Tevepata

Tanult kollégám hívta fel a figyelmemet a címben szereplő kifejezésre. Miszerint eddig tiszta tudatlannak érezhette magát, mert nem ismerte a kifejezés "másodlagos jelentését".

Pedig a témának a wikipedia angol nyelvű változata külön szócikket is szentel. A tevepata - angolul cameltoe - szó másik jelentésével egyébként én sem voltam eddig tisztában, így nyomoztam egy picit. A kiindulási helyzet nyilván ugyebár ez: a sivatag hajójának nevezett teve nevű állat patája a maga szőrös valójában: És az "átvitt értelem"? Magyar nyelven egy "definíciót" találtam, valahogy így hangzik: a "szűk farmerből szinte az arcodba robbanó és kéjes nedvességével teleszóró 5 méterről pacsit adó vagina". Na, ez azért így kissé erős, de a lényeg talán benne van. Mondjuk valami ilyesmire tessenek gondolni:

Hogy a meghatározás nem teljesen helytálló, ékes bizonyíték az alábbi kép. Igazi magyar "férfi-celeb-tevepata", "tulajdonosa" Sas József humorista.

És erről eszembe is jut egy vicces történet. Még teleshopos pályafutásom alatt reklámjaink főszereplője, az "atyaúristen és példakép" Horst Fuchs - ugye Neked is ismerős? Egy képet szerintem ő is megér...:) - tartott nekünk termékbemutatóval egybekötött fejtágítót. A bemutatót a magas létszám miatt két részletben tartották meg, én a másodikba kerültem. Az első után a lányok kuncogva, vagy inkább szánakozó röhögéssel jöttek ki. Egyikük mondta nekem, hogy majd nézzem meg, Fuchs bácsi nadrágja bevág a zacsiba. Mondom nézegesse Fuchs bácsi ölét az, akinek két anyja van... Aztán az előadás során mégiscsak vetettem oda egy sanda pillantást. És valóban... Akkor még nem tudtam, hogy egy "tevepata" tárul épp szemeim elé. :)

Jó pap is holtig tanul. Én meg aztán főleg. Lassan 29 éves leszek, de még mindig tanulok új dolgokat. És meg is osztom őket a kedves olvasóval... :)

Annyira, de annyira kiváncsi vagyok, hogy másnak is újdonságot jelent-e ez a "szűk ruha alól kidudorodó micsodát" jelölő kifejezés, vagy csak kollégám és én voltunk ennyire tudatlanok... Hihetetlen... :)

Megszakértettek... 2.

Korábban már írtam egy orvosszakértői vizsgálatról, ami viszonylag zökkenőmentesen lezajlott, és ahol az emelt összegű családi pótlékkal kapcsolatos jogosultságomat vizsgálták.

Ma viszont a jogosítvány volt a napirenden. Rázósnak ígérkezett a történet, és valóban az is lett...

Szóval reggel 8-ra mentem. Doktor néni kellőképpen hülyének nézett. Azzal nyitott, hogy "ugye tudom, hogy nekem lábbal nem biztos, hogy menni fog az autóvezetés". Nem vazzeg nem tudtam. Bizonyára azért mentem el vizsgálatra. Majd megkérdezte az iskolai végzettségemet, mondtam, hogy főiskola. Erre a drága doktornő megállapította, hogy akkor talán mentálisan rendben vannak a dolgok. Azt válaszoltam, hogy legalábbis reménykedem benne. Végül megállapította, hogy "húzós lesz az összeg", 6300 kemény magyar forint. Igen, erről is tudtam.

Ilyenkor dokinál mindig eszembe jut, hogy hogyan várhatom el bármilyen átlagembertől, hogy normálisan viszonyuljanak hozzám, ha egy doki, aki naponta lát sérülteket, ennyire nem találja meg a közös hangot...

Gáborka tehát el. Postára, csekket befizetni, majd irány vissza, a második fordulóra. Ekkor már volt ott a váróban egy 18 éves srác is, babakocsiban, rángatózott, nyáladzott, és a külvilággal történő kommunikációja annyi volt, hogy néha elviselhetetlen hangon vonyított... Istenem... Normál esetben talán idén érettségizett volna, készült volna a gólyatáborba, jogsira, mittudomén... És az anyukája... Immár felnőtt gyermekét úgy istápolta, mint egy csecsemőt. És az volt neki a sikerélmény, amikor a fiú mondjuk felemelte a lábát, így a beteghordó el tudta tulni a kocsit... Ilyenkor tényleg fel tudnám pofozni magam, ha elégedetlen vagyok állapotommal.

Na, szóval alsógatyában kellett produkálnom magam, megszorítani dokinéni kezét, csukott szemmel megfogni az orromat, meg ilyenek... Jelentem, mindenben sikerrel jártam! :) Viszont amikor a vizsgáló kalapács vagy mi nyelének végét végighúzta a talpamon, elkezdett remegni a lábam. Ez várható is volt, csak az nem, hogy nem a bal, hanem a jobb lábamon. Vizsgálat befejez. Gáborka ismét el.

Anyuval elmentünk egyet Mekibe, majd kb. itt lépett volna színre Dóri, jó lett volna egyet összefutni. De egyrészt nem mertem/akartam szólni neki, megkérdezni, hogy ráér-e. Tudtam, hogy kicsit fel leszek spannolva, idegbeteg állat leszek, és nem tudom, hogy ezt hogy viselte volna. Hogy ezt egyáltalán el akarta-e volna viselni. Így aztán Balu barátommal kettesben ültünk be a Hollóba beszélgetni egy kávé mellett.

És jött a harmadik szín, ha úgy tetszik, a finálé! Kettő előtt vissza kellett mennem, és egy mérnök úrral meg kellett beszélni a konkrétumokat. Bizottság előtt, tiszta államvizsga-hangulatom volt. :) Szóval a lényeg: igen, lehet jogsim, de ha automata, ha normál váltós, mindenképpen kézi vezérléssel. Plusz még egy kormányforgató gombot is be kell szereltetni, ami arra szolgál, hogy mivel az egyik kezem foglalt ugyebár, bizonyos kormánymozdulatoknál könnyebben "rátehénkedek"így a kormányra.

És igen, bárki vezetheti az autómat, mert az eredeti pedálok bentmaradnak.

A folyamat elég bonyolult lesz. KRESZ-vizsga után a kiválasztott autót el kell vinni szakemberhez. Átalakítások beépítése, meg egy fékpedál az anyósüléshez, hogy oktatókocsi is lehessen. Majd a közlekedésfelügyeleten az átalakításokat jóvá kell hagyatni, illetva a járgányt oktatókocsiként levizsgáztatni. Utána jöhet maga az autóvezetés-tanfolyam.

De ezzel persze még nincs vége... Minden egyes átalakításnak van egy kódja. Ezeket egy-egy betétlapon rá kell vezetni a forgalmira, illetve a jogsira. Előbbit az okmányiroda, utóbbit a doktornő végzi. Ha ez mind megvan, elkezdhetem úrvezetői pályafutásomat. A szakvélemény öt évig érvényes, tehát van még időm eldönteni, hogy akarom-e a hercehurcát.

Ja: és Andráséktól kaptam egy kempingbiciklit, aminek segítségével lehet háromkerekű "kerékpárom". Ezúton is köszönöm! :) A canga egyébként rózsaszín, fehér nyereggel! Nem röhög! :D Jaj, de kurvára mobil leszek... :P

Sportolok egy kicsit. Felipe Massa szerencsére jobban van, talán a szeme sem sérült meg komolyabban, de ezt kb. egy hét múlva lehet vizsgálni. Hogy ki helyettesíti? Hallani Schumacherről, illetve arról is, hogy az egy futamra eltiltott Renault-ból Alonso ülne át a vörösökhöz. Szerintem a tesztpilóta Marc Gené lesz a befutó, de majd meglátjuk! Az időmérőn tapasztalt káoszt az LG szerint egy meghibásodott kábel okozta. Annak nagyon örülök, hogy nem valami magyaros faszság, attól ugyanis tartottam.

ETO: 0-0 az első meccsen az Újpest ellen. Szerintem jó lesz ez, de nem voltam elégedett. Egyrészt nyerni kellett volna, másrészt Bajzát, Böőr, és Stark nagyon hiányzik. Starek Pécsre szerződött, ha valaki fél éve ezt mondja, kiröhögtem volna. Bajzi meg a nevét visszakapó Videotonba tart. Ennek annyi az előnye, hogy Szabó Peti a Vidit fogja "nemszeretni". Amúgy meg húsz gól minusz...

Madonna-koncert lesz a Népstadionban a svédek, illetve portugálok elleni meccsek előtt alig pár nappal. A gyepnek így annyi lesz... Kíváncsian várom, milyen döntést sikerül hozni, amivel mindenki jól járhat...

A fiúk is kikaptak a római vízilabda VB-n. Ez a szerb fóbia egyszerűen hihetetlen... A 2004-es olimpiai döntő óta képtelenek vagyunk nyerni ellenük... :/ Persze ez egy épülő, fiatal csapat, Londonban kell a csúcson lenni, és ott is lesznek a srácok.

Most "szabin" vagyok, legközelebb pénteken megyek. Augusztusban három nap Becsvölgye, és le is telt a nyár.

Volt már emlékezetesebb is, de hát ez van, ezt kell megpróbálni szeretni. Nem tudom, most olyan hülye kedvem van megint.

Passzív hétvége

Általában hétvégente ki szoktam menni Écsre a szüleimhez, de ez most kimaradt. "Passzív, pihenős" hétvégét tartok. Az eredeti tervek szerint csak boltba mentem volna le a kéróból, de ez módosult egy kicsit.

Történt ugyanis, hogy Szitus barátom, akit Szombathelyről a koleszból/fősuliról, vagyis pontosabban a Sanyi Büféből ismerek, felhívott, hogy épp Győrben tartózkodik, ha van kedvem, összefuthatnánk egy kávéra. Volt kedvem, így másfél órát nosztalgiáztunk. Amúgy tényleg olvasás, tévé, net volt a program. Ma pedig Forma-1 Magyar Nagydíj, utána pedig irány az ETO Park, kezdődik a bajnokság, ETO-Újpest meccsel.

Megvolt az Újpest-Steaua meccs visszavágója, tényleg nagyon szurkoltam a liláknak, de sajnos kettős vereséggel búcsúztak idén a nemzetközi porondtól. A szurkolók között persze balhé is volt, amit előre lehetett borítékolni. Szánalmasnak tartom a magyar kereskedelmi csatornákat egyébként, hogy alapból le se szarják a magyar focit, de amit balhé, haláleset vagy ilyesmi történik, rögtön beteszik a híradójukba. Jellemző volt Szellő Istvánnak, az RTL Klub híradósának megnyilatkozása, aki azt mondta a hírműsorban, hogy ha bármi történik a meccsen, azonnal tájékoztatják a nézőket. Én lehet, hogy hülye vagyok, de nekem a "bármi" egy focimeccsen egy gól. Mondjuk. Bár annak nincs hírértéke.

Ha már Románia: a mellékelt - hm.. mellékelt... :) - képen a 17 éves román teniszezőnő, Simona Halep látható, aki mellkisebbítő műtétnek vetette alá magát, mert keblei zavarták a játékban. Az új cicikről még nem találtam képet... :)

Ja: teljesen meglepődtem rajta, hogy a "nyár egyik nagy slágere", a Hot egy román lány, Inna száma. Érdekes. :)

Kézilabda: Nagy László, a Barcelona szegedi származású játékosa elgondolkodik az ajánlaton, hogy a jövőben a spanyol válogatottban szerepelhetne. Mert gondolnia kell a családja jövőjére is. Hát nem tudom... Egykor ha jól tudom, a világ legdrágább játékosa volt, szerintem annyit keres, amennyit "nem szégyell"... És mégsem elég neki... Lehet, hogy túl szigorú vagyok, de azzal, hogy az ajánlatot nem utasította kapásból vissza, félig-meddig már levette magáról a magyar válogatott mezét. Klubszinten semmi bajom a játékosok vándorlásával, de így válogatottak között nagy baromságnak tartom...

F1: tesómék kint vannak a Hungaroringen, én most ugye kihagytam. Rendszeresen beszélünk telefonon, jó a hangulat, vannak autogrammok, meg már van idei F1-pólóm is, de Massa balesete háttérbe helyez mindent. A Barrichello autójáról lerepülő alkatrész sebesítette meg Felipét: egy kb. egy kilós rugó landolt Felipe sisakjának legsebezhetőbb pontján, a sisakrostély szivacsos részének közelében. Majdnem ott, ahol Sennát halálos balesetekor érte a fejsérülés.

A Ferrari brazil pilótájának súlyos fejsérülései vannak, meg is kellett műteni, állapota súlyos, életveszélyes, de stabil. Na, ha tudnám, hogy ez mit jelent... Idén már biztos nem versenyezhet, de reménykedem a teljes felépülésében...

Találkozások

Szeretek találkozni barátaimmal, ismerőseimmel. Na jó, ez egy baromi nagy közhely, hiszen gondolom mindenki így van ezzel. De a legjobb a véletlenszerű, meg nem beszélt összefutás.

Kedden több ilyenben volt részem.

Történt ugyanis, hogy Gergő kollégámmal meló után még egyet pihengettünk a szökőkút árnyékában. ( ez nem a Széchenyi téri szökőkút, de itt meg kell jegyeznem, hogy igen, szerintem is undorító, igénytelen, balkáni, hogy sokan azt "strandként használják". Tehát nem hűsítik magukat, hanem törölközővel meg egyéb kellékekkel levonulnak strandolni a történelmi, felújított térre...). Beszélgettünk, nézelődtünk, és egyszer csak megjelent Hajni, a kórházas-becsvölgyei társaság egyik törzstagja, váltottunk pár szót.

Majd, el nem hiszitek ki jelent meg a színen... Igen: Dóri! Vicces volt, mert Gergő vette észre előbb, aki még csak fényképen látta korábban. Irigylem az arcmemóriával rendelkező embereket. :) A leányzóval kb. egy fél órát cseverésztünk, majd ő ment kozmetikushoz, én pedig német órát adtam, vagyis inkább önéletrajzot fordítottam, nézőpont kérdése... :)

MSN-en pedig hosszú idő után beszéltem Feri barátommal, aki film-rendező és -rajongó, éppen most adta le egy dokuját az Echo TV. Nagyon büszke voltam rá. :) Feri amúgy az egyik legjobb cimborám, még Szombathelyről datálódik ismeretségünk. A koliba beköltözés legeslegelső napján kocsink kesztyűtartójában felejtettem összes iratomat, pénzemet, és ő segített átvészelni főiskolás pályafutásom első hetét, és egymáshoz csapódtunk a gólyatáborban. Istenem, nyolc évvel ezelőtt...

Ugyancsak fent volt MSN-en Gábor, az egyik F1-es cimbi - vagyis az kb. hat Gábor közül az egyik... :) -, és jó szórakozást kívántam nekik elkövetkezendő hosszú hétvégére, illetve elkezdtük szervezni a szezonzáró F1-partyt, ami majd nálunk lesz esedékes. :)

Egy kis kulisszatitok (bocs, Geri): másnap természetesen "kitárgyaltuk" kolléga úrral Dórit. Azt mondta, hogy őszintén szólva külsőre fényképek alapján nem az esete, de a kisugárzását látva ( érezve?) már megérti Dóri iránt érzett "lelkesedésemet". Ehhez igazából nem tudok mit hozzátenni: Dóri tudja, a kedves többi olvasó az eddig itt leírtakból edig talán sejti, hogy nekem külsőleg - is - nagyon bejön ez a lány! :) Amúgy Geri Papa elkészíthette volna első közös fényképünket, de nem mertem szóba hozni...

Ja: sok csajos parám közül az egyik - persze, tudom, hülyeség! :)- parám, hogy ha egyszer lesz véletlenül barátnőm, akkor le kell magam szoktatni a "régi reflexről", értsd: a csajok utáni megfordulásról! Na, Dóri mellett ücsörögve én bizony semmilyen egyéb irányba nem fókuszáltam. :) Egészen pontosan egyedül Dóri után fordultam meg, mivel két irányba indultunk el. De az is inkább amolyan "visszanézés" volt. ;)

Apropó: átmentem a szemészeti vizsgálaton, így azon már nem fog múlni a jogsim. :)

Más. Hihetetlen, hogy csajok mennyire észre tudják venni egymás hibáit. A múltkor szakadó esőben tévedtem be a McDonald's-ba, és lányok mellettem fixirozták nőtársaikat, nagyot röhögve például azon a lányon, aki - kétségkívül szerencsétlen párosításban - fekete tangát vett fehér nadrágja alá, és így a szakadó eső még inkább kihangsúlyozta a dolgot. Csak míg én egy jót mosolyogtam, a csajok egyszerűen "igénytelen ribanc"-nak nevezték a hölgyet...

És: új munkatársnőnknek nagy a füle! Ezt egy másik kollegina állapította meg róla. Még szerencse, hogy "nekünk mocskos undorító pasiknak, akiknek csak a külsőségek számítanak", baromira nem tűnt fel eme hiányosság... Hm... Nagy a füle? Könnyebb sz*patni! Teszem hozzá a nem túl szalonképes humor kedvéért! :D

Hm... Paco Rabanna XS! Ez egy parfüm... Nagyon fincsi illata van. Memorizáltam a nevét! Remélem, jól sikerült! ;)

Bukaresti "vendégszeretet"

Igazából nem tudok semmi frappánsat hozzátenni ehhez a képhez. Vagyis... A képen látható transzparenst tartották a magasba a román "szurkolók" a héten lejátszott Steaua Bukarest-Újpest Európa Liga-meccsen. Jó lett volna, ha a lilák a pályán vesznek elégtételt, ami ugye nem sikerült. A pesti visszavágón még megtehetik, de a 2-0-ás eredményt, illetve főleg a mutatott játékot látva ez eléggé esélytelen.

Még csak annyit, hogy mi magyarok remekül tudunk elhatárolódni, meg bocsánatot kérni - hozzáteszem teljesen jogosan, mint például a Fradi-Hertha után...-, de ez ellen a bizonyos transzparens ellen magyar kifogást/panaszt én nem hallottam...

Más! Pénteken végre eljutottam strandra, de nem az élményfürdőben voltam, hanem a régi szabadtéri "retro" strandon. Egész jó volt, bár itt is furcsa volt egyedül lenni. Például nem tudtam bekenni a saját hátamat, így szarrá égtem...

1996-ban sajnos abbahagytam a "versenyszerű" úszást, de most is nagyon jól esett "szelni a hosszokat", meg úgy általában élvezni a semmittevést a fűben és a vízben. Remélem, minél előbb sikerül ismételni, bár esély nem nagyon mutatkozik rá...

Ismét meghalt egy fiatal győri labdarúgó. A mindössze 19 éves Beck Tamás az ETO igazolt játékosaként az előző szezont Gyirmóton töltötte kölcsönben, most a Pápa újonnal alakuló NB3-as csapatánál vett részt próbajátékon. Rosszullétre panaszkodott, de már elmondása szerint jobban volt, amikor hazatért Győrbe, a Fehér Miklós Kollégiumba. Ott újra rosszul lett, és a győri kórház intenzív osztályán elhunyt. Korábbi betegségéről, egészségügyi panaszáról nem tudni...

Ikertestvére nem hagyja abba, be akarja teljesíteni közös álmukat: ismert, profi labdarúgó szeretni lenni...

Barátok közt- avagy óvónő az "albérlőm" (?)

Kissé bonyolult a cím, de szépen sorban mindenre fény fog derülni! :)

A történet kedden délután kezdődött, amikor kiderült, igazi pasi módjára sajnos én sem tudok egyszerre több dologra koncentrálni. Történt ugyanis, hogy vacsora után telefonáltam, illetve tévéztem, miközben a kenyérpirító dugójával együtt kirántottam a falból a konnektort is... Mivel ezt a problémát egyedül sajna képtelen vagyok orvosolni, így az alattunk lakó család fejét hívtam segítségül. Ő visszarakta a helyére az elszabadult aljzatot, majd kicsit beszélgettünk lent náluk.

Szóba került, hogy mivel hét közben egyedül vagyok itthon, egészen hasznos lenne egy albérlőt fogadnom. Vagyis mivel a tesóm lakásáról van szó, ő fogadhatna mellém egy albérlőt, hogy egészen pontos legyek.

Aztán kiderült, hogy Niki, a nagylány óvónéni fejében már megfordult a különköltözés, és szóba került, mi lenne, ha ő költözne fel. Őőőő Niki amúgy egészen szemrevaló teremtés - és még finoman fogalmaztam :) - , viszont párkapcsolatban él. De nem velem. Ezt csak a félreértések tisztázása végett. :)

Megállapítottuk, hogy ez tiszta Barátok közt, ott szokott az albérlő egy (f)elköltözött másik lakó lenni. Tekintve, hogy szinte a Mátyás téren lakunk, egészen helytálló a hasonlat. Sőőt megvan a saját "Rózsa Kávéházunk" is, sajnos a Gól Büfé annál sokkal szakadtabb, igazi késdobáló, még Bartha Zsolt se nagyon merne bemenni. :)

Niki anyukája még viccelődött is, hogy ő lenne "Magdi anyus". Majd bele is élte magát szerepébe, felcsöngetett hozzám, hogy nem ennék-e egy kis körömpörköltet. :D Sajnos, a már említett pirítós-vacsora miatt az invitálást el kellett utasítanom... De nagyon szépen köszönöm a lehetőséget ezúton is! :)

Amúgy vicces, de nem tudom, Niki mennyire gondolta komolyan a dolgot, mindenesetre ha "komolyra fordulna a dolog", nem tiltakoznék :)- és ismételten kéretik nem kiforgatni a szavaimat... ;)

Amúgy a héten megújítottam az ETO-bérletet, előtte és utána kis hűsítő sörözéssel.

Dóri rendszeresen "lejelentkezett" Németországból, aminek nagyon örültem. Gondoltam rá, hogy nem emlegetem-e őt túl sokat itt a blogon, de ezt most le kellett írnom. És az ígért, róla szóló bejegyzés is készül, legalábbis a fejemben már kezd összeállni.

Beszélgettem Fanni anyukájával, Andival. Még szilveszterkor tőlük hívtam fel Krisztit, 16 éves ismerősömet. Kicsit kiakadt rajta, és most tisztáztuk a dolgot. Nem a tény zavarja, hogy nálam jóval fiatalabb lánnyal kezdek - amúgy Krisztivel nem "kezdek", "csak" egy nagyon kedves barátról van szó -, hanem félt: szerinte az idősebb, korban hozzám közelbb álló lányok jobban tudnák kezelni a tényt, hogy mozgássérült vagyok... Mindig ugyan oda lyukadunk ki... :/ Ez persze nem szemrehányás, kifejezetten jól esik, hogy aggódnak értem, csak hát mindig kiderül az, hogy mégiscsak igen is szerepet játszik az, amiről próbálok nem tudomást venni...

Ma pedig dokinál voltam, a jogsi-projektet szervezzük, jövő héten szemészet és labor, majd 28-án a vizsgálat, amin sok minden eldől... Annyi ismerősöm küd most a jogsiért, hogy tényleg egészen kedvet kaptam... :)

Szabin vagyok, pihengetek, délután pedig kinézek egyet strandra. Már az idejét sem tudom, mikor voltam utoljára...

Vide(J)ó 1.

::szpd::::::: barátom, blogger "kollégám" segítségével immáron tudok videókat is feltölteni a blogra. Ez adta az ötletet, hogy új "rovatot" indítsak, időről-időre érdekes-aktuális-vicces videókkal örvendeztetem meg a kedves látogatót.

A nyitány az utóbbi kategóriába tartozik. Túl sok kommentár nem kell hozzá. Imádok nevetni, imádok a vicces szituációkat. Maxi Biewer, a német RTL időjósa kapott egy reggeli élő adásban röhögőgörcsöt, a munkatárs váratlanul felvillanó képének látványára. Elmondása szerint a végén már saját magán röhögött.

Én szakadtam rajta, remélem, nektek is tetszeni fog. :)

Három

Szeretem a péntek délutánokat. Szerintem még az iskolás időkből maradt meg az érzés, a péntek délutánok "laza", pihenésváró érzése. Gimiben Hansági tanár, egyébként szigorú, de következetes töri és német tanárunk tanácsolta, hogy péntek délutánonként ne csináljunk semmi "értelmeset", töltsük az időt pihenéssel.

Tegnap ez hatványozottan érvényes volt, valahogy az egész részleg "pénteki hangulatban" volt. Fél 4-ig voltunk, aztán az volt a terv, hogy a plázában egy kávé mellett kiolvasom a Nemzeti Sportot. Aztán másképp alakultak a dolgok. Gergő kollégával bepótoltuk egy régi restanciánkat: a Magyar nevű egységben megittuk első közös sörünket. Eddig nem nagyon tudtam a srácot hová tenni, mindig jól elbeszélgettünk melóban, együtt dolgozni is jól tudunk, viszont néha elkezdjük egymást zrikálni - persze, van, hogy én kezdem :) -, és olykor bizony nem vágom, hogy a szöveg éppen zrika, vagy komoly "beszólás". De mindenesetre tegnap Gergővel és barátnőjével kellemesen megittuk a sörünket, és hát tényleg jó arc a srác. :)

A Magyarban aztán kaptam egy telefont Katától, hogy a pláza kávézójában vannak, ha van kedvem, csatlakozzak. Volt kedvem, busszal kivánszorogtam a bevásárlóközpontba, és egy almafröccs - almalé + ásványvíz! :) - társáságában egy újabb kellemes társalgás várt rám. Nagy örömömre Adri és Zoli is betévedt... :)

Aztán még egy telefon után kiderült, hogy Balu barátom pár méterrel arrébb, a Fehér Hollóban kollégájával napzáró serét fogyasztja, ahová aztán becsatlakoztunk szépen. Heten kezdtünk, majd Katával kettesben, - hogy is fogalmazzak? - sírva vigadva telt az este hátralévő része. Mindkettőnknél "zajlik az élet" mostanában, és ezt sikerült kibeszélnünk magunkból.

A plusz egy helyet a McDonald's jelentette, ahol picit fel kellett "etetni" az elfogyasztott amúgy nem sok, de általam pöttyet megérzett seritalt.

Bőven 11 körül járt az idő, mire hazaértem, tévé előtt punnyadás, Fanni-MSN, és Fanni-telefon zárta az estét.

Bár idén kimarad a nyaralás, nem fogok panaszkodni, ha egy-két ilyen spontán estét és délutánt még sikerül beiktatni a továbbiakban.

Ja, egyébként Fanni elemezte a lelki világomat, szerinte "lelki hipochonder" vagyok... Hm, találó megfogalmazás... :( :D

Hm... valaki megkérdezte tőlem, hogy szerinte XY-nak mi róla a véleménye. A legutóbbi, nekem feltett ilyen kérdésből házasság lett, szóval csak óvatosan... :)

Legalább három hasonlóság

A minap egy kellemes beszélgetés után azt írtam Fanninak SMS-ben, hogy legalább három hasonlóságot fel tudnék sorolni közte és Dóri között.

Persze csak így tömören írtam, mindenféle komolyabb kifejtés nélkül, a 160 karakter ugyebár nagy úr! :)

Fanni meglepődhetett, mert az első adandó alkalommal rá is kérdezett ama bizonyos három hasonlóságra. Na, akkor mindketten kellőképpen "szétszórtak" voltunk, így most megpróbálom írásban is rögzíteni, mikre is gondoltam.

• mindkettőjükkel szeretek telefonon beszélgetni, illetve SMS-ezni. Utóbbit akkor is, ha tudom, hogy nem érkezik válasz, ugyanis elég hamar lefogyasztják kártyájukat. :)
• MSN-en keresztül is mindig megnevettetnek, ők elérik, hogy egyedül röhögjek az üres lakásban. :) Sőőt mindkettőjüket "újra is szoktam olvasni". A lementés snassz lenne... ;)
• az első két pontból valamennyire látszik, hogy Dórival és Fannival is elég ritkán találkozunk személyesen... :(
• idén mindketten eltöltenek hosszabb-rövidebb időt Németországban, pont váltják egymást. :) Vagyis Dóri ott van most is. Várom az életjelet... ;)
• ugyanabban az évben születtek. Mondjuk ez csak pár órán múlott! :)
• mindkét lánnyal dolgoztam egy munkahelyen - WS rulezz! ;) -
• mindketten rendszeresen olvassák eme blog szösszeneteit - bár azt nem tudom, hogya kedvencek között ott van-e, vagy "csak" a böngészőben... :) -
• "egymás alatt" vannak a telefonomban - már ez nem annyira "hasonlóság", ez legyen mondjuk fél pont... ;) -
• mindkettőjük teljes nevét 10 betűvel lehet leírni. - ez csak most jutott eszembe! :D -
• és persze mindkettőjüket nagyon- nagyon szeressük! ;)

Fanni, akárhogy is nézem, ez legalább 9 és fél "közös pont"! :)

Egyébként pedig? Tegnap egy harmadik teleshopos volt kolleginával, Rékával, és az ő Petijével ültünk be egyet a Segafredoba beszélgetni. Gyorsan eltelt az idő, de tényleg nagyon jól éreztem magam velük. Szerencsére Rékának most tombol a nyári szünet a pécsi egyetemen, így talán nem kell túl sokat várni az ismétlésre.

Már írtam, hogy sajna nagyon kevés szabim maradt, így idén nekem nagyrészt az ilyen beülős-beszélgetős délutánok fogják a nyaralást jelenteni... Persze, azért Becsvölgye remélem idén sem marad ki...:)

Telefoncsere is volt a héten. A PAMOK-flotta kedvezményén kihasználva egy újabb Sony Ericsson telefont választottam. Kicsit jobb a fényképezőgépe, erősebb a hangszórója, mint az előzőnek, a régi memóriakártyámat is át tudtam pakolni, úgyhogy maximálisan elégedett vagyok vele. Rájöttem, hogy ezek az érintőképernyős kütyük nem nekem valók...

Ja: és ennek a telefonnak az aksitartófedelét nem kell a helyére ragasztani... :)

Emellett Gáborka újabb egyedül elvégzett háztartási munkát pipálhatott ki a héten: vízkőmentesítette a kávéfőző gépet! :D

Tulajdonképpen uborkaszezon

lenne. Azaz nyári pangás, lazulás, pihi. De azért egy s más mégiscsak történik. Bár kétségtelen, nem túl nagy horderejű dolgok. :)

Törpapa például eltűnt. A már említett sparos törpgyűjteményt a melóhelyen, a monitor tetején tartom, és hát az öreg törpnek lába kélt. Jó esetben leesett, rossz esetben ellopták. Persze megvagyok nélküle, és az ereimet sem fogom felvagdalni miatta, de azért picit szánalmas lenne, ha valaki ellop a munkatársától egy törpöt. Persze, ennél nagyobb bajom sose legyen. :)

Meg magánnyugdíj-pénztárat is váltottam., Átléptem a nagyon sz*rból a kevésbé szarba, nem értek hozzá, de azt mondták, hogy ettől nekem nem lesz rosszabb. Megfontolt lépés volt részemről. :)

Tegnap este pedig ismét buli volt. A nővérszállón indítottunk, rajtam kívül csak intenzíves emberkék voltak az objektumban. Sör, majd annak hiányában mézes meggy volt a "menü", és hát mivel keveset ettem előtte, ki is "tikkadtam" rendesen. Majd Smuki Sörpatikájába indultunk. Taxit akartam hívni erre a "húdenagy" távolságra, de aztán az egyik csajszi karon fogott, és kézen fogva mentünk a kocsmáig, és persze így elsőként értünk oda, a többiek nem kis meglepetésére. :)

Ádáz vita dúlt, hogy merre tovább, végül a többség a Pirate ellenében a Mamma miára szavazott.

Én pedig az ágyikómra, így egy hajnali Lulu-hambi után tesómékkal hazatértünk.

Ja: úgy néz ki, újrakezdem német tanári pályafutásomat: öt (!) leányzó is a segítségemmel szeretne elmélyedni a német nyelv rejtelmeiben. Rajtam ne múljon... :)

Fogadalom. Meg sör is.

Szombatról vasárnapra virradó éjszaka elkezdett rezegni a telefonom. Olyan hangja volt az asztalon, azt hittem, a ház készül összedőlni. Érdekes módon a telefon gyári beállítású néma üzemmódjában nem lehet kikapcsolni a rezgést, én pedig lusta vagyok ahhoz, hogy egy saját, teljesen hangtalan módon beállítsak. Jó, ennek azért nincs túl sok hírértéke, de gondoltam leírom. :)

Szóval hajnali fél 3-kor egykori főiskolás szobatársam hívott fel. Igen, jött a kutyára az a bizonyos úthenger, én is szoktam ittas állapotban telefonálni, SMS-ezni. Most visszakaptam.

Csabi barátom annak apropóján hívott fel, hogy együtt bulizik egy haverjával, és az ő feleségével, aki történetesen csoporttársam volt német szakon. Persze átadta Szilvinek a telefont, aki megkérdezte, hogy vagyok, és mi újság. A válaszadás több okból is nehéz volt: a lánnyal négy éve nem beszéltünk, tehát azóta elég sok minden történt mindkettőnkkel. Meg aztán a késői időpontvan, gyakorlatilag kómásan nem volt egyszerű értelmes választ adni. De azért igyekeztem. :)

Persze Csabival is megbeszéltük az élet nagy dolgait. Aztán "pi**ánrúgást" küldött tesómnak, amiért nem hívta meg a legénybúcsúba. Majd megkérdezte, tartom-e még a fogadalmamat. Természetesen fogalmam sem volt, mire gondol, aztán nagy nehezen kiszedtem belőle, hogy a szüzességi fogadalmamra gondol... Pff... Egyrészt nem tettem én semmilyen fogadalmat, így - nem - jöttek össze eddig a dolgok... Másrészt Csabi a bántó szándék csöppnyi szikrája nélkül mondta ezt, amolyan poénból. Persze megígértette velem, hogy ha ez az állapot változik, azonnal szóljak, mert arra inni kell... :) Őőőő esetünkben nem tudom, mit jelenthet az azonnal, de igérem Csabikám, hogy tájékoztatni foglak, a lehető leghamarabb... :)

Egyébiránt környezetem mostanában nagyon ért hozzá, hogy családi állapotomon élcelődjön. Amikor a rádióban a No woman, no cry című számot játszották, kollégák megjegyezte: ezt a számot nekem küldik... Pf... :)

Eszti kolléganőmet ma mintha kicserélték volna... :) Mindig is kedveltem, jó fej, meg minden, de most valahogy... Nemtom. Olyan "nagyon jó fej" volt. És nem, nem ő az "új múzsám". Már csak azért sem, mert férje, és kislánya van... Mondott valami olyasmit, hogy én ha valami poént készülök mondani, akkor van egy amolyan vicces nézésem, amin mindig nevetnie kell. Mármint pozitív értelemben vicces, nem úgy vicces, hogy szánalmas. Azt hiszem. Remélem, pontosan idéztem. :)

Tegnap pedig hazatért Balu Olaszországból. Ennek apropóján élfélig söröztünk. Nem megy vissza, marad itthon, de hála Istennek nagyjából jól érezte magát, nem fogja fel kudarcnak a történteket -végülis miért is tenné? -, és újra itthon fog dolgozni.

És szombaton megint sörrentünk... :)