Huszonegy

Akkor hát a harmadik. A harmadik születésnapod, amióta a blogot írom.

Az első kettőnél megvolt a "vezérfonál", ami alapján megírtam szerény kis köszöntőmet, most nincs. Rögtönzök. :)
Azt biztos nem írom le, hogy a 21-es szerencsés szám, és azt sem, hogy haha, már az USÁ-ban is nagykorúnak számítasz, szóval ha arra visz az utad, már nyugodtan kérhetsz alkoholt egy pub-ban. Mert ezek nagyon sablonos szövegek lennének. :)

Aztán arra gondoltam, írok egy picit "rólunk". Persze ezt az ötletemet is elvetettem, mert azért itt-ott már meséltem Rólad ehelyütt, ami kell, azt megbeszéljük, nem hiszem, hogy ennél több dolog nagyon érdekelné az idetévedő olvasókat.
Azért egy-két dolog eszembe jut:
vicces, hogy így visszagondolva megismerkedésünk részben egy "büntetésnek" volt köszönhető. Akkori főnökünk átküldött a másik terembe, ahol melléd kellett ülnöm. Hát, nem tiltakoztam sokáig, az biztos! :)
Igen, részben miattad kezdtem el írni a blogot, de ezt már meséltem Neked is, meg írtam erről itt is. Mostanában pedig abban van komoly szereped, hogy még írom egyáltalán, mert szinte Te vagy az egyetlen, aki kommenteket is szokott írni, és ennek örülök. :) Mármint nem annak, hogy csak Te, hanem annak, hogy Te igen...Szóval érted...:)
A múltkor valami olyasmit írtam Neked, hogy mondanám, hogy büszke vagyok Rád, ha nem hangzana túl nyálasan. Tudod mit? Valószínűleg tényleg nyálas duma, de nem érdekel. Én tényleg büszke vagyok Rád, le a kalappal előtted, azért amilyen vagy, és amiket csinálsz... És borzasztóan örülök annak, hogy ismerhetlek.
És igen: nélküled nem lennék az aki. Ebben is biztos vagyok.
Szóval, Dóri, tényleg nem maradt más hátra, mint az, hogy Nagyon Boldog Születésnapot kívánjak Neked, és azt, hogy minden alakuljon úgy az életedben, ahogy eltervezed!
Az utóbbi hetekről pedig majd várom az élménybeszámolót! :)