2012. február 11., szombat

Hummer-Fall

Eltelt tehát újabb egy hét...
Mostanában kezdek "szolid otthonülő típus" lenni...:)
Múlt hét szombaton a poszt megírása után nagyjából semmit nem csináltam, értsd: Playstation, facebook. Ja, és megnéztem az Őrült dilis szerelem című filmet. Aranyos mozi, "egyszer nézhető"-kategória, mondjuk azért még egy-két megtekintés talán belefér...:)
Anyu most itt aludt, így vasárnap megengedtük magunknak azt a luxust, hogy nem órára keltünk. De így is felébredtem a hétköznap megszokott 5-ös, és a hétvégi 7-es "ébresztő" időpontjában. Aztán olyan 10-ig aludtunk, majd elmentem az ETO Parkba, vettem ezt-azt.
Utána itthon finom ebéd, és döglés: 4 és fél órát aludtam vasárnap délután...:O Sejtettem, hogy ez sok lesz, hét közben aztán vissza is ütött: alig bírtam felkelni...:( Túl nagy és feltűnő a szundi-gomb a telefonomon...:D
---
Hétfő. Németóra nem volt, síszünetet rendeltem el...:D
Hm...Felírtam ide a kis cetlimre, hogy "járda"...Azt írtam volna eredetileg, hogy a friss hó szinte jó is, mert a járdákat mintegy "kiegyengeti", és sokkal könnyebb így sétálni.
Aztán ide jön egy kis kiegészítés is: a letaposott hó viszont roppant mód - értsd: kib*szottul...- hepehupás, így aztán hétvégére meg is fájdult a lábam: bokám-térdem-combom teljesen elkészült ebben a buckázásban...:/
És egy régebbi gondolatom ismétlése: még a végén tényleg kiderül, hogy mi pasik utolsó mocskos szemét dögök vagyunk...:)
Ilyenkor télen, amikor a csajok is jó alaposan fel vannak öltözve, le kell mondanunk a kivillanó dekoltázsok stb. nyújtotta esztétikai élményekről, annyi helyes arcot, szép szemet veszek észre, hogy az elképesztő...:O
Mondjuk korábban ennyi cicanaci és szűk farmer sem volt télen...:)
---
Kedd. Ha jól emlékszem, ezen a napon robbant a "Hummer-bomba"...A sztori röviden annyi, hogy egy srác Hummer terepjárójával ráment a Balaton jegére, ami persze annak rendje és módja szerint be is szakadt. De ez még nem elég: segítségül hívta ugyanilyen autóval rendelkező barátját, és a másik Hummer is megmártózhatott a Balaton jeges vízében...
Maga a sztori szerintem elég szánalmas. Mivel 20 év körüli fiatalokról beszélünk, Apuci(k) valószínűleg kifizeti(k) a javítást, a srácok jót röhögnek a markukba, és ennyi.
De a neten hatalmas, már-már túlzásba vitt "kampány" indult a sztori kapcsán.
Ennek magyarázata pedig nem más, mint sajátosan magyaros, alapjáraton is beteg - általam nagyon kedvelt - humorunk elegyítve a magyarokra szintén jellemző iróniával és kárörömmel...
Igen, már lassan sok is lesz, de legalább addig sem a politika, a sanyarú hétköznapok hülyeségei foglalják le gondolatainkat...
A cím egyébként egyfajta szójáték: ha jól tudom, létezik egy Hammerfall nevű metál-banda, a Fall pedig németül esetet, és bukást is jelent.
A Hummer pedig homár. És ezt nem tudtam. Vagyis meg kellett néznem szótárban...Ciki..:)
---
Szerda. Este megvolt a hét első, és egyben utolsó németórája. Vagyis másfél óra, de jó gyorsan eltelt, ügyesek voltak a lányok...:)
---
Csütörtök. Igen büszke voltam magamra. Reggel fél 8-ra mentem dolgozni, és este 6-ig voltam. Fogadásnak indult, mármint még szerdán mondtam Gergő kollégának, hogy menjünk haza előbb, és akkor csütörtökön maradok hatig. Ő mondta, hogy úgysem maradok. Fogadtunk egy csokiban, és maradtam. Pedig már majdnem feladtam, elég buta nap volt, kajarendeléskor megint az én kajámat felejtettél el kihozni, és ez elég rendesen felcseszte az agyamat. De átlendültem a holtponton, és bent maradtam 6-ig.
Amúgy hasznos volt, sok szöszmötölős-adminisztrációs dologban utolértem magam...:)
---
Ezt a képet több mozgássérült ismerősöm is megosztotta facebookon. Így tettem én is, de azzal a kitétellel, hogy nekem nem igazán tetszik, és majd itt leírom, hogy miért is nem...
A képaláírás egyébként a következő: "Attól még, hogy valaki mozgáskorlátozott, még ugyanúgy tud szeretni.". Alapból nem szeretem a mozgáskorlátozott szót. Sokan hajlamosak összemosni a korlátolt-tal...:/
Másrészt: mi az, hogy ugyanúgy szeretni? A királylány-só-apa-történet óta tudjuk, hogy a szeretetet elég nehéz így körülírni...
Egy "sorstárs" ismerősömre is kiakadtam picit, aki azt írta, hogy "Sőt még jobban..." Jobban? Ugyan miért?
Annak már olyan "megfojtalak a ragaszkodásommal"-íze van...
Én inkább úgy fogalmaznék, hogy ha egyszer végre találok párt magamnak, valamilyen szinten máshogy fogom szeretni... Mármint talán az átlagnál jobban megbecsülöm, hogy mellettem van, mert egy fogyatékos társ mindenféleképpen egyfajta "kompromisszumot" jelent.
De ez nem azt jelenti, hogy jobban szeretném, mint más...
A fotót egyébként több mint ezren lájkolták. A kezdeményezés, az ötlet aranyos.
Én mégis azt mondom, hogy egy sérült és egy ép ember kapcsolata csak akkor működhet, hogyha az ép fél jól ismeri sérült társa személyiségét, vagy akkor engedi magához közel valamilyen sérültséggel élő embertársát, ha már van tapasztalata baráti körből, családból fogyatékkal élő emberekkel kapcsolatban.
Idegenként ismerkedni így egy szórakozóhelyen, moziban, vagy mondjuk pályaudvaron stb. szerintem szinte lehetetlen. - azt nem mondom, hogy nincsenek "szabályt erősítő kivételek". Vannak, szerencsére ismeretségi körömből is.:) -
Ha lájkolta ezt a képet, ha nem...
Jó-jó, ez megint nem elsősorban rólam szól. Szerencsére nem szorulok segédeszközre, épek között élek-dolgozom. Én csak szimplán egy "hülye" vagyok, akinek nincs túl sok önbizalma...
De ezt a bekezdést semmiképpen ne vedd, depis önsajnáló hisztinek! Ez a véleményem, ami erről a képről kikivánkozott!
A helyzet amúgy is változóban van!;)
Mindenesetre nagyon kíváncsi lennék a véleményetekre!
Kommentben, facebookon, bárhogy...És még egyszer: a személyemtől elvonatkoztatva!:)
---
Péntek-szombat. Baromi nehezen keltem fel, de ez a héten már nem volt újság. Alapvetően nem volt rossz nap, gyorsan el is telt, de pénteki hangulat nem volt: ma is dolgoztam. Volt egy kis fordítós meló, amivel hétközben nem nagyon volt időm foglalkozni, azzal bíbelődtem. Nem voltam túl sokat, fél 1 körül léptem le. De ennyi szombaton elég is kb.:)
Utána bevásároltam, és hazajöttem.
Most még facebook-üzenetekre válaszolgatok, aztán pihi, tévé, PlayStation. De ez nem biztos: fárasztó sportág...:P :)
Holnap meg igyekszem kialudni magam, aztán a benzinkút-túra mellett takarítás van betervezve, itt-ott nem ártana rendet rakni.
Aztán a papírforma szerint hétfő következik. De az már egy másik történet lesz...;)
Ennyi voltam mára.
Jók legyetek!
Puszik, pacsik, éljenek a csajok!;)

2 megjegyzés:

Névtelen írta...

Csak semmi sport? ;)

Gábris írta...

És tényleg...:O
Semmi, az most kimaradt!:)