Teljesen lényegtelen háttérinfó, de azért elmesélem: a puskacetli úgy készül, hogy a munkahelyem az íróasztalomon lévő firkapapírokra kezdek el jegyzetelni. Aztán a cetli mindig nálam van, a bal hátsó farzsebemben, egészen az aktuális poszt elkészültéig. Most ugye meló sem volt, sőt a bal farzsebemet sem értem el sokáig, így amióta hazajöttem a kórházból, egy füzetbe jegyzetelek. Két A4-es oldalt írtam tele azóta. Fasza, mi? Jövő héten meg meló is, meg puskacetli is. Az még faszább.:)
*
Sikerült rájönnöm, fel, hogy kórház, a gyógytornászom nevét pedig mellé zárójelben. Annyi történt, hogy torna után elkezdtem mozgatni az ujjaimat, ő pedig megkérdezte, hogy "Na mi van, tudsz zongorázni?" Höhö.
És megint nem felejtettem el gázórát diktálni. Minden hónapban 18 és 22 között kellene diktálnom, és mindig az utolsó napra marad. Valamilyen rejtélyes okból kifolyólag irtóra nehezemre esik, pedig nincs messze a gázóra.
*
Vasárnap. A bejegyzés megírása után teregettem, kajáltam. Aztán beállt a kajakóma, szóval döglöttem. És picit mintha megváltozott volna a kézírásom. Mármint nem vasárnap, hanem úgy általában.
---
Hétfő. Kilenc után keltem, ami nálam sokáigalvást jelent. Az egész nap ilyen passzív volt, pihentem, olvastam, tévéztem, rádióztam, mosogattam, fürödtem. Mosogatás közben a tévében Josh beszélgetett Kozsóval. Adtam a kultúrának.:)
---
Kedd. Reggel eltüntettem az előzőnapi mosogatás nyomait: felmostam.:) Pakolásztam, kávéztam... Aztán elmentem a kórházba. Valami furcsa volt, 3-4 perc után sikerült rájönnöm, hogy Zsuzsi a nagy sietségben nem kapcsolta be a fizikót.:) Közben egy tök aranyos, vigyori nénit tornáztatott, aki amúgy 90 éves.:)
Kórház után pláza. Gyógyszertár, újságos, pékség, rendeltem cipőt... És Harcsinak vadásztam karácsonyi ajándékot. Láttam egy srácot Inter-csapatkabátban, az mondjuk ideális ajándék lett volna. Nem a srác, hanem a kabát.:)
Több ismerőssel is találkoztam, és (megint) volt olyan, hogy valaki úgy köszönt rám, hogy baromira nem ismertem meg...:O Ilyenkor azért próbálok értelmes képet vágni, inkább kevesebb, mint több sikerrel.:)
Már leszálltam a 14-esről, amikor megállított egy emberke. Közölte, hogy szerinte én bennfentes vagyok, és ezért meg szeretné kérdezni, hogy mikor kezdődik az NB3, és hogy meglesz-e az ETO-nak a feljutás. Mondtam neki, hogy az utóbbi időben én inkább voltam bennfekvő, mint bennfentes, de a bajnokság február végén folytatódik tudomásom szerint, a feljutás pedig meg kell, hogy legyen. Az úrnak egyébként ingyenbérlete van a Gyirmót meccseire, de nem köti le. Ezt mondjuk átérzem.:)
Hazatérve szusszanás, kaja, és becsomagoltam Gergő ajándékát. Még sosem csomagoltam senkinek ajándékot. Nemzeti Sportba meg főleg nem.:)
Gergő, én, meg a busz egyszerre értünk a megállóba. Pazar volt az időzítés.:)
A buszról leszállva majdnem elütött egy néni, de szerencsére nem történt baj. Épségben megérkeztünk a Vendelinbe.
Bohóckodunk, ajándékoztunk: kaptam Gergőtől egy pöpec német sportújságot. Ő pedig tőlem két pöpec magyar sportkönyvet. Az egyiket magamnak is megvettem.:)
Sör, bor, pálinka, móka, kacagás, aranyos pultoslány: jó kis este volt. Harcsinak még máshol is volt jelenése, így viszonylag időben hazaértem. Volt még időm egy-két levezető sörre. Közben mp3, messenger.
És megosztottam ezt a fantasztikus életeseményt. És nem vicc, teljesen fedi a valóságot.:)
---
Szerda. Elég nehezen keltem, de szerencsére az Algoflex, kávé, fürdés-kombó csodát tett. Közben kaptam egy üzenetet, hogy be tudnék-e érni fél 9-re tornára. Én visszaírtam, hogy nem fog menni, de megpróbálom. És 8:30-at mutatott az óra a nővérpultban, amikor felértem az osztályra.:)
Viszonylag hamar hazaértem. Olvastam, pihentem, meg apu kérésére szolgáltatókkal egyezkedtem.
És kaptam egy utólagos karácsonyi üdvözletet. Valakitől, akivel egy időben rengeteget beszélgettünk, de mostanában annyira nem. A napokban rengetegszer eszembe jutott, hogy mi lehet vele. Így hát most újra irkáltunk, és mesélt egy olyan dolgot is, amitől egészen elérzékenyültem.:) De erről majd máskor.:)
A nap hátralévő részében pihi, kaja, olvasás, és hoki. Mármint az Alba Volán-Salzburg szabadtéri jégkorongmeccset sasoltam a tévében.:)
---
Csütörtök. A reggeli kávé közben kaptam két pozitív gondolatos-továbbküldős üzenetet is. Jól indult a nap, bár az üzeneteket nem továbbítottam.:)
Ismét beértem fél 9-re a kórházba. Jól megéheztem, mert kajákról beszélgettünk.:)
Sógornőm pedig átküldte a Kisalföldben megjelent cikket, ami Fekete-suli konduktív csoportjának jubileumáról számol be. Csak a rám vonatkozó részt másolom be, mert önző vagyok!XD
Kórház után pláza: Melindával találkoztam. Először kávé a Café Freiben, nagy nehezen sikerült választani az itallapról.:) Aztán cipőt vettem, meg a CBA-ban futottunk egy kört. Hm... A sajtos stanglijuk isteni, a fagyasztott halászlére pedig kíváncsi leszek.;)
Az Erzsébet-utalványt elfogadták, sőt kaját is hoztam haza. Ha nem Melinda pakol, fogalmam sincs, hogy jutok haza, szerintem kb. sehogy.:) Egy élmény volt, hoztuk a szokásos formát.:)
A buszt várva írt Imi barátom, hogy átjönne izzót cserélni. Értem jött a buszmegállóba, majd feljöttünk hozzánk, és izzót cserélt... De nem mindet, mert volt, ahová kiégettet hozott. Semmi gond, egyrészt egy kis szórakozottságért nekem sem kell a szomszédba mennem, másrészt így majd tudunk ismételni.:)
Kajáltam, neteztem... Úgy volt, hogy Kingával is találkozunk, de halasztottuk, mert mindkettőnél erőteljesen merülőben voltak ama bizonyos aksik.
Így aztán olvastam, meg csendespihentem. Olvastam a hírt, miszerint Mészáros Lőrinc szemet vetett Magyarország egyik legnépszerűbb futballklubkára, a DVTK-ra. Ez a hír már így magában fájt, erre egy kommentelő még odafossa (bocsánat!), hogy Hát nem a Fradi a legnépszerűbb??? Én meg megkérdeztem, hogy hát az egyik szó az smafu? A funkcionális analfabetizmus veszélyes. Aki meg tud írni, miniszterelnöki interjút hamisít. Vagy nem. De az biztos.:)
És vééégre egyszer volt erőm este fürdeni, talán helyre áll a világ rendje. Közben rádiókabarét hallgattam.:)
Aztán vacsi, hozzá isteni citromos-grapefruitos tea. Az Écsről beköltözött "bakos bögrémbe" utoljára kb. Anyu töltött nekem teát...
Alvás előtt Hír TV, Alinda: a vendég Geszti Péter. Érdekes, tanulságos beszélgetés volt...:)
---
Péntek. 5-től fél 7-ig keltem. Nem volt pénteki hangulatom.:)
Kávéztam, teáztam, és felvettem az új cipőt. Kényelmes, fasza, de semmi meglepő: ez kb. a tizenötödik ugyanilyen fazonú cipőm egyhuzamban.:)
Ma is beértem fél 9-re. Valahogy szóba került ez a mozgássérült-téma, és azt mondta a gyógytornászom, hogy ő nem tart engem annak. Szerinte én nem vagyok fogyatékos, csak mozgásszervi gondjaim vannak. Ez nagyon jól esett.:)
Végül ittam egy automatás kávét a megszokott padon, és elindultam haza.
Tesómmal telefon, majd mosás, erőgyűjtés, és posztolás.
Most majd kaja, teregetés, és lesz lesz egy kis német. Ünnepi hangulatban, a karácsonyfa fényénél.
Aztán lehet még egy mosás. Ha a két talált plusz ruhaszárítóból az egyik legalább használható.:)
Holnap tesómékkal megyünk ide-oda, meg kedves ismerősnél szilveszterezünk.
2-án már reggel 7-re megyek tornára, hogy szokjam a dolgos hétköznapokat. Meg apuhoz is megyünk. Háziorvostól meg megkapom az UTOLSÓ táppénzes papírt. 4-én meló. Végre.:)
Jaj, és még évértékelő poszttal is jelentkezem. Lehet leírom, hogy "Magyarország 2 Ausztria 0. Eldőlt a mérkőzés:" Oszt' csá! Na ennél azért bővebb lesz!:)
No... Blogom minden kedves és kedvetlen, rendszeres és rendszertelen olvasójának boldog új évet kívánok!
Folyt. köv. jövőre. Tervben van egy s más, mind írott, mind elektronikus formában, hogy mi valósul meg belőle, az majd kiderül!:)
Köszi, hogy velem vagytok!
Jók legyetek, vigyázzatok magatokra!
Puszik, pacsik, éljenek a csajok!:)
