem nagyon vagyok otthon a párkapcsolatokban. Jószerivel csak külső megfigyelői, tanácsadói státuszig jutottam el eddig. De ez az idézet nagyon találó, ebben szerintem sok minden benne van: "Sok múlik azon egy párkapcsolatban, hogy a társad ne csak feldobni tudd... hanem el is kapni."
*
Csütörtökön nem voltam bent apunál, viszonylag hamar hazaértem, és egy-két rokont/ismerőst hívtam fel telefonon, és tájékoztattam őket apu állapotáról.
Este nagyon komoly fejfájás tört rám, amit legjobban a szobámban éreztem.
Már fel voltam rá készülve, hogy szénmonoxid-mérgezésben meg fogok halni, mindenesetre bevettem az utolsó készleten lévő Algoflexet, és lefeküdtem aludni.
---
Péntek reggel felébredtem, szóval nem haltam meg szénmonoxid-mérgezésben, és a fejem sem fájt.
Mindenesetre felírtam a kezemre egy hatalmas A betűt, hogy vegyek A plázában Algoflexet.
Nem fogjátok elhinni, de miután Gergő kolléga meló után eldobott a plázába, vettem Algoflexet a gyógyszertárban.
Aztán a vodafone-ban befizettem a legutóbbi számlámat, amiről még csekket nem kaptam, csak SMS-t. Meg nézegettem a potenciális új telefon-jelölteket. Kettőre szűkült a kör.
Apunak az Alexandrában vettem egy könyvet. Az volt a kérése, hogy puha kötésű, tehát könnyű könyvet vegyek, és legyen izgalmas olvasmány.
Elég bizarr módon orvosi krimi lett belőle, de örült neki.:)
Ismét betértem a Norbi-boltba, vettem magamnak üdítőt, mesterséges édesítőszerekkel.:)
Újságos... Khm... Amióta új a számítógépem, könnyebben hozzáférek az online felnőttfilmekhez, így már nem szoktam DVD-t venni. De most mégis megakadt rajta a szemem, és akartam venni egyet.
Mondtam az eladónak a címet, aki nem találta meg a mögötte lévő polcon.
Én próbáltam navigálni, hogy jobbra-balra-középre-nem ott-kicsit lejjebb-kicsit feljebb, de miután egyre távolabb kerültünk a céltól, és mögöttem egyre nagyobb sor gyűlt fel, mondtam, hogy hagyjuk a fenébe, maradjunk a FourFourTwo-nál. Az is elég perverz.:D
A kórházi látogatás nagy röhögéssel kezdődött, ugyanis egy járókeretes néni engem meglátva fennhangon közölte a szobatársával, hogy egy sánta ment a folyosón. Tényleg, nem én találtam ki.:)
Apu egyik szobatársánál egy nagyon helyes leányzó volt látogatóban, és olyan kedvesen köszönt, hogy már azon kezdtem el gondolkodni, hogy ismerem-e valahonnan.
A történet egyébként érdekes fordulatot vett, mert a lány később sírva távozott...:O
Apánk viszont beindult: egy mankóval-két mankóval, sőt, mankó nélkül is nagyon ügyesen jár, ez utóbbit persze nem kéne erőltetni.
De ahogy már írtam, tényleg hatalmas dolog, hogy már nem fáj a lába. Amikor hazaindultam, kikísért a lifthez. Haladunk.:)
Szerintem kifáradtam így a hét végére: kishíján rágyújtottam a buszon, pedig tictacot akartam elővenni.:)
A buszon pedig találkoztam egy ismerős csajjal, a pasija meglepő módon magázott...
Itthonról felhívtam Muci nénit, hogy egyeztessük a másnapi közös apulátogatást.
Fater kérésének megfelelően mondtam neki, hogy ne nagyon vigyen neki semmit, mert mindennel bőven el van látva. Ott motoszkált a fejemben, hogy megmondjam neki, hogy nekem se hozzon semmit, de aztán nem mondtam..
Később rendeltem a Pingwinből két hambit, meg desszertet, megnéztem a Larvik-ETO kézimeccset, és nyugovóra tértem.
---
Szombat. Viszonylag korán felébredetem.
Elég nyugtalanul aludtam, mindenfélét összeálmodtam.
Egy csajjal összebújva tévéztem, és megint begyulladt a fogam.
Ébredés után rögtön megtapogattam az arcomat, nem volt feldagadva.
A lánynak is hűlt helyét találtam, a szemüvegem viszont éjszaka rejtélyes módon kettétört...:O
A reggeli sporthírek közben meg az is eszembe jutott, hogy egy barátomat fel kellett volna hívnom a kézimeccs eredményével, de bealudtam...
Így csak a megkésett üzenet ment, hogy bocsi, elfelejtettem.
Apunak találtam egy tiszta, normális állapotban lévő szabadidőgatyát.:)
A plázában ebédeltem.
Két affektáló sznob p*csa mellett sikerült helyet találnom, olyan szinten irritált a beszédjük, hogy majdnem arrébb ültem.
Adtam fel lottót, tippmixet az újságosnál. Bár másik eladó volt, a DVD-kre rá sem néztem.:)
Vettem még pár dolgot az esti bulira, aztán elindultam apuhoz.
Picit kettesben beszélgettünk, aztán megérkezett Muci néni.
Apunak hozott egy kis fasírtot, meg pár szem rétest. Megnyugodtam.
Aztán jött egy másik szatyor.
Nekem meg hozott petrezselymes krumplit rántott csirkével, egy nagy tálca rétest, meg borsólevest. Mert az nem járja, hogy mindig húslevest főz nekem...-mondá a drága Muci néni...
Hát a pofám leszakadt...:D
Tényleg csak a beszélgetés miatt akartam vele találkozni, meg sem fordult a fejemben, hogy hozzon is nekem valamit. Persze megköszöntem a kedvességét.:)
Hazafelé mondjuk mókásan néztem ki: a hátizsákom tele apu cuccával, az egyik kezemben szatyor sörrel-pezsgővel, a másikban egy komplett háromfogásos ebéd.:)
Itthon még kávéztam, vacsiztam, facebookon beszélgettem egy kicsit, meg vacsiztam: megágyaztam a sörnek.:)
Fél 7 körül indultam el a házibuliba, és pont hétre ott is voltam.:)
Gyerekek, ez valami fergeteges volt!
Sör-pálinka-almalikőr-zsíros deszka, karaoke, beszélgetések, vonatozás, táncitánci, spontán nyiratkozás (!), nem is beszélve Kata barátnőm szlovén párjának angol-német-magyar nyelvű stand up-járól, amin egyenesen besírtam a röhögéstől! Nem normális...:)
És még egy zalai falunap-látogatás terve is körvonalazódik....:)
Szóval nagyon-nagyon jól éreztem magam, igen jó kis este volt.
Egy nagyon jó arc taxis hozott haza.
Mivel a héten egyszer két, egyszer négy sört ittam meg a konyhában, most megittam még hármat, csak, hogy az átlag meglegyen. És hogy 3-kor tudjak lefeküdni...:)
Még azért egy kis szalonna-sajt-vöröshagyma-zsemle-ásványvíz-Algoflex kombó befigyelt lefekvés előtt.:)
Nincsenek alkoholproblémáim. Per pillanat.:)
De tényleg sikerült ezúttal okosan inni, másnapos sem vagyok, és mindenre emlékszem. Azt hiszem.:)
Most majd hamarosan fürcsi, ebéd, aztán megyek a plázába sportért, utána meg apuhoz. Necces lesz mondjuk, mert Muci néni kajája után általában csendespihenőt kell tartanom, az most nem fog beleférni.:)
Utána meg szerintem kimosom apánk cuccait.
Jövő hét?
Hétfőn apu átköltözik a rehabilitációs osztályra, szóval meglesem az új helyet.
Meg kéne venni végre a telefont, mert az új előfizetésem sokkal kedvezőbb lesz.
Csekkeket is kell befizetni, szombaton meg meló.
Ja, és szemüveget is kéne csináltatnom, de ez gondolom hosszadalmas lesz, Anyu már nem tud protekciós gyors időpontot kérni.
De valahogy megoldódik.
Valahogy minden megoldódik.
Na de mára tényleg ennyi, kifolyik a szemem...:)
Jók legyetek!
Puszik, pacsik, éljenek a csajok!;)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése